Amint előző számunkban is jeleztük ez év tavaszán megkezdődött egy teljesen új megközelítésen alapuló Országos Tűzvédelmi Szabályzat előkészítése. A munka gyors ütemben és széles szakmai és érdekképviseleti körök bevonásával zajlik. November 9-ére, kellett a szabályozásban résztvevőknek a normaszöveg javaslataikat megküldeni. Ebből az első szövegváltozat november 15-ig elkészül. Hol tart a munka jelenleg?

Az eddigi OTSZ alkalmazása során szerzett tapasztalatok azt mutatták, hogy számos nehézségbe ütköznek a gyakorlati szakemberek. Különösen a gyors ütemű építőipari, építészeti, tervezési fejlesztéseknél gyakori az értelmezés igénye, még mindig nagyszámú eltérés szükséges és számos speciális esetet nem kezel a jelenlegi szabályozás. Ezekkel a tényekkel szembenézve láthatóvá vált, hogy egy ennél jóval korszerűbb és rugalmasabb szabályozási struktúrára van szükség. Olyanra, amely jobban követi a változásokat ugyanakkor az alapelvek szintjén hosszútávon stabilitást biztosít, miközben a változásokat képes rugalmasan követni. Ez a látszólagos ellentmondás jól feloldható egy alapjogszabály és a hozzá kapcsolódó Tűzvédelmi Irányelvek rendszerével.

 

Dr. Takács Lajos Gábor – Mérnöki módszerek alkalmazása a tűzvédelmi tervezésben

 

Cikkünk célja a tűzvédelmi tervezés hagyományos és mérnöki módszereinek összefoglaló bemutatása és osztályozása. A tervezési folyamatot annak teljes környezetében kell vizsgálni, nem lehet függetleníteni a tervellenőrzési, a kivitelezés és a használatbavételi eljárás során felmerülő tűzvédelmi tervezési feladatoktól. Alapvető cél a beruházás, az adott épület tűzvédelmi szempontból megfelelő megvalósulása, tehát nemcsak a tervezése, hanem a kivitelezése is.

Szikra Csaba – Mérnöki módszerek alkalmazása a hő- és füstelvezetésben

 

Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (28/2011. (IX. 6.) BM rendelet) preszkriptív (leíró) elvek alapján szabályozza az építmények hő- és füstelvezető berendezéseinek kialakítását. A cikk bemutatja, hogy gravitációs berendezések esetén a mérnöki módszerek milyen módon lehetnének alkalmazhatók a hatásos elvezető és légutánpótló nyílások méreteinek meghatározásakor.

A zárt téri tüzek lefolyásának ismeretére azért van szükség, mert az itt fejlődő tüzek jellemzésére a tűz teljesítményének és a tűztér hőmérsékletének időbeli változását használhatjuk. A tűz teljesítménye modellezhető, a hőmérséklet-eloszlás esetében azonban rögzített eloszlásfüggvényeket használunk. Az eloszlásfüggvények használatának az oka, hogy a tűztérben kialakuló ok-okozati elvek szerint igen nehezen lehet modellkapcsolatokat találni, a paraméterek száma és a jellemzők bizonytalansága miatt. 

Nagy Katalin - Hő- és füstelvezetés: csak természetesen – Mérnöki módszerek a gyakorlatban

 

Szikra Csaba tanár úr által felvázolt mérnöki módszerek lehetőségei hazai viszonyok között még kiaknázatlanok. Nézzük, mégis mit jelentenek a mérnöki módszerek alulnézetből, a gyakorlat oldaláról, és tekintsünk kicsit a jövő felé is, milyen új dimenziói vannak a mérnöki módszereknek!

Szerzőnk a világ új kihívásaira mérnöki módszerekkel adott új válaszait mutatja be. 

Mohai Ágota, Farkas Károly – Beépített tűzjelző rendszerek elméletben és gyakorlatban

 

A beépített tűzjelző rendszerek a tűzvédelemnek egy viszonylag jól szabályozott részét képezik. Ennek ellenére vannak olyan területek, ahol ellentmondások merülnek fel az elmélet és a gyakorlat, az előírások és az alkalmazás között. Ezekről érdemes beszélni annak tudatában is, hogy itt állunk az új OTSZ kidolgozásának közepén. Szerzőink gondolatébresztőnek szánt cikkét olvashatják a témában.

A magyar katasztrófavédelmi rendszer átszervezésének egyik sarkalatos pontja a reagálóképesség és a beavatkozások hatékonyságának növelése. Ennek talán legfontosabb eleme a túlhaladott ügyeleti rendszer felváltása és a műveletirányítás feltételeinek megteremtése. Mi történt és miért – ezt járják körül szerzőink.

A katasztrófavédelem ügyeleti rendszerében alapvető változást hozott a műveletirányítási ügyeletek létrehozása. A korábban (Pest megye kivételével) napi egy fős létszámmal működő megyei ügyeletek feladat- és hatásköre, létszámhelyzete jelentősen megváltozott. A megyei ügyelet elnevezése megyei főügyeletre, rendszeresített beosztási kategóriája I/IV-ről I/V-re változott.

 

A magyar katasztrófavédelmi rendszer teljes átszervezésének egyik legfontosabb mozgatórugója a reagálóképesség és a beavatkozások hatékonyságának növelésének szándéka volt. Ez a jelzések fogadását és az arra történő reagálást sem hagyta érintetlenül. A korábban bekövetkezett események (borsodi árvíz, vörösiszap-katasztrófa, West-Balkán stb.) kezelésének tapasztalatai azt mutatták, hogy a veszélyhelyzet-kezelés első pillanatától kezdve szükséges új alapokra helyezni a rendszert. Ezért a megyei szintű műveletirányítás bevezetése alapvető változást hozott a katasztrófavédelem ügyeleti rendszerében.

 

A Pajzs egy térinformatikával támogatott központi informatikai rendszer, amely a bevetés-irányítást segíti. (Lásd: Katasztrófavédelmi Szemle 2012/5. szám, 65-66. oldal.) Ennek első működési tapasztalatait összegzik szerzőink, miután az adatbázis egyre pontosabb elemzéseket tesz lehetővé.

 

A műveletirányítás működését támogató PAJZS rendszerben, áprilisi indulása óta, jelentős fejlesztés történt a szakmai igények és a felhasználók észrevételeinek felhasználásával, azonban a további fejlesztések irányait is figyelembe kellett venni. Mi várható a közeljövőben?

 

Dr. Gubicza József – Az új modul rendszerű tűzoltó szakképzésre beiskolázottak felvételi tapasztalatai

Elsőként vannak összesített adatok 402 jelentkezőről, akik tűzoltóképzésre jelentkeztek, ezzel egyidejűleg a Katasztrófavédelem területi egészségügyi, pszichológiai és munkabiztonsági ellátó központjainak beindulásával először valósult meg, hogy a Katasztrófavédelem saját orvosai országosan, egységes szakmai szempontok alapján, a szervezet igényei szerint végezték el a beiskolázandó állomány komplex alkalmassági vizsgálatait. Milyen személyzeti, egészségügyi és pszichológiai következtetések vonhatók le az adatokból?

 

Dr. Szomolányi Gábor – A jelentkezők egészségi alkalmassági vizsgálatának tapasztalatai

Új eredmény, hogy 2012 júliusa és augusztusa folyamán a Katasztrófavédelem négy alapellátó rendelője (Csorna, Kaposvár, Budapest és Szeged) végezte el első fokon a fizikai felmérőn már megfelelt jelentkezők egészségi alkalmassági vizsgálatait. Ezek fő tapasztalatait adjuk közre.

 

A Katasztrófavédelem négy alapellátó rendelője nemcsak a jelentkezők egészségügyi, hanem a pszichológiai alkalmassági vizsgálatait is egységes szempontok alapján vizsgálta, így azok összehasonlító elemzésekre és következtetések levonására alkalmasak. Ez azért is különösen fontos, mert az elutasítások jelentős részben pszichés okokból történtek.

Zsitnyányi Attila – Korszerű Katasztrófavédelmi Mobil Laboratóriumok

A BM OKF Műszaki Tanácsadó Testülete 2011-ben a Katasztrófavédelmi Mobil Labor (KML) típusfelszerelésének és hordozó eszközének kialakítását, illetve korszerűsítését fogalmazta meg. Az akkor készült tanulmányban meghatározták a fő célokat, a lehetséges műszaki megoldásokat. A Katasztrófavédelmi Szemle 2012/1 számában ismertettük ennek főbb megállapításait. Összeállításunkban az elért eredményekről olvashatnak.

Jogos társadalmi igény, hogy a veszélyesáru-szállítások megnövekedett száma ellenére a közlekedés biztonsága ne romoljon, illetve a környezet terhelése ne fokozódjon. Ezért a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni hatékonyabb védekezés kialakítása és erősítése érdekében a veszélyes árukkal, veszélyes anyagokkal végzett tevékenységeket fokozott figyelemmel szükséges kísérni, mely legeredményesebben a rendszeres hatósági ellenőrzésekkel valósítható meg. Melyek az ellenőrzés tapasztalatai?

 

Szerzőnk a Katasztrófavédelmi Szemle legutóbbi számában az ADR-es áruk rakományrögzítésének legfontosabb elemeivel foglalkozott. Ezúttal az említett biztonsági intézkedés vizsgálatát is magában foglaló közúti ellenőrzés európai uniós szabályozását, és gyakorlati végrehajtásának fontosabb jellemzői kerülnek górcső alá.

 

Napjaink híre: Egy autógázt tartányban szabálytalanul szállító jelöletlen ponyvás járművet tűzoltói biztosítással vittek biztonságos helyre a gázt lefejteni. Olyan volt, mint egy bármikor felrobbanható bomba! Ez I. kockázati kategóriába tartozó szabálytalanság. Az ADR szabálytalanság kockázati kategóriái az Európai Bizottság számára évente összeállítandó tagállami jelentések alapját képezik.

 

Az energetikai, esztétikai, statikai, építészeti igényekhez igazodva az építőanyagok fejlesztése rohamléptű. A pozitív hatások – ár, kivitelezési idő, szerkezeti kialakítás – mellett sajnos új építőanyagok, szerkezetek alkalmazásával a kockázatok nőttek. A legnagyobb mértékben éppen a tűzvédelemben.

 

Az „intelligens” címke manapság az egyik leggyakrabban használt marketing-kifejezés. Mit, és főleg mennyit jelent ez a vészvilágító rendszerek esetében? Mi különbözteti meg az ilyen rendszert a hagyományos vészvilágítástól? Hogyan fejlődött a tűzvédelem ezen alága, és hol vagyunk mi ehhez képest? Ezekre a kérdésekre keresi választ szerzőnk.

Adorján Attila – Mélyből és szűk terekből történő mentés, légzésvédelemmel

Az elmúlt időszakban többször kerestek meg a katasztrófavédelem egységei azzal, hogy milyen légzésvédelmi megoldásokat tudunk ajánlani szűk terekből történő mentéshez. Egyértelmű ugyanis, hogy a hagyományos háti légzésvédő használatával az ilyen helyeken a tűzoltó nem tud megmozdulni. Milyen szabályos megoldások vannak?

Közép Európában – három ország részvételével – első alkalommal tartottak egy feltételezett szélsőséges időjárási helyzetben több ország katasztrófavédelmi és meteorológiai intézménye részvételével olyan gyakorlatot, amelyen egy időben teszteltek és értékeltek egy nagy felbontású időjárás előrejelzési rendszert. Hazánkból a Somogy Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (SMKVI) és 22 somogyi intézmény, valamint az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) vett rész az INCA-MCPEX (Meteorology Civil Protection Exercise) nemzetközi gyakorlaton.                                                      

                                              

Keresztesy Árpád – ENSZ INSARAG minősítést szerzett a HUNOR és a HUSZÁR mentőszervezet

Eddig példátlan siker koronázta azokat az erőfeszítéseket, amelyek arra irányultak, hogy Magyarországnak legyen egy „nehéz” (HUNOR) és egy „közepes” (HUSZÁR) ENSZ INSARAG minősítésű mentőszervezete.  A világviszonylatban is jelentős eredményhez vezető út állomásait mutatja be szerzőnk.  

Harján Stefánia – A kutató-mentő csapatok nemzetközi minősítése

A HUNOR és a HUSZÁR mentőszervezet teljesítette az ENSZ Nemzetközi Kutatás és Mentési Tanácsadó Csoport (INSARAG) Irányelvei szerinti 5 évenként esedékes nemzetközi újraminősítés követelményeit. Ezzel hazánk újra rendelkezik globálisan bevethető gyorsreagálású kutató-mentő csapatokkal. Az előzményeket foglalja össze szerzőnk.

Gáti Tamás – EASYBUS tűzvédelmi és légtechnikai vezérlő rendszer

A 2011-es ISH szakkiállításon mutatkozott be a Schako EASYBUS tűzvédelmi és légtechnikai vezérlő rendszere. A korábbi, KOMES rendszer előnyeit megőrizve a rendszert továbbfejlesztették annak érdekében, hogy a nagy kiterjedésű, sok tűzvédelmi és egyéb elemet tartalmazó rendszert tudjon kezelni, valamint, hogy az összes elterjedt épület-felügyeleti protokoll segítségével tudjon kommunikálni. Az eredményeket mutatja be szerzőnk.

 

Baksáné Bognár Veronika

Tel.: 0682 – 413 339

Fax: 0682 – 424 983

Email: vedelem@katved.gov.hu