Híreink

Kétlépcsős lesz az új tűzvédelmi szabályozás? - OTSZ + Tűzvédelmi Irányelv

2013. január 11.

Amint az szakmai berkekben közismert 2012 tavaszán megkezdődött egy teljesen új megközelítésen alapuló Országos Tűzvédelmi Szabályzat előkészítése. Az óriási munka gyors ütemben és széles szakmai és érdekképviseleti körök bevonásával zajlik. Már az első normaszöveg változat is elkészült. Mit lehet tudni? Hol tart a munka jelenleg?


 Alapelvek, célkitűzések
 
Az eddigi OTSZ alkalmazása során szerzett tapasztalatok azt mutatták, hogy számos nehézségbe ütköznek a gyakorlati szakemberek. Különösen a gyors ütemű építőipari, építészeti, tervezési fejlesztéseknél gyakori az értelmezés igénye, még mindig nagyszámú eltérés szükséges és számos speciális esetet nem kezel a jelenlegi szabályozás. Ezekkel a tényekkel szembenézve láthatóvá vált, hogy egy ennél jóval korszerűbb és rugalmasabb szabályozási struktúrára van szükség. Olyanra, amely jobban követi a változásokat ugyanakkor az alapelvek szintjén hosszútávon stabilitást biztosít, miközben a változásokat képes rugalmasan követni.
 
Ez a látszólagos ellentmondás jól feloldható
  1. egy alapjogszabály és a hozzá kapcsolódó
  2. „Tűzvédelmi Irányelvek” rendszerével. A követelmény a TI-k kiadásában a rugalmasság és az állandóság biztosítása. Ezt az eddigi javaslatok alapján az évenkénti felülvizsgálatok adnák.
Fontos elem az új szabályozás tervezetben a tervezői, beruházói felelősség kiterjesztése.
 
Melyek voltak a kiinduló pontok?
Egyrészt számos ponton keletkeztek alkalmazási nehézségek, olyanok is, amelyeket a jelenlegi szabályozás nem kezel. Pl.: homlokzatszigetelés, burkolat, bevonat – homlokzati tűzterjedés, a kiürítés egyes kérdései, a metróval kapcsolatos kihívások, az új veszélytényezők, mint a napkollektorok, napelemek vagy a speciális építmények.
Ezek alapján megfogalmazódott a változtatás szükségessége és a döntés is.
 
Célkitűzések
  • A védelmi célok világos megfogalmazása
  • A tényleges kockázathoz igazított követelmények
  • Rugalmas, alternatívát kínáló rendszer létrehozása
  • A szakmai szervezetek bevonása a szabályozási folyamatba
  • Rendszeres felülvizsgálat, és a felülvizsgálat alapján a szükséges módosítások végrehajtása
Alappillérek
  • A mérnöki módszerek szélesebb körű alkalmazása
  • A tűzoltói beavatkozások során szerzett tapasztalatok felhasználása
  • valós tűztesztek figyelembevétele
  • A nemzetközi tapasztalatok erőteljesebb felhasználása
 
Ezeket az elveket széles körben véleményeztették, s messze a várakozások felett rendkívül pozitív visszajelzések érkeztek a különböző szakmai szervezetektől, akik egyben a részvételüket is felajánlották ebben a jogszabály előkészítési folyamatban. Ezzel a munka felgyorsult.
Létrejött az OTSZ kidolgozását támogató munkabizottság!
 
Kik vesznek részt az OTSZ koncepció munkabizottságában?
 
Katasztrófavédelem
Delegáltak
 
BM OKF Jogi és Igazgatási Főosztály
Dr. Rácz Edina
 
BM OKF Tűzoltósági Főosztály
Sándor László tű. őrnagy
 
BM OKF Tűzvizsgálati és Beavatkozás Elemzési Főosztály
Kovács Zoltán tű. alezredes
 
Baranya MKI
Fischer András tű. főhadnagy
 
Borsod-Abaúj-Zemplén MKI
Miskolc Katasztrófavédelmi Kirendeltség
 
Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság
Blahó Tamás tű. alezredes
 
FKI Közép-pesti Katasztrófavédelmi Kirendeltség
Kis Levente tű. alezredes
 
Hajdú-Bihar MKI
Gáti Csaba tű. százados
 
Heves MKI
Katona István tű. őrnagy
 
Pest MKI
Ördög Tamás tű. százados
 
Katasztrófavédelmi Oktatási Központ
Müller Róbert tű. alezredes
 
Tűzvédelmi Tanácsadó Testület
Dr. Szöllősi Sándor ny. tű. ezredes
 
Tűzvizsgálói Tanácsadó Testület
Kovács Zoltán tű. alezredes
 
 
 
 
Civil Szervezetek
Delegáltak
 
Debrecen Megyei Jogú Város Jegyzője
dr. Szekeres Antal
 
Magyar Építész Kamara
Dr. Takács Lajos
 
Magyar Mérnöki Kamara
Lengyelfi László
 
Magyar Építőanyagipari Szövetség
Lestyán Mária
 
Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft.
Dr. Matolcsy Károly
 
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Gépészmérnöki Kar
Áramlástan Tanszék
Dr. Lajos Tamás
 
Magyar Elektrotechnikai Egyesület
Kruppa Attila
 
Magyar Mérnöki Kamara Elektrotechnikai és Épületvillamossági szakmai tagozat
Kun Gábor
 
Tűzvédelmi Mérnökök Közhasznú Egyesülete
Nagy Katalin
 
TSZVSZ Magyar Tűzvédelmi Szövetség
Zellei János
 
Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület
Bellák Balázs
 
Tűzvédelmi és Biztonságtechnikai Intézet Szent István Egyetem, Ybl Miklós Építéstudományi Kar
Nagy Béla
 
Magyar Bányászati Szövetség
Dr. Magyari Dániel
 
Magyar Bányászati és Földtani Hivatal
Bérces Tamás  
 
Magyar Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége
Fülöp Zsolt
Bp. Belváros-Lipótváros V. ker. Jegyzője
Dr. Rónaszéki László
Magyarországi EPS Hőszigetelőanyag Gyártók Egyesülete
Kovács Zoltán
 
Ennek során a munkabizottság első lépésben az elveket, majd az elvekből következően a tervezett struktúrát véleményezte. Olyan kérdéseket vitattak meg, mint a jogszabály:
  • Hatályaazátalakítás köre, mértéke, az eltérések, az átmeneti rendelkezések
·        Célkitűzéseialapelvek, életvédelem, vagyonvédelem
·        Fogalmak
·        Kockázati besorolásanyagok, tevékenységek, építmények
 
Létesítési követelmények
·        kockázati osztályok
·        általános
·        szerkezeti állékonyság tűz esetén
·        tűzterjedésgátlás
·        rendeltetéstől függő követelmények
·        speciális építmények követelményei
·        gépészeti, elektrosztatikai, villamos követelmények, villámvédelem
·        kiürítés, mentés
·        hő és füst elleni védelem
·        tűzoltó beavatkozási feltételek
·        beép. tűzvéd. berendezések követelményei
·        hordozható tűzoltó készülékek
·        nem szabványos tűzvédelmi termékek műszaki és vizsgálati követelményei (tűzoltó szivattyúk, oltó készülékek, szórófejek stb)
·        mérési és használatbavételi dokumentációs követelmények
 
Használati követelmények
·        tevékenység
·        tűzvédelmi feladatellátás
·        nyílt láng használata
·        tűzvédelmi jelölések
·        rendeltetéshez kapcsolódó szabályok
·        szabadtéri rendezvények, felvonulások és vásárok
·        tárolás követelményei
·        szabadtéri tűzgyújtás (szabadtéri főzés is)
·        tűzoltó készülékek, felszerelések
·        éghető folyadékok és veszélyes anyagok kezelése, tárolás
·        elektrosztatikus védelem
·        ellenőrzések, felülvizsgálatok és karbantartások
 
Az általános egyeztetéseket követően az egyes szabályozási területekhez felelősök lettek kijelölve és ezekhez a témákhoz kapcsolódtak az egyes külsős és katasztrófavédelmi szakemberek. Ezzel egy rendkívül széles – mintegy száz főt felölelő – merítési bázis alakult ki. Ennek összefogására a szabályozási területért felelősök hivatottak. Az ő feladatuk volt a beérkezett javaslatok alapján a jogszabály első szövegverziójának összeállítása.
 
Tervezett jogszabály-struktúra
Az egyeztetések eddigi eredményeként kialakult a tervezett jogszabály struktúrája, amelynek lényeges eleme a jogszabály és a „tűzvédelmi irányelvek” egymásra épülő szabályozási rendje. Leegyszerűsítve a jogszabály hivatott a célokat, az alapelveket, a fogalmakat, és az adott követelményt megfogalmazni, vagyis a mit, hova, milyen esetben kérdésekre válaszolni, a „tűzvédelmi irányelv” pedig a megoldásokat szabályozza.
A tervezett jogszabály-struktúra új eleme a „tűzvédelmi irányelv”, vagy ehhez hasonló szabályozás, ezért ezek kialakítása, tartalma a viták egyik sarokköve. Ebben is körvonalazódott egy szakmai konszenzus a résztvevő szervezetek között, bár a ki nem mondott félelem néhány esetben az volt, hogy a „Tűzvédelmi Irányelvekben” szereplő követelményeket a jogalkalmazók nem fogják komolyan betartani. Igaz számos környező országbeli tapasztalat bizonyítja ennek félelemnek a megalapozatlanságát, a struktúra alkalmasságát, mégis ennek megoldását megnyugtatóan kell rendezni. 

Vissza

Ezt a hírt eddig 2410 látogató olvasta.