|
Híreink         Szakmai linkek Szaknévsor |
Mi olvasható a Védelem - Katasztrófavédelmi Szemle áprilisi számában?2014. március 24.
Tanulmány Veres György – A tűzoltási felvonulási terület vizsgálata II. A hazai gyakorlatban megfigyelhető jellemzők és problémák, valamint a nemzetközi irodalom átvizsgálása alapján a beavatkozási feltételek javítása érdekében a felvonulási területre vonatkozó előírások pontosítására illetve módosítására ad javaslatokat szerzőnk.
Dr. Jármai Károly, Vassart Olivier, Zhao Bin – Membrán hatás kompozit szerkezeteknél tűz esetén IV. – Tűzeseti bizonyítékok Sorozatunkban folytatjuk a kutatási projekt bemutatását. Angliában a 1990-es évek elején bekövetkezett tűzesetek (Broadgate és Churchill Plaza) lehetőséget biztosítottak a modern acélvázas épületek tűz alatti viselkedésének megfigyelésére. A tűzesetek folyamán nyert tapasztalatok erősen befolyásolták a tervezőket abba az irányba, hogyan tervezhetőek meg az épületek úgy, hogy ellenálljanak a tűznek, valamint hogy felhasználják a Cardington kísérletek tapasztalatait. Prof. Dr. Solymosi József, Solymosi Máté – Iparbiztonsági szakértők kötelező minősítése Az üzemeltetők 2014. szeptember 1-jétől kötelesek a 65/2013. (III. 8.) Korm. rendeletben előírt követelményeknek megfelelő iparbiztonsági szakértőt alkalmazni. A minősítési eljárásrend még nem ismert. Szerzőink iparbiztonsági szempontból ismertetik az atomenergetikában eljáró szakértők kétéves minősítési eljárásának a tapasztalatait, mint egy lehetséges mintát. Dr. Földi Zsuzsa, Dr. Uzzoli Annamária – Klímaadaptációs és katasztrófavédelmi felkészültség Siófokon A BM OKF vezető partnerként indított a Délkelet-európai régióban nemzetközi projektet. A cél a szélsőséges időjárás okozta természeti katasztrófák kockázatának elemzése, kezelése, és a lakosság egységes elvek mentén történő felkészítésére. Az egységes kockázatbecslési módszertan kidolgozása a hatékonyabb felkészülést, a jobb alkalmazkodást szolgálja. Hazánkban Siófokon került sor a lakosság és a helyi intézményrendszer klímaadaptációs képességének és veszélyhelyzeti felkészültségének társadalomtudományi vizsgálatára. Fókuszban Kit veszélyeztet a szén-monoxid?
Mennyire használhatók a CO riasztók? Ahogy azt 2013/2 lapszámunk „fókuszban” rovatában bemutattuk az égéshez szükséges levegő a felújított lakásokban ma sok esetben nem áll rendelkezésre, s ez tragédiákhoz vezet. Ma már rendelet írja elő bizonyos területeken CO érzékelők alkalmazását. Milyen készüléket veszünk? A VGF (víz, gáz, fűtéstechnika) szaklap akreditált laboratóriumban megvizsgáltatta a hazánkban legnagyobb számban értékesített CO riasztók 11 típusát. Fő megállapításaikat adjuk közre. CO készülékek – új követelmények A kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló 2012. évi XC. törvény CO méréssel kapcsolatos részeit a 2013. évi XCIII. törvény iktatta be a rendeletbe, s ez a tulajdonosokra, a kéményseprőkre és a tűvédelmi hatóságra is tartalmaz kötelezettségeket. Az érzékelőkre március 1-től határoz meg követelményeket a 12/2014. (II. 21.) BM rendelet (CO). Célja, hogy a jogszabály által előírt helyekre csak egy szintnek megfelelő CO érzékelőket telepítsenek. Márkus Dávid – A szén-monoxid egészségügyi hatásai A szén-monoxid (CO) szerves anyagok tökéletlen égésekor keletkező, színtelen, szagtalan, erősen mérgező hatású gáz, levegőre tekintett relatív sűrűsége 0,97, ezért azzal könnyen elkeveredik. A mérgezések nagy része tűzesethez kapcsolódik. A véletlen esetek 70 százalékáért valamilyen összefüggésben a beltéri fűtőegységek felelősek.
Kutatás Heizler György – Tűzkísérlet 2 – Hogyan égnek a hőszigetelő anyagok? Az első két kísérlet (2014/1 szám 39-42. old.) után ugyanazokkal az anyagokkal (PUR, PUR B3, PIR B2, IPN), de egy kicsit más gyújtóforrásokkal újabb égetési próbát tartottunk. Az időjárást is sikerült kifogni, szélcsendes, borongós, felhős időben, 8 °C-os hőmérsékleten indult az égetési próba. Az első égetésnél a nagyteljesítményű gázlángot, mint erőteljes gyújtóforrást alkalmaztuk, a másodiknál közvetlenül a szigetelőanyag mellett égő kislánggal tettünk próbát. Lássuk, hogyan viselkedtek! Szervezet Bérczi László, Fülep Zoltán – Szervezeti változások a hazai mentő tűzvédelemben Az elmúlt évben folytatódott a mentő tűzvédelem díszlokációjának javítása. A 2012-ben megkezdett „őrsprogram” folytatásaként újabb katasztrófavédelmi őrsök (KÖ) kezdték meg tevékenységüket, valamint létrejöttek az önkéntes tűzoltó egyesületek (ÖTE) önálló beavatkozásának jogszabályi feltételei. Emellett kiemelt figyelmet kapott az önkormányzati tűzoltó-parancsnokságok (ÖTP) működésének hatékonyabbá tétele. Ténykép Bérczi László, Fülep Zoltán – Kevesebb riasztás 2013-ban – Mit mondanak a statisztikai adatok? A tűzoltóságok (HTP-k, ÖTP-k, LTP-k és az önkéntes tűzoltó egyesületek (ÖTE)) 55.444 esetben vonultak káreseményhez 2013-ban. Ez az elmúlt 5 év átlagához képest 23 %-kal, és 2012-höz képest 20 %-kal kevesebb riasztást jelentett. Az előző évhez képest a tűzesetek száma 2013-ban 46 %-kal csökkent, a műszaki mentések száma viszont 20 %-kal nőtt. Mindkét eltérés az év időjárási viszonyainak változásából adódott. A csapadékos időszakok nem kedveztek a szabadtéri tüzek kialakulásának, míg a hevesebb viharos időszak a műszaki mentések számát növelte. Polonkai Katalin – Barta-Vámos László – Tűzmegelőzés – fő tendenciák 2013-ban Cikkünkben a tűzmegelőzési tevékenység 2013. évi fő statisztikai adatait, „mérőszámait”, továbbá az elmúlt években megfigyelhető tendenciákat mutatjuk be. A tűmegelőzéshez tartoznak a tűzvédelmi hatósági, tűzvédelmi szakhatósági, tűzvizsgálati feladatok, továbbá ezekkel összefüggésben a tűzvédelmi szolgáltatási tevékenységek felügyelete, illetve az építési termékek, tűzoltó-technikai termékek, tűz- vagy robbanásveszélyes készülékek, gépek, berendezések piacfelügyelete. Kozma Sándor – Veszélyes áru szállítás hatékony ellenőrzése A cél, hogy a veszélyesáru-szállítások megnövekedett száma ellenére a közlekedés biztonsága ne romoljon, a környezet terhelése ne fokozódjon. A jogszabályok pontos betartatásával jelentős eredmények születtek a balesetek megelőzése, illetve egy esetleges baleset bekövetkezte esetén, a káresemény élet- és vagyonbiztonságra, továbbá a környezetre gyakorolt káros hatásainak csökkentésének tekintetében. Fórum Ibolya Wiedemann, Raszkopf János – BlowOff – az aspirációs rendszer új dimenziója Ismert, hogy máig az egyik legérzékenyebb, legmegbízhatóbb tűzjelző rendszer az aspirációs rendszer – mindaddig, amíg nem szennyezett levegőjű környezetben üzemeltetik. A rendszer a korai tűzfelismerést folyamatos levegőbeszívással biztosítja. Ám amikor a levegővel beszívott porszennyeződés lerakódása a beszívó cső furatain elér egy kritikus mértéket, a rendszer elindítja a riasztási fokozatokat. Hogyan lehet ezt megelőzni? Adorján Attila – Dräger PSS 3000/5000/7000 sűrített levegős légzőkészülékek Légzőkészülék beszerzés előtt több tényezőt kell figyelembe vennünk a megfelelő döntéshez. Milyen gyakran van ilyen bevetésünk? Milyen információk szükségesek a bevetés-irányításnak? No és persze a költség. Mi kell a jó légzőkészülékhez? Megelőzés Barta-Vámos László – Építményszerkezetek tűzvédelmi megfelelősége Az építményszerkezetek tűzvédelmi követelményeknek való megfelelőségének igazolásában tavaly több változás történt. Bővült a tűzvédelmi szakértők tevékenységi köre. Ez a folyamat, a 9/2014. (II. 7.) BM rendelet megjelenésével, az idei évre is áthúzódott. A módosítással tovább bővült a tűzvédelmi tervezők tevékenységi köre, továbbá egyszerűsödött a jogszabályok alkalmazhatósága. Schütz Péter – A változásoknak folytatódniuk kell Barta-Vámos László 2014/1. számban megjelent, automatikus tűzátjelzésben történt változásokat összefoglaló cikkére reagálva – a piac egyik meghatározó tűzátjelzési szolgáltatójának vezetőjeként – szerzőnk a további változások szükségességéről érvel. Nagy Katalin – Hogyan ellenőrizzük az építési termékek megfelelőségét? A teljesítménynyilatkozatok alkalmazását tanuljuk. Az építési termékek megfelelősége a CPR okozta változások tükrében alapkérdés. Ellenőrzésének lépéseit vázolja szerzőnk a hő- és füstelvezetés elektromos rendszereinek bemutatásán keresztül, amely egyben folytatása a mechanikus és a pneumatikus rendszerek összehasonlításának (2013/5. és 2014/1.). Nagy Zoltán – Aspirációs tűzjelző rendszerek alkalmazása I. Gyártmányoktól függetlenül, összefoglaló jelleggel az angol FIA (Fire Industry Association) tett közzé és folyamatosan frissít egy igen jól használható aspirációs rendszerekre vonatkozó alkalmazási útmutatót (Code of Practice,CoP), mely kiterjed a rendszerek alkalmazási fajtáira, tervezési, szerelési, üzembe helyezési és karbantartási kérdéseire. Sorozatunkban az alkalmazást átfogóan értelmezve közelítünk a kérdéshez, a hazai szakirodalomban hiányzó mű közreadásával. Marlovits Gábor – Teherhordó acélszerkezetek tűz elleni védelme II. Az acéllal kapcsolatos három fő tűzvédelmi paraméter (Ap/V érték, kritikus hőmérséklet, tűzvédelmi teljesítmény) ismeretében a gyártói táblázatokból meghatározhatjuk egy adott terméknek az acél hatásos védelméhez szükséges rétegvastagságát. A festék, a habarcs, és a burkolat ezzel kapcsolatos adatairól, megoldásairól adunk áttekintést a Promat termékein keresztül. Lestyán Mária – CPR: Homlokzati hőszigetelő rendszerek megfelelőségének igazolása Az Európai Unió területén nincs harmonizált vizsgálati szabvány az épületek homlokzatán elhelyezkedő homlokzati hőszigetelő, burkolati, bevonati rendszerek homlokzati tűzterjedésének vizsgálatára, viszont pl. a ETICS (THR) hőszigetelő rendszerek rendelkeznek ETA európai műszaki értékelés alapján minősítésekkel. Mit kell figyelembe venni a CPR rendelet hatályba lépése óta? Tűzoltás – műszaki mentés Dr. Kanyó Ferenc – Gázrobbanás a lakóházban Idén január 13.-án a hajnalban – a nevezetes bankrobbanás után néhány órával később és pár száz méterrel távolabb – Budapest XIII. kerület, Gyermek tér 9. szám alatti 2 emeletes épület 2. emeleti lakásában robbanás következtében tűz keletkezett. A tűzesethez IV/Kiemelt riasztási fokozattal érkeztek a tűzoltók, mivel a 12:05-kor érkezett sorozatos jelzések szerint „a lakásban robbanás volt és személy van bent”. Erdélyi Krisztián – Házrobbanás és vizsgálata Táton Éppen csak megkezdődött az idei év, amikor 2014. január 06-án 03:35-kor hatalmas robbanásra ébredt az egész település Táton. A Szív utca 2 szám alatti kétszintes családi ház szinte a földdel vált egyenlővé. Mi történt? Hogyan keletkezhetett? A kiváltó okra sok lehetőség felmerült, de a szakemberek csak egy okot kerestek. Ezt az egy okot úgy keresték, mint a klasszikus „Tű a szénakazalban” című filmben. Bérczi László – A tűzoltás-taktika megújulása A tűz pusztítása elleni védekezés három szakterület – tűzmegelőzés, mentő tűzvédelem, tűzvizsgálat, – szoros együttműködésével valósul meg. A mentő tűzvédelem szervezett formában az 1800-as évek második felétől jelent meg. Ebben a folyamatban – a szakmai szervezésben – jelentős változást hozott a katasztrófavédelmi törvény, azzal, hogy megteremtette a beavatkozói tevékenységnek a fejlődés hozta új kihívásokhoz igazításának lehetőségét. Mi történt azóta? Lángoló homlokzat – hőszigetelő rendszerek beépítése Az energia ára és az energiatudatosság fejlődése kéz a kézben jár, s így a hőszigetelés egyre népszerűbbé válik. A hazai épületállomány korszerűtlen, ezért az épületeken a pályázatok eredményeként egyre gyakrabban alkalmazzák utólagos hőszigetelést. A tapasztalatok szerint ezek szakszerűtlen kivitelezésével a hőszigetelés egy tűz esetén rendkívül veszélyessé válhat a bennlévőkre. Mi a helyzet Ausztriában? Védelem - Katasztrófavédelmi Szemle Megrendelhető: Baksáné Bognár Veronika Ezt a hírt eddig 2056 látogató olvasta. |
Témák a lap 25 cikkéből: Iparbiztonság és klímaadaptáció, tűzoltási felvonulási terület és acélszerkezetek védelme. A szén-monoxidmérgezések elleni küzdelem újabb lépései. Hőszigetelő anyagok égése. Az elmúlt év beavatkozási, megelőzési és veszélyes anyagok elleni védekezésének fő tendenciái. Az építményszerkezetek tűzvédelmi megfelelősége, a megfelelőség ellenőrzése, igazolása. Az aspirációs tűzjelző rendszerek alkalmazása. Házrobbanások és vizsgálatuk. 
