|
Híreink         Szakmai linkek Szaknévsor |
Építési termékek forgalomba hozatalára és beépítésre, betervezésére vonatkozó új rendeletek2013. október 03.
Egységes Európai követelmény A legjelentősebb változás a korábbi irányelvhez képest, hogy a rendeletet minden tagállamban kötelező betartani. Az egységes forgalomba hozatali szabályokat 2013. július 1-jétől kell alkalmazni, amelynek célja az építési termékek forgalomba hozatalának harmonizálása. Ugyanakkor az építési termékek beépítésére, betervezésére, kivitelezésre vonatkozó előírások továbbra is a tagállami, így nálunk, magyar jogszabályokban lesznek szabályozva. A CPR előírásai az egységes feltételek megteremtésével az építési termékek Európai Unión belüli kereskedelmét kívánják felszabadítani. Egyszerűsödnek a forgalomba hozatal feltételei, visszaszorulnak a bürokratikus terhek és költségek. Nagy változás, hogy eddig a termék rendeltetésnek megfelelő használhatóságát kellett igazolni, mostantól pedig kizárólag a termékek teljesítmény elvű paramétereinek a megfelelő megadása a cél. Mit jelent ez a gyakorlatban? Gyártó
Tervező, beruházó · A tervezőnek kell megállapítania, hogy a tervezett felhasználás szempontjából milyen tulajdonságokkal rendelkező terméket kell beépíteni. A felhasználónak (építtetőnek, beruházónak) úgy kell döntenie a termék vásárlásakor, hogy a megvásárolandó termék tulajdonságai feleljenek meg a tervezett felhasználás követelményeinek. Vagyis a megfelelő terméket alkalmazzák az adott építési célra. Mi az építési termék? Kicsit talán didaktikus dolog definícióval kezdeni, de ez határozza meg a további követelményeket. „Bármely olyan termék, amelyet azért állítottak elő és hoztak forgalomba, hogy
Az építményekre vonatkozó alapvető követelmények
Mi a teljesítménynyilatkozat? A korábbi megfelelőségi igazolásokat 2013. július 1-től az építési termékre vonatkozó teljesítménynyilatkozat váltja fel. A gyártónak a teljesítmény nyilatkozatában az építési termék legalább egy, a tervezett felhasználási mód(ok) szempontjából releváns, alapvető jellemzőjéről kell nyilatkoznia, figyelembe véve a 7 alapkövetelményt. Viszont a gyártónak – amennyiben azt szeretné, hogy a terméke betervezésre, beépítésre alkalmas legyen a teljesítménynyilatkozatában – minden olyan jellemzőről nyilatkoznia kell, amelyre a tervezett beépítési mód szempontjából vizsgálva hazai jogszabály követelményértéket ír elő. (Pl. OTSZ szerinti tűzvédelmi osztály, tűzállósági teljesítményjellemző) A tagállamok a gyártó által kiállított teljesítménynyilatkozatot pontosnak és megbízhatónak tekintik, mindaddig, amíg fel nem merül ennek ellenkezője. Az építési termék gyártója a teljesítménynyilatkozat mellett a CE jelölést is köteles elhelyezni. Ez a CE jelölés tanúsítja, hogy az építési termék az adott harmonizált műszaki előírások vagy az európai műszaki értékelés szerinti alapvető jellemzői tekintetében megfelel a nyilatkozatban szereplő teljesítménynek. A tervezett hazai jogszabály értelmében minden építési termékre ki kell majd állítani a teljesítménynyilatkozatot. A CPR értelmében erre akkor van lehetőség, ha a termékre harmonizált Európai Szabvány áll rendelkezésre (hEN) vagy Európai Műszaki Értékelést adtak ki (ETA) és ebben az esetben szabad és kötelező CE jelet használni a terméken. A hazai előírások szerint kiállítandó teljesítménynyilatkozatok alapja a nemzeti előírásokban szereplő dokumentumok lehetnek, pl. 2013. július 1. előtt kiállított ÉME (érvényességi ideje alatt, de legfeljebb 2018. július 1-ig) vagy az újonnan bevezetésre kerülő Nemzeti műszaki értékelés, ebben az esetben viszont nem helyezhető el a CE jel a terméken. A teljesítménynyilatkozatot építési termékhez mellékelni kell nyomtatott vagy elektronikus formában. Az elektronikus formában történő mellékelésnek az is megfelel ha pl. a gyártó a termék címkéjén közvetlen – az adott termék teljesítménynyilatkozatára mutató – linket vagy QR kódot helyez el. A gyártó a teljesítmény nyilatkozat – mindig a forgalomba hozatal országának nyelvén – másolati példányát az interneten is közzé teheti, de kérésre papír alapon is át kell adni. Mindent a hatóságnak! A gyártóknak valamely illetékes nemzeti hatóság indokolt kérésére rendelkezésre kell bocsátaniuk az építési termék teljesítménynyilatkozatnak vagy a CPR rendeletben szereplő más alkalmazandó követelményeknek való megfelelőségének igazolásához szükséges minden információt és dokumentációt, a hatóság számára könnyen érthető nyelven. A teljesítménynyilatkozaton túl a termékhez, amennyiben az szükséges, könnyen érthető használati utasítást és biztonsági tájékoztatót kell mellékelni. Kötelező július 1-től Július 1. után minden termékre a CPR előírásai vonatkoznak. A még készleten lévőket értékesíthetik, viszont 2013. július 1. után kötelesek a számon kérni a teljesítménynyilatkozat csatolását és a CE jel elhelyezését a terméken! Mikor nem kell teljesítménynyilatkozat? · Ha egyedi vagy rendelésre készített, beazonosítható építménybe építi be a terméket, összhangban az alkalmazandó nemzeti szabályokkal és a nemzeti előírások szerint kijelölt, a biztonságos kivitelezésért felelős személyek felügyelete mellett; · Ha az építési terméket az építkezés helyszínén gyártották, az alkalmazandó nemzeti szabályok szerint az építménybe való beépítés céljával, és a tagállami előírások szerint kijelölt, a biztonságos kivitelezésért felelős személyek felügyelete mellett; · Ha az építési terméket hagyományos vagy az örökségmegőrzésnek megfelelő módon, nem ipari gyártás keretében állítják elő, olyan építmények megfelelő felújítása céljára, amelyek a vonatkozó tagállami szabályok szerint környezetük kiemelt státusa vagy különleges építészeti vagy történeti értékük miatt hivatalos védelmet élveznek. A hazai előírás tervezetben a bontott termékek, valamint hagyományos módon előállított termékek (pl. szalma bála) is a kivételek közé tartoznak, ami nem jelenti azt, hogy ezek a termékek korlátozás nélkül beépíthetővé válnak. Ezek alkalmasságát más szabályok mentén kell majd igazolni. Változik a szereplők felelőssége A rendelet hatására az építési termékekkel kapcsolatos szerepek és felelősségi körök átrendeződnek. Szétválik a termék forgalomba hozhatósága a termék betervezhetőségétől, beépíthetőségétől. Ezért a forgalomba hozatal feladatokat és felelősséget telepít a termék gyártójára, importőrére, forgalmazójára, minősítő, ellenőrző intézetekre, piacfelügyeleti szervekre. (Ezt szabályozza a CPR) A betervezéssel, beépítéssel kapcsolatban pedig feladatokat és felelősséget telepít a tervezőkre, kivitelezőkre, felelős műszaki vezetőkre, műszaki ellenőrökre, építésügyi hatóságokra, építésfelügyeletekre. (Ezt fogja szabályozni 2013. júliusában megjelenő új kormányrendelet és a kapcsolódó hazai építésügyet érintő jogszabályok.) Tehát a gyártó nyilatkozik terméke – az építmény alapvető követelményeinek teljesítését befolyásoló lényeges tulajdonságairól, a tervező pedig meghatározza az építmény szerkezeteivel szemben elvárt teljesítményeket, amelyek alapján a megfelelő építési termék kiválasztásra kerülhet. Teljesítményorientált tervezés Az EU jogalkotói szerint a teljesítményorientált tervezés elve mellett szól a rugalmas alkalmazás igénye, valamint a tervezői szabadság tiszteletben tartásának az igénye, ellenben a tervezőkre és a kivitelezőkre többlet feladat és felelősség hárul. A többi szereplő feladatai Az importőrök: elsősorban azt ellenőrzik, hogy csak a jogszabályoknak megfelelő termék kerülhessen forgalomba és hogy a gyártók teljesítették e a fenti kötelességüket, egyéb esetben jelentenie kell a gyártó és piacfelügyelet felé. Az importőrnek a terméken fel kell tüntetnie az adatait és gondoskodnia kell a teljesítménynyilatkozat megfelelő nyelven való megjelenéséről is. A forgalmazók: ellenőrzik, hogy a gyártók, importőrök a jogszabályok betartása mellett hozták e forgalomba a terméket. Amennyiben a forgalmazó hibát, jogszabálysértést tapasztal, köteles felfüggeszteni a forgalmazást és értesíteni a gyártót, importőrt vagy piacfelügyeletet. Teljesítményt meghatározó szervek: Műszaki értékelést végző szervek, Bejelentő hatóságok, Bejelentett szervezetek lehetnek, tevékenységüket és a kijelölés feltételeit az Új Jogi Keretek határozzák meg és a CPR speciális feltételeket is tartalmaz Termékinformációs pontok: A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalhoz kerülnek telepítésre, a honlapjukon megtalálhatóak a megfelelőség értékelésére kijelölt szerveztek listája is. www.mkeh.gov.hu Piacfelügyeleti szerv: Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság és OKF ellátja a jogszabályokban meghatározott, az építési termékek piacra lépésével és forgalmazásával kapcsolatos piacfelügyeleti feladatokat. Építési terméket betervező tervezők: Teljesítményorientált alapú tervezést hajt végre, melynek lényegi elemeire külön térünk ki. Építési termékeket beépítő kivitelezők: betervezett építési termékek szakszerű beépítésért felelnek (tárolás, beépítés, építési naplóban való megfelelő dokumentálás, termékek teljesítménynyilatkozatait összegyűjtik, csatolják a naplóhoz, valamint a kivitelezési munkát követően fentiek teljesítéséről nyilatkoznak) Felelős műszaki vezető: a kivitelező alkalmazásában, a kivitelezőt terhelő kötelességek betartásáért felel. Amennyiben a tervező nem jelöl meg konkrét építési terméket, az építtető és a tervező közreműködésével kiválasztja az elvárt műszaki teljesítményeket teljesítő építési terméket. Egyedi, hagyományos, bontott vagy műemléki épületbe beépített építési termék esetében, ha nem áll rendelkezésre gyártói teljesítmény nyilatkozat, igazolja az építési termék elvárt műszaki teljesítményének való megfelelést, mely nyilatkozatához szükség esetén szakértő, szakértői intézet vagy vizsgáló laboratórium közreműködését is igénybe veheti, és egyes esetekben pl. helyszínen gyártott tartószerkezetek a bevonásuk kötelező. Műszaki ellenőrök: ellenőrzik, hogy a kivitelező és a felelős műszaki vezető jogszabályi előírásoknak megfelelően végzi e a feladatát, illetve azt, hogy az építési termékek a jogszabályok betartása mellett, a tervek szerint az építtetők érdekének a maximális figyelembevétele mellett lettek-e beépítve. A műszaki ellenőr ellenőrzi a teljesítménynyilatkozatok meglétét. Építésügyi hatóságok: a különböző építésügyi eljárások lefolytatása során a jogszabályi követelmények teljesülését ellenőrzik. Az építészeti-műszaki dokumentációnak a hatóság szempontjából olyan részletességgel és mértékben kell kitérnie az építési termékek elvárt műszaki teljesítményére, hogy abból dokumentáltan, ellenőrizhető módon kiderüljön, hogy a tervezett építmény minden jogszabályi elvárásnak megfelel és alkalmas a megvalósításra. Ez azt jelenti, hogyha jogszabály magával az építési termékkel szemben állapít meg követelményt, akkor azt már az engedélyezés során ellenőrizni kell. Ilyen pl. a hőátbocsátási tényező követelménye bizonyos termékek meghatározott építményekben való betervezése esetében (pl. nyílászárók, felülvilágítók, üvegezés fűtött terek külső határoló szerkezeteiben), vagy pl. a termék éghetősége, ha ilyen előírást tartalmaznak a tűzvédelmi jogszabályok. Építésfelügyeletek: a felügyeleti ellenőrzések során vizsgálja, hogy az előbbiekben leírt szereplők a jogszabályi elvárások szerint folytatják-e le a kivitelezést. Fontos megjegyezni, hogy az építésfelügyelet nem csak az építési engedély köteles építési tevékenységet vizsgálja, hanem azokat is amelyek engedély nélkül végezhetők. Fentiek részben már tartalmazzák a megjelenés előtt álló Az építési termék építménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól szóló Kormány rendelet tervezet szabályozásait. Külön részben foglalkozunk a CPR valamint a kapcsolódó Kormány rendelet tervezet, és az építésügyi jogszabályok alapján kötelezővé váló teljesítményorientált tervezés jövőbeni helyzetével. Lestyán Mária Rockwool Hungary Kft. Felhasznált irodalom: CPR rendelet: Korábbi CPD irányelv: Tervezett Kormány rendelet: Az új CPR rendelet és kapcsolódó hazai szabályozás tájékoztatója.
Ezt a hírt eddig 1686 látogató olvasta. |
2013. július 1-től hatályos az EU 305/2011 számú Építési Termék Rendelete az eddigi Építési Termék Irányelv helyett. A rendelet rövidített elnevezése a szakzsargonban az angol kifejezés után CPR (Construction Products Regulation). Melyek a rendszer (gyártó, tervező, kivitelező) szereplőinek feladatai a CPR szerint? Milyen hatása lesz ennek a tűzvédelmi tervezői, szakértői munkára?
