Tanulmány

Dr. Gál László

Ha jobban meg akarjuk érteni napjaink történéseit, célszerű távolabbról rápillantani. A hazai tűzrendészet alakulása talán világosabban látható, ha történeti kontextusba helyezzük. Ez még önmagában nem elég, bele kell helyezni a közigazgatás egészének történetébe. Ezt a szemléletet viszi végig szerzőnk. A dolgozat 2. részében az 1945-től 1996-ig zajló folyamatokat mutatjuk be.

Bérci László, Papp Csaba Lajos

A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény értelmében „a tűzoltás és műszaki mentés állami feladat”. Az egységes katasztrófavédelmi szervezet részeként a hivatásos tűzoltó parancsnokságok (HTP) állami irányítás alá kerültek. Az ország teljes területét a HTP-k védik. Ezen belül az önkormányzati és a létesítményi tűzoltó parancsnokságok elsődleges műveleti körzettel rendelkeznek, és továbbra is számítunk a helyben szerveződő önkéntes tűzoltó egyesületekre is – írják bevezetőjükben szerzőink. Milyen szerep jut az önkéntes egyesületeknek?

 

Veres György

Előző számunkban (Védelem, 2013/1, 14-18. oldal) a biztonsági felvonók alkalmazási lehetőségeit mutattuk be, most a témában megjelent legújabb nemzetközi irodalom feldolgozásával és számítógépes szimulációfelhasználásával fogalmazzunk meg javaslatokat a kiürítés tervezésére.

 

Horváth Hermina, Kátai-Urbán Lajos

A vasúti veszélyesáru-szállítás és -tárolás biztonsági kérdései különösen fontosak a lakosság védelmének biztosításában. A veszélyes anyaggal foglalkozó üzemeknél alkalmazott veszélyeztetettség értékelési ésveszély-elhárítási tervezési feladatoknak megfelelő tevékenységet a vasúti rendező pályaudvarok esetében is el kell végezni. Mik a teendők?

 

Parti Mónika, Dr. Takács Lajos Gábor

Az elmúlt évtizedek egyik fő tendenciája, hogy a fogyatékkal élők számára az – ötven fősnél nagyobb létszámú – intézmények mellett alternatívát kínáljanak. Az átalakítások célja, hogy lehetőség szerint önálló életvitelt folytassanak. Mindezt „átlagos” lakókörnyezetben: lakóotthonokban, sőt, akár lakásokban is. Ennek alapját a támogatott életvitel modell elfogadása, valamint annak hazai bevezetése adja – ezzel együtt pedig megszületett a támogatott lakhatás fogalma. Az intézményi férőhelyek kiváltásának jogszabályi hátterét a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 17.§. (1)-(5) bekezdései biztosítják. Alapvető, a jövő tervezését meghatározó elvi kérdéseket tárgyalnak szerzőink.

 

 

Szilágyi Csaba

„Napjainkban kétféle tervezési módszerről szoktunk beszélni: az egyik az előíró (normatív), a másik pedig a mérnöki módszer. Előbbi az épület tűzvédelmi paramétereit határozza meg, tehát például azt, hogy az adott épületben milyen tűzvédelmi követelményeket kell teljesíteni. Utóbbi ezzel szemben a beskatulyázás, és a követelmények meghatározása helyett kiszámíthatóvá teszi a szükséges követelményt, amely így teljesítményelvű lesz, azaz a konkrét veszélyhez igazodik.” Szerzőnk előző számunkban [2013/1, 23-24. old.] megjelent (Zellei János – Mérnöki módszerek - a tűzszimuláció alkalmazásának korlátai) cikkre reflektál.

A fűtési szezon napi „szenzációja” a szénmonoxid-mérgezés. Milyen okok vezettek a szinte naponta ismétlődő esetekhez? Kinek milyen felelőssége van ezek visszaszorításában? Mit tehetnek, és mit kell tenniük a témában közreműködő szereplőknek? Kik a szereplők? Ezekre a kérdésekre keressük a választ összeállításunkkal. 

 

Stieber József

A fűtőberendezések elégtelen karbantartása, valamint az átgondolatlanul átalakított légterek miatt bekövetkező szénmonoxid-mérgezések újra meg újra gondoskodnak arról, hogy a médiában ismét felbukkanjanak a tragédiáról szóló tudósítások. Sokan felhívják a figyelmet a mérgezés veszélyeire – van azonban valami, ami majdnem ugyanilyen veszélyes lehet. Ez a hamis biztonságérzet! Miben nyilvánul meg mindez?

Farkas József

A nyílászárókkal foglalkozó vállalkozások honlapjain minden, a hang- és hőgátlást, penészesedést, szellőzést érintő szakmai kérdéssel jó műszaki alapokon foglalkoznak. Ezek a tanácsok elsősorban a penészedés elkerülésére koncentrálnak. Javaslatuk: a szokásosnál sűrűbben szellőztessünk. A reális veszélyek meg sincsenek említve, nem csoda, hogy a beépített szellőzőráccsal ellátott ablak ritka, mint a fehér holló.

Óliás Gábor

 

2013. január 13-án 1 óra 58 perckor a mentőktől érkezett a jelzés: Kaposváron egy lakóépületben többen rosszul lettek és szén-monoxid mérgezésre gyanakodnak. A kiérkező tűzoltóegység a lakóépületben kritikus CO-értéket már nem mért, de a lakást átszellőztette. Közben értesítették a kéményseprő- és a gázszolgáltatót, mivel a lakóépületben cserépkályha és gázkazán is volt.

Farkas József

Milyen okok vezetnek a gázmérgezéshez? Mi az összefüggés a fűtés, a szellőzés, a szagelszívás, a kémény és a modern nyílászárók beépítése között? Ehhez egy kicsit ismernünk kell a zárt terek levegőcseréjének összefüggéseit. Amiből aztán a lakások levegőigénye is számítható. Miután a lakások, lakóházak levegőigénye a ritka kivételektől eltekintve depressziós szellőzéssel valósul meg következik a kérdés: Mennyi levegőre van szükség az égéshez? Hol jön be a lakásba ez a levegő?

Aki régi nyílászáróit modern, hő- és hangszigetelt változatra cseréltette, és gázzal fűt, mindenképpen méresse fel lakását felsőfokú végzettségű gépésszel, épületgépésszel vagy kéményseprő mesterrel – erre egyfajta ökölszabályként is tekinthetünk. Hat „parancs”, amit be kell tartani a CO mérgezés elkerülése érdekében.

A szilárd tüzelés – különösen a fatüzelés – reneszánszát éli. Néhány egyszerű szabály betartása segíthet a tragédiák elkerülésében. A problémák:

 

Heizler György

A statisztikai adatok a szénmonoxid mérgezések számának emelkedését mutatják, miközben a háztartások energia fogyasztása nem nőtt, szerkezete viszont változott. A tények, adatok elemzése segítheti a megelőzést és a lakosság célirányos tájékoztatását. Az elmúlt két fűtési szezon adatait dolgoztuk fel.

 

Fülep Zoltán

 

Ha az elmúlt évről számvetést készítünk, annak egyik módja a végzett tevékenység elemző értékelése. Ezen belül az értékelt időszak során felmerülő feladatokat, a végrehajtott munkát jól jellemzik a számok, amelyek segítségével összehasonlíthatjuk az elmúlt évet a korábbi évek tevékenységével, és tapasztalatokat szerezhetünk a jövő érdekében. Nézzük hát, mit tartogatott számunkra a 2012. esztendő.

Fentor László

Az új évben újult erővel, lendülettel láttunk neki a tűzvizsgálatnak. Hasznos azonban nemcsak előre nézni, hanem egy pillanatra visszatekinteni a múltra is. Összegezzük tehát a tavalyi tevékenységünket és tapasztalatainkat, és ismerkedjünk meg a tűzvizsgálattal kapcsolatos idei feladatokkal is - írja szerzőnk.

Győri Gyula

A Duna Régió Stratégia értelmében a dunai víziközlekedés szerepe nő. Ehhez rendszerszemléletben kell fejleszteni az infrastruktúrát, amelynek egyik fontos eleme a Nemzeti Közlekedési Hatóság által működtetett Folyami Információs Szolgáltatások (rövidített nevén a RIS) fejlesztése. Nagy előrelépés e téren a z 57/2011. (XI.22.) NFM rendelet, közismert nevén a Hajózási Szabályzat. Magyarországon az áruszállítás 8%-a zajlik vízen, ezért a folyami információs szolgáltatásokra kiemelt figyelmet fordítunk.  

 

 

Badonszki Csaba

Az Egyszerűsítési Program indítását 2011-ben rendelte el a kabinet a Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program részeként. Célja, hogy a lakosságot érintő hatósági eljárásokat felülvizsgálja és a különböző ügyek intézésével járó, az állampolgárokra háruló adminisztrációs terheket csökkentse. A módosítások fő célja volt még, hogy az elsőfokú eljárások többsége a katasztrófavédelmi szerv helyi szerveinél folyjék, valamint hogy a hatóságnak szélesebb szankcionális lehetősége legyen. Ezek jegyében a tavalyi évben is több tűzvédelmi jogszabály módosult.

Nagy Katalin

A VI. Rockwool Tűzvédelmi Konferencián elhangzott előadás a címben meghatározott téma három elemére koncentrált. A tűzvédelmi mérnöki tevékenységre, a gyakorlati élet eseményeire és kihívásaira, valamint a szakosodás lehetséges módjaira. Ebben a sorrendben és nem elveszve a részletekben.

Sebők Imre

A tűzjelző rendszerek dolga alapesetben egyszerű: ahogy a nevük is nagyon találóan megjegyzi, jelezniük kell a tüzet. Egy ideig legalábbis mindez elegendő volt. Csakhogy az a környezet, amelyben elhelyeztük, elhelyezzük őket, szinte napról napra változik: új helyszínek jelennek meg, az épületek egyre bonyolultabbak lesznek, ezeket a változásokat a tűzjelzők pedig nem mindig követik. Gondolatkísérlet egy ideális világról.

„Változások a tűzvédelem területén” címmel megrendezett konferencián – február 21-én – a rendezők és a SYMA csarnok személyzete is a látogatócsúccsal volt elfoglalva. Ezer fő regisztrált a konferenciára, soha ennyi jelentkező nem volt még hazai tűzvédelmi konferencián. A történésekről számolunk be dióhéjban. 

Adorján Attila

Az elmúlt évtizedben végrehajtott fejlesztéseknek köszönhetően több mint 3500 Dräger légzőkészülék és 10 000 légzőálarc szolgálja a magyar tűzoltók biztonságát.

Ezek még ma is megbízható, korszerű készülékek, ugyanakkor a követelmények időközben szigorúbbá váltak. Lehetséges vajon a teljes eszközpark modernizálása a teljes készlet drága cseréje nélkül is?

Koburger Márk

Mi az összefüggés a gázok, gőzök és ködök között? Mitől robbanásveszélyesek? Mi az összefüggés a robbanásveszélyes anyagok jellemzői és a tűzveszélyességi osztályok között? Hogyan lesz a robbanásveszélyes zónákból tűzveszélyességi osztályba sorolás? Igyekszünk teljes körűen bemutatni a kérdéskört. Célunk, hogy konkrét válaszokat adva segítséget nyújtsunk a – robbanásveszélyes technológiai folyamatok tervezése, vizsgálata, elemzése során oly fontos és elengedhetetlen – zónabesorolás elkészítéséhez.

 

Baksáné Bognár Veronika

Tel.: 0682 – 413 339

Fax: 0682 – 424 983

Email: vedelem@katved.gov.hu