Híreink

Mi olvasható a Védelem - Katasztrófavédelmi Szemle decemberi számában?

2013. november 25.

Fókuszban az új OTSZ – ezzel a címlappal és fő témával indítunk a december elején megjelenő 20. évfolyam 6. számában. Egy szabályozási korszakhatár lezárását jelző új jogszabály tervezetéről adunk részletes tájékoztatást. Elsőként néhány szám a Országos Tűzvédelmi Szabályzatról: 281 §, 38 táblázat, 21 ábra, 2 számítás, 108 oldal + 44 oldal melléklet! Persze a 68 oldalon még további 18 cikkbe sűrítve az önkéntes egyesületekről és az önkéntesség szerepéről, a tudományos pályázatok eredményeiről valamint aktuális szakmai kérdésekről olvashatnak kiváló szerzőinktől.


Tanulmány
 
Kiss Róbert
Gömbpanoráma-fotózás – virtuális tűzvizsgálati helyszíni szemle
 
Az informatika valamint a digitális technika rendkívül gyors fejlődésével is újabb és újabb lehetőségek nyílnak meg a tűzvédelmi szakemberek számára. Nem csak a munkánkat könnyíthetjük meg a technikai vívmányok hasznosításával, hanem szakmai tevékenységünk színvonalát is emelhetjük. A dr. Balogh Imre emlékpályázat díjazott pályamunkájának fő megállapításait adjuk közre.
 
Dr. Jármai Károly, Vassart Olivier, Zhao Bin
Membrán hatás kompozit szerkezeteknél tűz esetén II. – A Cardington teszt
 
Az előző cikkben a 1995 és 1996 között végrehajtott ún. Cardington teszt ismertetése után a tesztépület központi elemének tűzeseti viselkedését és a szerkezeti részek vizsgálatát mutatjuk be, folytatva a vasbeton szerkezetek nemzetközi kutatási eredményeinek közreadását.
Nyilvánvaló, hogy a modern acélvázas épületekben nagy tartalékok találhatóak a tűzállóság terén, valamint az is, hogy a szabványos, nem befogott szerkezeti elemeken végzett tűztesztek nem képesek az ilyen szerkezetek tűz alatti viselkedésére kielégítő indikátort nyújtani – írják szerzőink.
 
Dr. Lázár Gábor
ADR információforrások értékelése IV. – Veszélyelhárítási útmutató
 
A hazai veszélyesanyag-balesetek hatékony kezelésének elengedhetetlen feltétele, hogy
az elsődleges beavatkozók megfelelő időben rendelkezzenek az elhárításhoz szükséges,
a beavatkozás előrehaladtával arányos veszélyesanyag-információval. A balesetek
során felhasználható rövid információ források közül a Veszélyelhárítási útmutató
(Emergency Response Guidebook) értékelésére vállalkozik szerzőnk.
 
Visszhang
 
Bónusz János
Az éghető gáz és folyadék tűzveszélyességi osztályba sorolásáról
 
A kidolgozás alatt lévő új OTSZ az anyagokat az eddigi öt helyett három tűzveszélyességi osztályba sorolja. (Az épületek, szabadterek tűzveszélyességi osztályba sorolása megszűnik.) Ezzel együtt a folyadékok és a gázok besorolásánál körültekintően kell eljárni. Ezekre a szempontokra hívja fel a figyelmet cikkünk szerzője.
 
Interjú
 
Új szerepben az önkéntes egyesületek? – Interjú Dr. Bakondi György főigazgató úrral
 
Növekvő támogatás, képzés és a rádiókommunikáció feltételeinek alapvető megváltoztatása, a HUSZÁR után a járási mentőcsoportok megalakítása, az egyesületek önálló tűzoltási jogosultságának törvényi biztosítása, a finanszírozás növelése – ezek a változások címszavakban összefoglalva. Hangsúlyváltás történt az önkéntes egyesületek tevékenységének megítélésében? Erről kérdeztük dr. Bakondi György főigazgató urat.
 
Ténykép
 
Bérczi László, Varga Ferenc
Az önkéntes tűzoltó egyesületek 2013. évi pályázatai
 
Magyarország mentő tűzvédelmi rendszerében a szaktevékenységet vállaló önkéntes tűzoltó egyesületeknek (ÖTE) fontos szerepük van, ezért a működésükhöz szükséges feltételek megteremtéséhez az államnak is hozzá kell járulnia. Különösen, hogy az anyagi feltételek biztosításában nagyon eltérő lehetőségekkel rendelkeznek. A 2013. évi tapasztalatokat összegzik szerzőink.
 
Kutatás
 
Ilyés András, Dr. Juhász Márta, Bőhm Péter
A kontextuális teljesítmény és a tűzoltók személyiségvonásai – visgálat az atomerőmű tűzoltóinál
 
A vizsgálat arra keresett választ, hogy melyek azok a tűzoltók személyiségéből és a tűzoltóságból, mint szervezetből fakadó jellemzők, amelyek elősegítik, hogy a munkavállaló az elvárásokon felüli erőfeszítéseket tegyen a szervezet érdekében. A kutatás különlegességét a szervezeti kultúra és tűzoltói munkakör sajátosságai adják.
 
Fókuszban
 
Érces Ferenc
Új OTSZ a láthatáron, de miért?
 
1980, 1996, 2008, 2011: az elmúlt bő harminc évben négy alkalommal jelent jelentősen megújított tűzvédelmi követelményrendszer (emellett több kisebb módosításra is sor került). Felmerül a kérdés, hogy mi indokolja új szabályozás kidolgozását, valóban szükség van-e a „gyári nevén” OTSZ 5.0-nak nevezett rendelettervezetre. A következőkben összefoglaljuk azokat az előzményeket, amelyek a szabályozás megújításához vezettek.
 
Sándor Roland
Használati szabályok az új OTSZ-ben
 
A tűzvédelmi követelmények használatra vonatkozó szabályrendszere az elmúlt időszakban jelentős változásokon nem ment keresztül. Így az új OTSZ a jól bevált tűzvédelmi használati szabályrendszeren nem kíván markánsan változtatni, azonban minden új és szükségszerű követelményt megjelenít. Ezek a gyakorlati tapasztalatok és a kor szükségszerűsége által generált módosítási igények megjelentek a jogszabályban.
 
Wagner Károly
Új OTSZ – a létesítési előírások fő elemei
 
Cikkünk az OTSZ 5.0 egyes létesítési előírásairól ad tájékoztatást. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a cikk írásának időpontjában a jogszabálytervezet véleményezés alatt van, tehát az ismertetett rendelkezések még nem kőbe vésettek, a beérkező javaslatok, észrevételek alapján még módosulhatnak. Ezzel együtt egy átfogó képet ad szerzőnk az új jogszabály fő jellemzőiről.

 
A tűzoltó készülékek száma az oltóanyag egységtől függ
 
Badonszki Csaba
Speciális építmények tűzvédelme
 
Az új OTSZ egész fejezetet szentel a speciális építmények tűzvédelmi követelményeire. Elsődlegesen azokat a különleges építményeket tartalmazza a fejezet, amelyek az elmúlt években a szabályozatlanság miatt, az építési engedélyezési eljárásoknál a tűzvédelmi szakhatóságnak nehézségeket okoztak. Ebben a részben kapott helyett a közúti alagút, a metró és földalatti vasútvonal, a gyalogos aluljáró, a kilátó, a ponyvaszerkezetű építmény, az állvány jellegű építmény és a szín építmény.
 
Badonszki Csaba, Wagner Károly
Hatásvizsgálat – Mennyiben változnak a létesítési előírások?
 
Különösen fontos a hatástanulmány egy új alapokra épített jogszabálynál, ezért a tervezetet két alkalommal, (utoljára 2013 augusztusában) meghatározott épület típusok alapján szúrópróbaszerűen kiválasztott épületeknél vizsgálták a megyei/fővárosi katasztrófavédelmi igazgatóságok. A kérdés: az új szabályozás milyen hatással lesz az épületek kialakítására? Milyen épülettípusokat vizsgáltak? Mi lett az eredmény?
 
Munkabiztonság
 
Bérczi László
Elektromos térerősségérzékelők a tűzoltók biztonságáért
 
Bár nagy áldás az elektromos áram, egy tűzesetnél, balesetnél halálos veszélyeket rejthet a beavatkozókra, ha nem, vagy nem megfelelően áramtalanították a beavatkozás környezetét. Hogyan, mivel lehet ezt kiküszöbölni?
 
Megelőzés
 
Koburger Márk, Zsarnovszki Attila
Elektrosztatikus feltöltődés elleni védelem – régi és mai követelmények
 
Milyen jogszabályi előírások vonatkoznak e területre? Kell-e méréssel igazolni a megfelelőséget? Milyen szabványok alapján lehet méréseket végezni? Mely padlóburkolatok és falazatok felelnek meg a robbanásveszélyes övezetek előírásainak? Ezekre a kérdésekre igyekeznek jogszabályi hivatkozással és gyakorlati példákkal választ adni szerzőink.
 
Nagy Katalin
Útvesztő vagy logikus feladatsor a tervezés a CPR alapján?
 
Tűzvédelemi szempontból beépítésre csak olyan építési termék, szerkezet alkalmas, amely mindenben megfelel a jogszabályok által támasztott követelményeknek és a gyártó az elvárt műszaki paramétereket teljesítmény nyilatkozatában feltüntette. Ez a tökéletes állapot! No, de mi van, ha a termék jó, csak a jogszabály sántít? Egy olyan építési terméknél gondoljuk végig a tervezés menetét, amelyre van honosított harmonizált szabványunk! A természetes hő- és füstelvezető ilyen (MSZ EN 12101-2 és az MSZ EN 1873). A CPR hatálya alá nem tartozó építési termékeket, ill. épületszerkezeteket külön érdemes megvizsgálni.
 
Lestyán Mária
Átlátható e az átláthatatlan? – Füstölgés a CPR körül
 
Megjelent 305/2011 EU rendelet (CPR) és a 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet. (Lásd: lapunk 2013/4. szám 49-54. oldal.) Ezek ismeretében hogyan igazolhatók az OTSZ-ben előírt tűzvédelmi teljesítmény jellemzők az új építési termékekre vonatkozó előírások tükrében? Nyilvánvaló, hogy az építési termékek alkalmazása során elsődleges cél az épületek tűzvédelmének megfelelő szintű biztosítása. Az építési termékek akadálytalan forgalomba hozatala az európai unió területén tűzvédelmi szempontból irreleváns – írja szerzőnk.
 
Tűzoltás, műszaki mentés
 
Felderítési taktika veszélyes anyagok jelenlétében
 
A felderítés egyik alapelve, hogy folyamatos és mindenre kiterjedő legyen – a veszélyes anyagok esetében ez kiemelten fontos, mondhatni életbevágó. Ugyanakkor veszélyes anyagoknál a közreműködőknek számos speciális kérdésre is választ kell keresniük a felderítés során, mert a vezetők csak így képesek megalapozott döntéseket hozni.
 
 
Homlokzattűz: amikor kigyullad az utólagos hőszigetelés
 
A frankfurti tűzoltóságot 2012. május 29-én egy utólagos hőszigetelőrendszer súlyos tűzesetéhez riasztották. A bevetés jól példázza, hogy az ilyen rendszereket – különösen a kívülről érkező tűzhatásokra vonatkozóan – a tűzvédelmi szabályozás még nem volt képes követni. A villámgyorsan terjedő tűz, a jelentős füstképződés és a tűz közben keletkező rendkívül magas hőmérséklet egyértelműen jelzik az árnyaltabb szabályozás szükségességét.
 
 
Tűz egy bútoráruháznál – kísérleti megállapítások
 
Általában szkeptikusan fogadjuk a kisméretű kísérleteket, és velük szemben a valós tűztesztek, de még inkább a bekövetkezett tüzek tapasztalatainak hiszünk. Ennek ellenére az összehasonlítás hasznos megállapításokhoz vezethet. Cikkünkben ezért nagyot a kicsivel vetjük össze, vagyis egy eperjesi bútoráruház tüzét a bunsenégő lángjaival.
 
Módszer
 
Bónusz János
Erősáramú berendezések – felülvizsgálati tapasztalatok: oldás és kötés
 
A tűzesetek jelentős részben villamos eredetűek, amelyek többségében jó szereléssel, karbantartással megelőzhetők lennének. Hogyan detektálhatók a hibák? Mikor rontanak a szokványos javítási megoldások a helyzeten? Mit mutatnak a tények, ha a villamos rendszert kicsit részletesebben faggatjuk? Mi alkalmazható a tűzesetek vizsgálatában?
 
Technika
 
Lámpaadaptációk különböző tűzoltósisakokhoz
 
A tűzoltósági bevetések során nagyon fontos, hogy a tűzoltók sötétben is tájékozódni tudjanak. Milyen lehetőségei vannak a bevetési állománynak ennek kapcsán? A bevetések során történő világításhoz a legalapvetőbb eszközök a kézilámpák és a keresőlámpák. A utóbbiak általában rögzíthetők a ruházaton, de a keresőlámpákat kézben tartva, vagy egy alkalmas helyre letéve lehet csak használni. A védőruházatra csíptetett kézilámpa közel abba az irányba veti a fényét, amerre a tűzoltó néz, de mivel ezeket leginkább mellmagasságban hordják, így nem tudják követni a fej és ezzel együtt a szem mozgását. A sisakokra rögzíthető lámpák jobban megfelelnek ennek az elvárásnak, és ezért szeretik a tűzoltók ezt a megoldást.
 
Légrádi Edit
Mivel váltanak sebességet a tűzoltógépjárművek vezetői?
 
A kritikus helyzetek azonnali cselekvést igényelnek, hogy időt és életeket óvhassanak meg. Bizonyára ezért esik a gyártók választása az Allison automata sebességváltóira, mivel ezek a fejlett elektromos vezérléssel együtt mintegy 30%-al jobb gyorsulást tesznek lehetővé, mint a manuális, vagy félautomata váltók. Ugyanakkor az Allison automata váltó vészhelyzetben a jármű teljesítményét gyorsabb reakcióidőre, biztonságos vezetésre és megbízható működésre fordítja le.
 
Adorján Attila
Telemetriás bevetés-felügyelet
 
A bevetésirányítás egyik sarkalatos pontja a megfelelő mennyiségű és minőségű (pontos) információ a bevetésben résztvevőkről, hiszen ezeken szó szerint létfontosságú döntések alapulnak.
 
 
Védelem - Katasztrófavédelmi Szemle
 
Megrendelhető:
Baksáné Bognár Veronika
Tel.: 0682 – 413 339
Fax: 0682 – 424 983
 

Vissza

Ezt a hírt eddig 1529 látogató olvasta.