|
Híreink         Szakmai linkek Szaknévsor |
Meglévő építményszerkezetek teljesítmény jellemzőjének igazolása2014. április 22.
Ezek meghatározása nem egyszerű feladat! Széleskörű termék, szabvány és jogszabály ismeretet kíván a tervezőktől. Az új termékekre, szerkezetekre legalább rendelkezésre állnak konkrét előírások, az igazoláshoz megfelelő dokumentumok, viszont a meglévő szerkezetekről nem mindig áll rendelkezésre elegendő információ. A felmerült kérdésekre válaszol szerzőnk. Előírások meglévő épületekre A meglévő épületekre, azok átalakítására, bővítésére, felújítására, rendeltetés mód változására az OTÉK, az Építési Törvény és OTSZ szerint – néhány eltérés kivételével – ugyanazok az előírások vonatkoznak, mint az új épületekre. Az építménnyel szemben előírt alapvető követelményeket a tervezési programban kell rögzíteni. Az OTÉK 50 §. (3) bek. értelmében az építménynek meg kell felelnie a rendeltetési célja szerint ott meghatározott nyolc alapvető követelménynek, és a tervezési programban részletezett elvárásoknak. A tervezési programban a jogszabályokban előírtaknál szigorúbb követelmények is meghatározhatók, ezért a szakági tervezési munkának célszerű lenne, már a tervezési program előkészítő fázisában megjelennie. Amennyiben erre nincs mód, a szakági tervezőnek meg kell győződnie arról, hogy a tervezési program (szöveges dokumentum, a tervezői szerződés részét képezi) nem tartalmaz e szigorúbb elvárásokat. Építészeti-műszaki tervezési tevékenység (ÉTV 32 §)
Az építészeti-műszaki dokumentáció az építési tevékenység megvalósításához – pályázathoz, tervpályázathoz, tervtanácshoz, engedélyezéshez, ajánlatkéréshez, építőipari kivitelezéshez, állapotfelméréshez, állapot vagy megvalósítás dokumentálásához – szükséges tervezési programot, terveket, dokumentumokat tartalmazza. Tervezési szerződés A tervezési munkára tervezési szerződést kell kötni, melyre 2014. március 15.-től az új polgári törvénykönyv előírásai az irányadóak. Ez a hibás teljesítéséből fakadó jogok érvényesíthetőségét is maga után vonja! (A tervezőnek szakmai, anyagi, jogi és adott esetben pl. egy tűzeset kapcsán büntetőjogi felelőssége is fennállhat.) A tervező a szerződésben meghatározott esetben és módon vehet igénybe társtervezőt, illetve szakági tervezőt, s az is előírás, hogy az építészeti-műszaki tervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői tevékenységet folytató személy csak olyan szakterületen végezhet tervezési vagy szakértői munkát, amelyhez e törvény szerint megfelelő tervezői vagy szakértői jogosultsággal rendelkezik. Hol kell tűzvédelmi tervező? A tűzvédelmi tervezés szaktevékenység, amelyet tűzvédelmi tervező, tűzvédelmi szakértő képes felelősséggel ellátni. Ebbe tartozik az építményszerkezetek tűzvédelmi teljesítményjellemzőjének a meghatározása is, mivel az nagyban függ a választott védelmi szinttől (tűzállósági fokozattól, kockázati osztálytól). Ezért is fontos, hogy amikor a jogszabály nem írja elő kötelezően a tűzvédelmi tervező, szakértő bevonását, de a tervezési folyamat tűzvédelmi tervezési tevékenységgel összefüggő feladatokra is kiterjedhet, akkor a tervezési program, és a tervezési szerződés is tartalmazza a tűzvédelmi tervezéssel összefüggő kötelezettségeket. Ilyen terület a meglévő építményszerkezetek megfelelőségének igazolása. Egy épület átalakítása, bővítése, felújítás, rendeltetés mód változása során a meglévő építményszerkezetek megfelelőségét ugyanúgy igazolni kell, mint az új szerkezeteknél. A különbség, hogy nem elég „papíron” vizsgálódni, hanem helyszíni ellenőrzésre is szükség van! Pl. Mi valósult meg a korábbi tervekből, milyen károsodást szenvedett az élettartama során az építményszerkezet? Egyszerűsített igazolási mód A meglévő építményszerkezetek megfelelőségének igazolása nagyobb felelősséggel és körültekintéssel járó feladat, mint egy új építményszerkezet, építési termék kiválasztása. Ugyanis ezek tűzvédelmi teljesítményét ritkán lehet rendelkezésre álló igazolásra alkalmas dokumentumokkal és a kivitelezés pontosságát igazoló felelős műszaki vezetői nyilatkozattal meghatározni. Az igazolás az esetek többségében csak szakértői nyilatkozatok, számítások, vizsgálatok alapján történhet. Ilyenkor első feladat, annak vizsgálata, hogy a tervezés (építés) idején milyen tűzvédelmi jogszabály volt érvényben. Már ez is kihívásokkal teli, ugyanis nem elég az épület építési idejének meghatározása, mérvadónak a tervezés-engedélyeztetés során érvényben lévő jogszabályokat kell tekinteni, így ezt kell behatárolni. Ha sikerrel jártunk, már van egy támpont a szerkezetek „minimum” TH értékére (követelmény szinten). Ez természetesen még nem jelenti azt, hogy az ténylegesen úgy is van! Vizsgálandó, hogy az esetleges átalakítás során a szerkezetre vonatkozó tűzvédelmi teljesítményjellemzők mennyiben változtak. Ezt követően a megfelelőséget nyilatkozatával a vonatkozó előírások keretein belül a tűzvédelmi szakértő, tervező is igazolhatja. Ezen igazolás mód, számomra olyan, mint a „szerzett jog” egy szerkezet TH értékét illetően, ami tényleges alátámasztó vizsgálódás hiányában nem biztos, hogy a valóságot tükrözi. Véleményem szerint a tervezés első fázisában lehet elégséges ez az összehasonlításon alapuló teljesítményjellemző igazolási mód! Minden esetben fel kellene hívni a figyelmet arra, hogy a kivitelezés során meg kell győződni arról, hogy ténylegesen az a szerkezet van e beépítve és azon nem következett be károsodás, átalakítás, stb. ami a tűzvédelmi teljesítményét befolyásolhatja, mert ha igen abban az esetben a szerkezet megfelelőségére nem alkalmazható az egyszerűsített eljárás. A jogszabályi előírások összehasonlításán alapuló igazolási mód azért is nagyon nehézkes és nagy körültekintést igényel, mivel a vizsgálati szabványok, még a termékek tűzvédelmi osztályát illetően is nagy változáson mentek keresztül az EN szabványok harmonizációját követően. Akkor még nem is beszéltünk a szerkezeti vizsgálatokról, amelyek a tűzállósági határértéket hivatottak alátámasztani, de nagyban változott pl. a hazai homlokzati tűzterjedés vizsgálat is. Tehát az egyszerűsített igazolási mód csak abban az esetben ad megnyugtató választ, ha a meglévő építményszerkezet ugyanazon jogszabályi környezetben lett megtervezve és kivitelezve. Építményszerkezetek megfelelősége A Tűzvédelmi Törvény részletesen szabályozza, hogy miként kell az építményszerkezet műszaki előírásban meghatározott tűzvédelmi követelményeknek való megfelelőségét igazolni: a) Mo-n az EU-ban akkreditált vizsgáló laboratórium által elvégzett vizsgálati jelentés vagy a vizsgáló laboratórium ez alapján kiadott nyilatkozata, b) a vonatkozó Eurocode szabványok alapján elvégzett tűzállósági vagy tűzvédelmi méretezés, a méretezésnek megfelelő kivitelezést igazoló felelős műszaki vezető építési napló bejegyzése, c) szakértői intézet vagy akkreditált vizsgáló laboratórium igazolása alapján a felelős műszaki vezető építési napló bejegyzése, d) a jogszabályi előírásoknak való megfelelőség igazolására a felelős műszaki vezető építési napló bejegyzése, amennyiben az adott összetételű építményszerkezet tűzvédelmi teljesítményét a jogszabály vagy tűzvédelmi műszaki irányelv meghatározza, e) az 55/2013. (X. 2.) BM rendeletben meghatározott esetben a tűzvédelmi szakértő vagy a tűzvédelmi tervező nyilatkozata. Ezek természetesen irányadóak a meglévő szerkezetekre is! A felelős műszaki vezető nyilatkozatának itt – véleményem szerint – két dologra kell kiterjednie:
Nem elég pl. egy VB födémet a statikai számítással igazolni, megfelelőségéről a helyszínen is meg kell győződni (repedezett?, kilátszanak a betonvasak?, mállik, hajlik, süllyedt?). Az átalakítás körében és mértékében az érintett épületszerkezettel szemben támasztott tűzvédelmi teljesítményjellemzőt minden esetben meg kell határozni! Ha lehetséges az építés idején érvényben lévő követelményeket is. Ha ez elmarad, akkor az egyszerűsített igazolás lehetősége is elvész. Véleményem szerint ennek akkor van jelentősége, ha az épület azonos, átjárható jogszabályi környezetben épült meg. Mikor nyilatkozhat a szakértő? A tűzvédelmi szakértő (tervező) csak akkor tehet nyilatkozatot az építményszerkezet tűzvédelmi követelményeknek való megfelelőségéről, ha a) meglévő építmény esetén az építményszerkezetre vonatkozó tűzvédelmi követelmény nem szigorodik az átalakítás, bővítés, rendeltetésmódosítás miatt, b) új építmény esetén az építményszerkezet tűzvédelmi követelményeknek való megfelelőségét korábban már igazolták és az igazolt teljesítményű építményszerkezeten csak olyan mértékű beavatkozás történik, mely annak tűzvédelmi jellemzőit nem befolyásolja kedvezőtlenül. Milyen módszerrel? A tűzvédelmi szakértő (tervező) a nyilatkozatot köteles az alábbi módszerek legalább egyikén alapuló részletes indokolással ellátni: a) számítás, A tűzvédelmi szakértő (tervező) az építményszerkezet tűzvédelmi követelményeknek való megfelelőségéről kiadott nyilatkozatának aláírt elektronikus változatát a katasztrófavédelem központi szervének az e célra megadott elektronikus levélcímére megküldi. Fontos hangsúlyozni, hogy a meglévő építményszerkezetekre, építési termékekre a CPR és a 275/2013 (VIII. 16.) Korm. rendelet nem vonatkozik, de mégis iránymutatással szolgálhat, azok szükséges teljesítményjellemzőire. Különösen a bontott építési termékekre vonatkozóan! Pl. Ha az építési termék, szerkezet, olyan építési termékkörbe tartozik, amelyre a CPR rendelet V. melléklete szerinti 1+, 1 vagy 2+ rendszer alkalmazását írja elő, ott az igazoláshoz a felelős műszaki vezetőnek szakértő, szakértői intézet vagy akkreditált vizsgáló laboratórium közreműködését dokumentáltan igénybe kell vennie. A kapcsolódó előadások a http://www.vedelem.hu/index.php?pageid=hirek_reszletek&hirazon=1613 oldalon elérhetőek. Lestyán Mária Ezt a hírt eddig 1695 látogató olvasta. |
A VIII. Rockwool Építészeti és Tűzvédelmi Konferencián a szakma neves előadói az építési termékek és építményszerkezetek teljesítményjellemzőinek, a jogszabályi követelményeknek megfelelő, meghatározási és igazolási módjaival foglalkoztak.
