Híreink

Mi olvasható a Védelem Katasztrófavédelmi Szemle augusztusi számában?

2014. július 30.

Három kiemelten fontos témát dolgoznak fel szerzőink: a létfontosságú rendszerek új szabályozását, a földcsuszamlások fő jellemzőit és az építőanyagok égési tulajdonságait. A 19 cikkben természetesen a szakmai kérdések széles skáláján mozoghatnak olvasóink a megelőzés, tervezés új kérdéseitől a videotechnika újszerű alkalmazásáig.


Tanulmány

Kossa György, Dr. Bognár Balázs, Dr. Görög Katalin, Bonnyai Tünde

Létfontosságú rendszerek és létesítmények – katasztrófavédelmi feladatok

Az európai uniós és a nemzeti létfontosságú rendszerek és létesítmények beazonosításával, kijelölésével és hatósági felügyelet alatt tartásával kapcsolatos katasztrófavédelmi feladatokat mutatják be szerzőink. Hisz a XXI. század egyik kiemelt prioritása, hogy a hétköznapok folyamatosságát lehetővé tevő rendszereink és szolgáltatásaink működését, rendelkezésre állását biztosítsuk. Ennek érdekében számos fizikai, humán és informatikai védelmi intézkedést szükséges foganatosítani, amelyhez a létfontosságú rendszerek és létesítmények védelme ad jogszabályi kereteket.

 

Jármai Károly, Vassart Olivier, Zhao Bin

Membrán hatás kompozit szerkezeteknél tűz esetén – bevezetés az egyszerű tervezési módszerbe

A kutatások, a szerkezetek egészére koncentrálva, jelentősen megváltoztatták az eddigi gondolkodást. A Cardington teszt és a parkolóház tüzek után egy egyszerű tervezési módszert mutatunk be a kompozit szerkezetek membrán hatása számítására tűz esetén.

 

Dr. Takács Lajos

Műanyag építőanyagok égési jellegzetességei  

Az utóbbi években egyre több szó esik műanyagok, különösen a habosított műanyagok égési tulajdonságairól. A téma aktualitását a szigorodó hőtechnikai előírások és a hosszútávon növekvő energiaárak adják, amelyeknek köszönhetően épületeink hőszigetelései az 5-10 évvel ezelőtt szokásos 4-5 cm-ről 10-15 cm-re növekedtek, sőt, az alacsony energiafelhasználású új épületeknél már a 20-30 cm sem ritkaság. Hogyan viselkednek?

 

Nádor András, Szilágyi Csaba

Mire tervezhetők a beépített sprinkler berendezések?

Esetenként gondot jelent a gyakorlatban, hogy bizonyos fogalmak, mint a szakmai tudásbázis fontos elemei, egyértelműen nem tisztázottak. Ha a rendszerek működésének alapjai nem tisztázottak; a kiválasztás, a hatékony és eredményes alkalmazás feltételei sérülnek. Ilyenkor a remélt gazdaságos és hatékony rendszer helyett drága és alkalmatlan megoldás születhet. A tűzkontroll, a tűzelnyomás és a tűzoltás: mit befolyásolnak az oltástechnika tervezésekor? Fontos a tűzvédelmi tervezést érintő kérdéseket világítanak meg szerzőink.

 

Fókuszban

Kraft János, Gravitációs tömegmozgások – fő jellemzőik és értékelésük

A napi hírekben a magaspartok és a dombsági területek káreseményeiről szóló tudósításokban gyakran keverednek a különböző típusú mozgások és azok egyedi jellemzői. A médiában a hely, és az esemény említése mellett többnyire olyan általánosságok szerepelnek, melyek már korábban is elhangzottak. Sokszor úgy tűnik, hogy a gravitációs tömegmozgásos események mindenkor rendszertelenül és előjelek nélkül jelentkeznek. Valójában ennél sokkal összetettebb a kép! Melyek a gravitációs tömegmozgások fő jellemzői? Ezt járja körül szerzőnk.

 

 

Ténykép

Bérczi László, Varga Ferenc

Önkéntes tűzoltó egyesületek: támogatás, kategóriák, önálló szaktevékenység

A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Magyarország mentő tűzvédelmének fontos elemeként tekint az önkéntes tűzoltó egyesületekre. Ennek érdekében a folyamatos szakai segítés, támogatás mellett az elmúlt időszakban jelentősen nőtt az egyesületek anyagi támogatása is. Szerzőink az eddigi folyamatot és a jövőbeni célkitűzéseket vázolják.

 

Kutatás

Heizler György

Hogyan égnek a hőszigetelő szendvicspanelek?  

Miután négy kísérletet közöltünk a hőszigetelő anyagok égési viselkedéséről, (2014/1 szám 39-42. old. és 2014/2. szám 23-26. old.) többen érdeklődtek: mi a helyzet a hőszigetelt szendvicspanelekkel? Hogyan viselkednek tűz hatásra a fémlemezborítással védett, középen hőszigetelő anyaggal kitöltött falpanelek? Legyen a vizsgálat összehasonlítható az előzőekkel, ez volt a célkitűzés, ezért ugyanazokkal a hőszigetelő anyagokkal (PUR B3, PIR B2, IPN) gyártott falpaneleket szereztünk be. A tűz tapasztalatait adjuk közre!

                 

Képzés

Dr. Mógor Judit, Bonnyai Tünde

Elméleti és gyakorlati képzési lehetőségek a hatósági munkában

Lapunk 2014/3. számának 5. oldalán megjelent, „Új elemek a katasztrófavédelmi hatósági tevékenységben” című cikk bemutatta, hogy a hivatásos katasztrófavédelmi szervek integrált hatósági feladatellátásához három egymásra épülő feltétel együttes megvalósítására volt szükség. Milyen lépések történtek ebben a folyamatban?

 

Szakirodalom

Kruppa Attila, Villamos vezetékrendszerek tűzvédelme

Az épületek villamos berendezései nagyon összetett szerepet játszanak a tűzesetek kialakulásában és hatásában. A vezetékrendszer egymástól távoli pontokon olyan meghibásodásokat okozhat, amelyek befolyásolják a tűz terjedését, a menekülés és a mentés lehetőségét. Mindez megnehezíti az épületek tűzvédelmének átgondolt, koncepciózus kialakítását – az e cikk szerzőjétől megjelent Villamos vezetékrendszerek tűzvédelme c. szakkönyv éppen ehhez kíván segítséget nyújtani.  

 

Megelőzés

Kotormán István

Csarnok jellegű szerkezetek tűzvédelmi teljesítmény jellemzőinek meghatározása és igazolása II.

Az építőanyagok, építési termékek és belőlük készülő épületszerkezeti elemek, épületek tűzvédelmének szabályozása és gyakorlata 2008 óta szinte folyamatosan változik, fejlődik. Ennek legfőbb okai az öles léptekkel fejlődő mérnöki módszerek, numerikus eljárások fokozatos belépése a szakterületre, és a vonatkozó európai uniós és hazai szabályozás módosításai.   Szerzőnk a csarnok jellegű, acél anyagú épületszerkezetekre vonatkozó tűzvédelmi szempontokat tekinti át a napi gyakorlatban előforduló alkalmazási példákon keresztül.

 

Szűts Jenő

Fényjelzők riasztás jelzésre – új követelmények II

Előző számunkban az új az elsődleges riasztásjelzésre használt fényjelzőkre vonatkozó MSZ EN54‑23 szabvány nyomán a fényjelzők követelményeit, az észlelhetőséget befolyásoló tényezőket, az általános elhelyezési szabályokat vettük górcső alá, most az elhelyezési példákkal, a telepítési szabályokkal és egy lehetséges választással zárjuk a tervezés szempontjainak bemutatását.

           

Lestyán Mária

Tűzvédelmi teljesítményjellemzők igazolásának útvesztői

Az elmúlt időszak jogszabályi változásait követően nem egyszerű eligazodni az építési termékek, építményszerkezetek tűzvédelmi teljesítményjellemzőinek megfelelő igazolásában. Bár a CPR rendelet egy éve – 2013. július 01.-én – lépett hatályba sok esetben még a gyártók, forgalmazók sincsenek tisztában azzal mi az alapvető kötelezettségük. Szerzőnk a feladatokat veszi számba.

 

Sebők Imre

Bonyolult vészvilágítási rendszerek – egyszerűen

Hazánk jelenlegi épületállománya nem mindig kedvez sem az oltásnak, sem a menekítésnek – ennek ellenére egyértelmű törekvés kell legyen, hogy utóbbi mindig megelőzze előbbit. Milyen lehetőségek adódnak a biztonságos menekülési útvonalak kiépítésére? Hogyan tarthatók fenn ezek a rendszerek biztonságosan, mégis egyszerűen? Szerzőnk ezekről a lehetőségekről ejt szót.

 

Technika

A világ legkisebb tolólétrája és első beavatkozó szere

A Metz Aerials megalkotta az L20 és az L20-FA (First Attack, vagyis első beavatkozó) típusokat. A kis helyigényű járműveket elsősorban zsúfolt városi környezetben működő tűzoltóságok vetik be, legyen szó akár a kínai Makaó zegzugos óvárosáról, akár spanyol Santiago de Compostella szűk sikátorairól, vagy Németország sűrűn beépített településeiről. A 21 méteres munkamagassága és 1800 literes víztartálya figyelemre méltó teljesítményt takar.

 

Óriáslétrák és egy új premier a Metztől

A Metz Aerials gyártotta L62 platform jelenleg a világ legmagasabb teljesen automatikus tűzoltólétrája, amelynek effektív munkamagassága bőven meghaladja az 50 métert is. Olyan helyeken alkalmazzák, ahol a toronyházak miatt mind a magasság, mind a gyorsaság számít.

 

Fórum

Deák István, Dobos Gábor,Dr. Hesz József, Szakács Miklós

Nemzetközi tapasztalatok – 112-es európai segélyhívó szám

A 112-es egységes európai segélyhívó számot 1991. július 29-én Európa tanácsi döntéssel vezették be, európai uniós direktíva 2002 márciusában született. A 112-es számot minden európai uniós tagállamban lehet hívni, és több EU-n kívüli ország is csatlakozott a rendszerhez, amely összesen 37 államban működik. Szerzőink kitekintését adjuk közre.

 

 Adorján Attila

Gázveszély felismerése a napi rutinban

Egy épülettűz, egy felborult veszélyes anyag szállító jármű az autópályán, egy elszakított gázvezeték, főként pedig üzemzavar egy vegyi üzemben komoly biztonsági kockázatot jelent a beavatkozó egységekre, a lakosságra és a környezetre is. Közös jellemzőjük a gázveszély fennállása. Ezt a gázveszélyt fel kell ismerni és reagálni kell rá. Hogyan tehetjük ezt a napi gyakorlatban?

 

Videotechnika a bevetésirányítás szolgálatában

A bevetés irányításakor sarkalatos kérdés az adekvát információ megléte, amelyre a megfelelő döntések alapozhatók. Minél több és minél jobb minőségű információ áll rendelkezésre, annál

biztosabb, hogy a bevetésirányító parancsnok jó döntéseket hoz. Milyen újdonságokat tartalmaz a video- és hálózati technika fejlődése ezen a téren?

 

Dr. Varga Zoltán

Menekülési útvonalak jelölése tapintással

A nagyobb épületek olyan bonyolult, nehezen átlátható térbeli hálózatot alkotnak, hogy egyértelmű jelölések híján még normál körülmények esetén is nehéz kitalálni belőlük. A tapintás szerepét kiemelő, menekülést segítő, találmányt mutatunk be.

 

 

Védelem Katasztrófavédelmi Szemle

Megrendelhető: vedelem@katved.gov.hu

 

 

Vissza

Ezt a hírt eddig 2074 látogató olvasta.