Nemcsak izgalmasnak ígérkezett, annak is bizonyult a hallgatók szerint a konferencia. A Hotel Jogar előadótermében 64 konferenciázó párhuzamos kivetítőn követhette az előadásokat. Az előadóteremben és az előtérben a Futura Élményközpont nagyméretű tervei adtak további információt és hamisítatlan konferencia hangulatot. A résztevők ezzel a megközelítéssel egy projekten keresztül tanulmányozhatták a tűzveszélyességi -, tűzvédelmi-, kockázati osztályba sorolást, az építészeti tűzvédelmi tervezés lépéseit és buktatóit, a mérnöki módszerek lehetőségeit.
 

Nagy Katalin a TMKE elnöke köszöntőjében a konferencia célját a komplex szemléletmód és az építészeti tűzvédelmi tervezés fejlesztésében jelölte ki, kiemelve, hogy olyan projekt tervezési fázisát választották, amely méretében jól áttekinthető és irányadó megoldásokat mutathat, miközben próbálnak kitekinteni az új OTSZ jelentette jövőbeni kihívásokra is. Ehhez egy eddig kevéssé alkalmazott, de logikus módszert választottak. Egy témát három szemszögből vizsgálnak, néha egyszerre két kivetítőt alkalmazva.
A konferencia program Érces Ferenc ezredes előadásának elmaradásával változott, de a kitűzött cél megmaradt.
 

Az alaphangulatot Lenzsér Péter építész a FUTURA Élményközpont – Mosonmagyaróvár című bevezető előadása adta meg. Egy, a belvárosban lévő régi magtárépület megmentése és új funkciókkal felruházására szövetkeztek. Mivel ez a város egyik hangsúlyos, nagy tömegű épülete, a faszerkezetek és formák megmentése kiemelt cél volt. Szerencsére ez már a tervezés fázisában találkozott a tűzvédelmi tervezővel (Mészáros János személyében), így optimális kompromisszumok születtek a régi értékek és anyagok megmentésében, valamint a tűzvédelem biztosításában. A gabonaraktárból úgy varázsoltak élménymúzeumot, hogy a fa szerkezetek több, mint 90%-át megmentették, s közben hangulatában ehhez illeszkedő gabonasilóra emlékeztető két új épületrészt is építettek. Sőt a két henger alakú „silónak” a fa szerkezete is be van fordítva a belső térbe. Az egyik „silóban” előadóterem, másikban épületgépészet, irodák és egy időszaki kiállítóterem kaptak helyet.
A hallgatók fotókkal illusztrált jó példákat láthattak a sérült faszerkezetek megmentésére. Az idők során sérült fődémgerenda végeket ugyanis lefűrészelték és fém I tartókkal, mint protézissel építették vissza a főfalakba. A lépcsők, magas kiállítási tárgyak miatt kibontott gerendákat pedig másutt felhasználták. Mindez a tűzvédelmi tervezővel és a hatósággal folyamatos konzultációban zajlott.
Olyan „apróságokra” is kitért előadásában a tervező, hogy miként próbálták a gabonatároló régi anyagait a modern korba átmenteni. A régi gabonacsúszkákat a múzeumi koncepció – rácsodálkozni, felfedezni, kutatni, játszani, örülni – jegyében használták fel. Játékra: periszkópként és a fény beengedésére! Erre rímel a modern megoldás napjaink tükrös felületű fénycsatornájával. A szellőzőcsatornák viszont nem fémből, hanem zsákra emlékeztető perforált textiliából készültek. Így amikor üzemel a szellőzés, felfúvódnak, mint egy teli liszteszsák, üzemen kívül pedig leengednek. A korlátbetétek szitaszerű áttetsző anyagból készültek és a falakon is visszaköszön a durvább zsákvászon textúrája. Szóval minden olyan, amitől egy tűzvédelmi szakembernek kiütései lesznek. A két alkotó – azt hiszem, bátran nevezhetjük a tűzvédelmi tervezőt itt alkotótársnak – a mérnöki módszereket alkalmazva, egy tűzvédelmi szempontból is inspiratív tervet álmodott papírra. Ezek között a tervek között ülve hangolódtak a témára a résztvevők. A ráhangolódást Lenzsér Péter élvezetes előadása is nagyban segítette.
 

Bónusz János tűzvédelmi mérnök „A tűzveszélyességi osztályba sorolás gyakorlata és problémái” című előadásával az eddigi besorolási anomáliákra és néhány megoldásra világított rá, amihez kapcsolódva Lengyelfi László MMK Tűzvédelmi Tagozat elnöke és Egerszegi Zsuzsanna tű. őrnagy egymással és a hallgatókkal párbeszédet folytató előadással kirukkolva újabb hangulati pezsgést eredményezett.
 
Nem kellett a kávészünet frissítő hatása. „A tűzvédelmi osztályba sorolás és a kockázati osztályok viszonya” című előadással Decsi György a TMKE titkára egy érdekfeszítő, a humornak is teret engedő előadással adta fel a labdát Egerszegi Zsuzsanna tű. őrnagynak, aki az átalakítás és a bővítés vitás pontjaira biztos kézzel mutatott rá szerepe szerint a hatóság szemszögéből. Jelezték, hogy a tervezett kockázati besorolás sokkal több és a valóságos veszélyeket jobban lefedő lehetőséget ad a tervezők, jogalkalmazók kezébe.
 
Az ebéd utáni desszertet „Az építészeti tűzvédelmi tervezés lépései és buktatói” című értekezésével Mészáros János, a külön erre az alkalomra nyakkendőt kötő tűzvédelmi tervező szolgálta fel. A színes előadáson a két párhuzamosan működő kivetítőn az előírások és a megoldások lépésről-lépésre egyszerre plasztikusan láthatóvá tették a felvázolt problémaköröket. Persze a példáknak és a játékos kérdéseknek is teret engedve. Ehhez kapcsolódó előadásában Dr. Takács Lajos docens a Futura magtár hasznosításának az épületszerkezet tűzállóságára, a fa égésére és a történeti faszerkezetek égéskésleltetésére valamint a menekülés, mentés kérdéseire koncentrált.
Az elhangzottakra reflektálva Gyapjas János tű. őrnagy újra két vetítővásznon a mérnöki gondolkodásmód, a lehetőségek és az eltérési engedélyek hatósági szemszögéből tette teljessé a képet.
 

Az újabb kávék után az előző hármas, más felállásban „Mérnöki módszerek a tűzvédelmi tervezésben – mikor, milyen mértékben, milyen tartalommal?” címmel következett. Itt a bevezető előadást Dr. Takács Lajos tartotta, amelyben a tervezési célokból kiindulva a mérnöki módszereken át a szimulációk alkalmazásán át a hő- és füstelvezetés méretezési módszereinek összehasonlításáig jutva mutatta be a lehetőségek egy szeletét. Mészáros János tűzvédelmi tervező ezeket a megoldásokat – újra két diával szemléltetve – nagy műgonddal mutatta be a Futura projekt egyes tervezési lépéseit. „Gondolatok történeti faszerkezetek tűzvédelmi tervezéséhez” címmel rövid hozzászólásában Kulcsár Béla kapcsolódott a témához. A két kivetítős divat jegyében Gyapjas János tű. őrnagy a szabályozás és az eljárás lépéseinek, dokumentumainak, valamint a kényes témák bemutatásával tette fel a napra a koronát.
 
Lenzsér Péter építésztervező némi meghatódottsággal a hangjában, mintegy keretet adva foglalta össze a napot, amelyen ilyen alapos és értő módon foglalkoztak egyik gyermekével. (Olyan színes és sokoldalú bevezető előadást tartott, hogy elfelejtettem kiemelni egyik látható büszkeségét az épület előtt álló szilárd kötés nélküli – 15 méteres magasságával Európa legmagasabb ilyen – installációját.)
 

2013. március 22. péntek
 
A MÁV-nak köszönhetően némi késéssel indult „Az építésügyi hatósági engedélyezés elektronikus ügyintézése” című előadás, de aktualitásán túl a várakozásokat is meghaladó sikert aratott a szakavatott, humoros példákat felvonultató a BM Építésügyi Főosztályát képviselő Varga Illés Levente. A kérdéseket, problémákat ismerve többen arra jutottak,  ilyen előadásokkal kellene a ma még idegennek ható ügyintézési módot népszerűsíteni. Már az ebédet is melegíteni kellett így a téma két korreferátumára (Borsos Tibor TMKE alelnöke, Gyapjas János tű. őrnagy) alig maradt idő.
 

Rövid zárószavában Nagy Katalin a TMKE elnöke kiemelte, hogy ez egy rövid, de szélsebességű időutazás volt. A múlt jól ismert osztálybasorolási módszereitől az első nap végére megérkeztünk a jövőt képviselő mérnöki módszerekig, hogy a második nap visszatérjünk a jelenbe és ismerkedjünk annak ÉTDR formájában megjelenő kihívásaival.