Híreink Szakmai linkek Szaknévsor |
Mi olvasható a Védelem - Katasztrófavédelmi Szemle októberi számában?2013. szeptember 24. Október elején postázzák a 20. évfolyam 5. számát, amelyben stílszerűen 20 cikket olvashatnak. Fókusztémánk az időjárási kockázatok elemzése, ahol a Meteorológiai Szolgálat szakembereinek írásai 100 éves adatsorok alapján elemzik a veszélyeket. Az épületek fémszerkezeteinek tűzeseti viselkedését és annak gyakorlati hatásait nemzetközi kutatások alapján mutatják be szerzőink. Ezen kívül számos aktuális szakmai kérdésre találhatnak alapos választ kiváló szerzőinktől. Tanulmány Dr. Jármai Károly, Vassart Olivier, Zhao Bin Membrán hatás kompozit szerkezeteknél tűz esetén I. – A Cardington teszt Több országban végzett valós méretű tűztesztek és valós tűzesetek alapján tett megfigyelések is rámutattak, hogy a vasbeton acélszerkezetes szerkezetek tűz alatti viselkedése sokkal jobb, mint ahogyan azt az izolált elemeken végzett tűztesztek mutatták. Nyilvánvaló, hogy a modern acélvázas épületekben nagy tartalékok találhatóak a tűzállóság terén, valamint az is, hogy a szabványos, nem befogott szerkezeti elemeken végzett tűztesztek nem képesek az ilyen szerkezetek tűz alatti viselkedésére kielégítő indikátort nyújtani. Restás Ágoston A tűzoltásvezetők döntéseit elősegítő mechanizmusok Szerzőnk megállapította, hogy a tűzoltásvezetők ún. felismerés alapú döntést (recognition primed decision) hoznak. Ezek nem harmonizálnak az előre kidolgozott stratégiákkal, mert az azok megvalósításához szükséges idő nem áll rendelkezésre. Most a felismerés alapú döntést kiegészítő mechanizmusokat vesszük számba. Kulcsár Béla Ipari, tárolási és kereskedelmi csarnokok és hőszigetelt tetőfödémeik I. – Tűzesetek tapasztalatai és a tűzvédelmi követelmények Zárt és nyílásos homlokzatok tűzterjedési problémáinak megoldására a tűzvédelmi előírások részletes iránymutatásokat adnak. Tetőfödémek, különösen lapos- és alacsony hajlású tetők tűzvédelmi követelményeit a hazai szabályzat az alsó oldali tűzhatásra, a tetőáttörések figyelembe vétele nélkül határozza meg. Nagy kiterjedésű épületek megtörtént tűzesetei alapján megállapítható, hogy a tetőszinti tűzterjedéshez az áttörések nem megfelelő kialakítása, valamint a tetőfödém hő- és vízszigetelése, fedése is jelentősen hozzájárulhat.Hazai és külföldi követelmények ismertetése és a gyakoribb tetőfödém típusok elemzése után a csarnokok egyes tűzvédelmi követelményeire, tetőfödémeinek konstruálására és ezek szabályozására tesz javaslatot a szerző. Dr. Lázár Gábor ADR információforrások értékelése III. – Veszélyhelyzeti Beavatkozási Kártyák A hazai veszélyesanyag-balesetek hatékony kezelésének elengedhetetlen feltétele, hogy az elsődleges beavatkozók megfelelő időben rendelkezzenek az elhárításhoz szükséges, a beavatkozás előrehaladtával arányos veszélyesanyag-információval. A balesetek során felhasználható rövid információ források közül az Emergency Response Intervention Cards – ERIC értékelésére vállalkozott szerzőnk. Fókuszban Fodor Zoltán, Lakatos Mónika, Bihari Zita, Németh Ákos Az időjárási kockázatokat befolyásoló tényezők Húsvéti hóvihar, felhőszakadás, árvízveszély, pusztító viharok – mindez együtt jellemző az utóbbi években. Milyen kockázatokat rejt az időjárás hazánkban? Erre keresték a válaszokat a Nemzeti Katasztrófa Kockázat értékelése során. Rovatunkban a hazai időjárási kockázatokat mutatjuk be. Fodor Zoltán, Lakatos Mónika, Bihari Zita, Németh Ákos Kockázatelemzés – A rendkívüli időjárási kockázat értékelése Az éghajlat jellemzéséhez hosszú évek adatsoraira van szükség. Így a szakemberek a Meteorológiai Világszervezet ajánlása szerinti 30 éves periódust (1981-2010) vették figyelembe. A szélsebesség és a maximális széllökés esetében azonban az 2001-2010-es időszakra szorítkoztak, mivel az Országos Meteorológiai Szolgálat állomáshálózatában, az 1990-es években a szélmérő műszerek automatizálására került sor, ezek a műszerek pedig – az elődjeik órás felbontása helyett – már 10 perces adatok szolgáltatására képesek. A rendkívüli időjárás emberekre és környezetre gyakorolt hatása Melyek a rendkívüli időjárás emberekre és a környezetre gyakorolt legfőbb hatásai? Erre a látszólag kézenfekvő kérdésre szedték fontossági szempontból is csokorba a válaszokat a kockázatelemzésben résztvevő szakértők. Az időjárás hatása az elektromos elosztóhálózatra Az időjárás hatásainak erősen kitett elektromos hálózatoktól függ szinte a teljes gazdaság és a lakosság mindennapjai. Ennek megfelelően kiesése ma már egyre nagyobb problémákat okoz. Milyen hatásokkal kell számolnunk? Fodor Zoltán Időjárási jelenségek és katasztrófakockázat Az időjárási kockázatokat is a bekövetkezésük gyakorisága és a potenciális károk figyelembevételével csoportosították. Melyek ezek a mutatók és milyen korlátaink vannak a kockázatok értékelése során? A vizsgált időjárási jelenség visszatérési gyakorisága és a potenciális károk megítélése alapján készül a kockázati mátrix. Módszer Badonszki Csaba, Szikra Csaba, Szilágyi Csaba Tűzvédelmi mérnöki módszerek – kockázat megközelítésű tervezés A tűzvédelemben mindig is egy esetleges tűzeset valamely kockázatát mérlegeltük. Az épületeket a történelem során igyekeztünk úgy megtervezni, hogy tűz esetén a lehető legkisebb károsodások keletkezzenek életben és értékben egyaránt. Az „esetleges”, a „lehető legkisebb” kifejezések a határozatlanságra utalnak. A mögöttük meghúzódó tartalom nem csak az évek során, de nemzetenként is változott és változik napjainkban is. Mit jelent a kockázat megközelítésű tervezés? Képzés Prof. Dr. Bleszity János, Dr. Joó Bálint NKE – Katasztrófavédelmi egyetemi képzés született A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) alakuló felsőfokú katasztrófavédelmi képzés szakmai gazdája a Katasztrófavédelmi Intézet (KVI) elmúlt évi tevékenységéről és a jövőbeni képzésre vonatkozó elvárások megvalósításáról adnak tájékoztatást szerzőink. Szabályozás Bartha-Vámos László Építési termékek – Hangsúly a teljesítményen Két éve – 2011. április 4-én – megjelent az Európai Unió Hivatalos Lapjának (Official Journal) L 88. számában az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról szóló 2011. március 9-i 305/2011/EU rendelet. Ennek 2013. július 1-i teljes körű hatályba lépése mind a gazdasági szereplők, mind a hatóságok tevékenységét alapvetően befolyásolja. Az eltelt két hónap alatt több gyakorlati kérdés merült fel. A tanulmány célja, hogy az építési termékek gyártói, forgalmazói, tervezői, kivitelezői, felhasználói, továbbá a tűzvédelmi és piacfelügyeleti hatóságok képviselői, a hatósági és szakhatósági eljárások során, a gyakorlatban is hasznosítható információkat kapjanak. Tűzoltás, műszaki mentés Dr. Komjáthy László Műemlékek tűzvédelme – Tűzoltásra hangolva? A műemléképületek tüzeinek megelőzése, oltása speciális szakértelmet, beavatkozást igényel. Miben más, mire kell elsősorban törekedni, melyek a hazai szabályozás jellegzetességei? Szerzőnk a szlovákiai Fireco 2013 konferencián elhangzott előadásából írt cikkét adjuk közre. Megelőzés Bondár Tibor Acélszerkezetek tűzvédelme – Hőre habosodó tűzgátló bevonatok alkalmazása az Európai Műszaki Engedély (ETA) A hatályos OTSZ és az Építési Törvény alapján már nem csak ÉME, hanem az ETA alapján is lehet hőre habosodó tűzgátló bevonatokat alkalmazni Magyarországon. Az ÉME és az ETA alapján készült engedélyek között a fő különbség, hogy ÉME esetén egy tűzállósági időtartamra azonos száraz rétegvastagságban kell alkalmazni a tűzgátló bevonatot minden szelvényre, ami legalább 5 mm falvastagságú. Az ETA esetén több tényező alapján egy táblázatból kell kiválasztani a szükséges rétegvastagságot. Eddigi tapasztalataim alapján ettől tartanak a kivitelezésben részt vevő cégek. A folyamat leírásával szeretném elősegíteni az ETA-val rendelkező tűzgátló bevonatok alkalmazását. Lestyán Mária A jövő tűzvédelmi kihívásai homlokzaton kívülről érkeznek? A megnövekedett energiatakarékossági igényeknek köszönhetően tűzvédelmi szempontból talán a leggyorsabban és a legnagyobb mértékben az épületek külső burka változott meg az elmúlt évtizedekben. Ennek tűzvédelmi következményeivel szembe kell nézni! Nagy Katalin Több mint hő- és füstelvezetés – A hő-és füstelvezetés, valamint a szellőztetés rendszerei Hogyan fejlődött a hő-és füstelvezetés napjainkig? Milyen rendszerek alakultak ki, s azokat jellemzően hova célszerű telepíteni? Milyen előnyöket és hátrányokat kell mérlegelni? Milyen új kihívásokra adnak választ a korszerű rendszerek? Ezekre a kérdésekre válaszol szerzőnk. Wagner Károly Gépi parkolók tűzvédelme A parkoló helyek szűkössége szülte a gépi parkolást. Milyen követelmények és milyen megoldások ismertek? Mit írt elő a tűzvédelmi hatóság? Melyek a legújabb kutatási eredmények? Hogyan tehetők biztonságosabbá a parkológéppel ellátott gépjárműtárolók? Fórum Sebők Imre Fény a sötétségben – a vészvilágítás pszichológiája Szerzőnk korábbi cikkeiben áttekintette az intelligens vészvilágítás mibenlétét, az ilyen rendszerek jelentőségét, és azok helyét a modern tűzvédelemben. Most azonban más „megvilágításba” helyezi a témát. Európai Dräger-turné: házhoz jöttek „Biztonságban a veszélyes anyagok dzsungelében” címmel indult Lübeckből egy európai „turnéra” a Dräger információs kamionja. A több mint 200 terméket bemutató roadshow keretében négy napig Magyarországon vendégeskedett arzenálról és a különleges eseményről Krikus Henrikkel, a Dräger Safety Hungária Kft. ügyvezető igazgatójával beszélgettünk. A PIR evolúciója Szerzőnk egy korábbi cikkében (Védelem, 2013/4, 59. old.) a PIR és a PUR összehasonlítására vállalkozott. Akkor kiderült: PIR és PUR hab között nem csupán egy betű a különbség. Ezt a gondolatmenetet folytatva most arra világít rá, hogyan fejlődött tovább a PIR hab. Védelem - Katasztrófavédelmi Szemle Megrendelhető: Baksáné Bognár Veronika Tel.: 0682 – 413 339 Fax: 0682 – 424 983 Email: vedelem@katved.gov.hu Ezt a hírt eddig 1495 látogató olvasta. |