Híreink

Oltóberendezés Szakosztály alakul

2014. szeptember 02.

A tervek szerint 2014. szeptember 11-én, Lakiteleken, a Magyar Mérnöki Kamara Tűzvédelmi Tagozatán belül megalakul az Oltóberendezés szakosztály. Az eseményhez kapcsolódóan szerzőnk, Nádor András összefoglalta az idén tavasszal megrendezett Ventor-Minimax Beépített Oltóberendezés Konferencián tartott előadásában elhangzottakat.


Nő az aktív oltórendszerek jelentősége

Korábban azt mondtuk, azért kell beépített oltóberendezést telepíteni, hogy

  1. ne égjen porrá az építmény, vagy
  2. ne kelljen a tűzoltóságnak beavatkozni, azaz
  3. a beépített oltóberendezések növelik a biztonságot és csökkentik mind az elsődleges, mind a másodlagos károk mértékét.

Ezek az indokok ma is teljesen igazak, de ezek mellett a jól tervezett, korszerű oltórendszerek a beruházási és az üzemeltetési költségek optimalizálásának fontos eszközeivé is váltak a világ sok országában.

Mi okozta, okozza a változást, az aktív rendszerek szerepének felértékelődését?

A korszerű építészetben az elmúlt évtizedekben új szemlélettel találkozhatunk. Az egyre szigorodó előírásokat tartalmazó szabályozások helyébe a felügyelő hatóság (a nem hatóság által felügyelt területeken a megrendelő) egyszerű és egyértelmű minimum követelményeket határoz meg és a tervezőkre bízza, miként érik el azokat. Ezt a szemléletet szolgáló tervezési módszert hívják teljesítmény alapú tervezésnek! Segítségével, nagyon sommásan fogalmazva, biztonságosabb és olcsóbb – azaz optimális – épületeket lehet tervezni úgy, hogy azok megfeleljenek az építészek elképzeléseinek is.

A mai korszerű tűzvédelem alapjának is a teljesítmény alapú tervezésnek kell lennie!

Teljesítmény alapú tervezés

A teljesítmény alapú tervezés a tűzvédelemben a tényleges kockázatok és a valós tűzterhelések kvalitatív és kvantitatív elemzésén alapul, figyelembe véve az aktív és passzív eszközök hatásait. Az optimumot az aktív és passzív rendszerek és mérnöki módszerek közös alkalmazásával kell keresni minden projektben külön-külön! Az optimális megoldásokhoz azonban nem elég a korszerű tervezési módszer alkalmazása, annak támogatására szükség van egyre korszerűbb technológiákra is. Az egyre korszerűbb épületekhez, az oltóberendezések fejlesztőinek is egyre korszerűbb eszközöket kell létrehozniuk.

A teljesség igénye nélkül, pl.

  • az „ablaksprinklerek” a nagy üvegfelületek védelmét szolgálják,
  • az ESFR, vagy a „large drop” sprinklerek a magasraktárak védelmét teszik egyszerűbben kivitelezhetővé.
  • Így születtek a 90-es évektől sorozatban a vízködös alkalmazások is pl. a múzeumok és műemlék épületek, a felhőkarcolók, a kórházak és még sok- sok más építmény és technológia védelmére.
  • Így fejlődnek a gázzal- és habbal oltó technológiák is.

Az aktív oltóberendezések alkalmazása egyszerűbbé teszi a bonyolult építmények teljesítmény alapú tervezését, mert ha tűz esetén bármilyen automatikus oltóberendezés működésbe lép, akkor egy meghatározott legnagyobb időintervallumon belül

  • a tűz terjedése lelassul (kontrol),
  • annyira lecsökken a tűz energiája, hogy akár kézi készülékkel oltható (tűzelnyomás),
  • vagy megszűnik az égés (oltás).

Az aktív oltórendszerek, ezzel csökkentik tűz kiterjedését és a tűzkárt. Működésük stabil, jól leírható, tehát alkalmazásuk jelentősen csökkenti a sztochasztikus égési folyamatok miatti bizonytalanságot, ezért szerepük folyamatosan felértékelődik.

Csapatmunka

Ezért hasonlóan nagy jelentősége van a számítógépes tűz szimulációs eszközök rohamos fejlődésének és terjedésének is. Mivel a bonyolult sztochasztikus égési folyamatokat ma már elérhető áru programok és berendezések hitelesen és biztonságosan írják le. Segítségükkel modellezhetjük a hő- és füstterjedést, a kiürítési folyamatokat.

A sikeres végeredmény érdekében a támogató technológiák tervezőinek, így a beépített oltóberendezés tervezőknek is a teljes folyamat részeként együtt kell működniük az építészekkel, a statikusokkal, a gépészekkel, a tűzvédelmi tervezőkkel, a szimulációk készítőivel, az erős- és gyengeáramú rendszerek tervezőivel.

A teljesítmény alapú tervezés specialisták csapatmunkája.

A siker záloga: a tervezés megkezdésétől szükséges az együttműködés a tervet elbíráló hatósággal is. Mindkét félnek azonos módon kell érteni és értelmezni a teljesítmény alapú tervezés eredményeit.

Mire alkalmazhatjuk?

A hagyományos feladatokon túl, az aktív rendszereket több fontos területen veszik figyelembe már ma is Magyarországon:

  • tűzszakasz határoknál, menekülési útvonalaknál, homlokzati tűzterjedés gátként, tűztávolság csökkentéséhez, tűzszakasz méretek növeléséhez (OTSZ 28/2011 (IX.6.) BM rendelet);
  • a térfeltöltés elvén alapuló rendszereknél nem szükséges (nem lehet) hő- és füstelvezetés (OTSZ 28/2011 (IX.6.) BM rendelet);
  • szabványos oltóberendezések beépítése esetén a szerkezetekre jutó tűzterhelés hatása csökkenthető, illetve a tényleges terhelés számításánál használható CFD szimuláció (Eurocode 1, MSZ EN 1991-1-2).

A külföldi tapasztalatok alapján azt várjuk, hogy a jövőben tovább bővülhetnek ezek a területek: Pl.

  • a besorolások és teljesítménykövetelmények – az aktív rendszerek figyelembe vételével – a tényleges terhelés alapján történhetnek;
  • a kiürítési időknél érvényesülhet az aktív rendszerek valós szerepe;
  • lehetőség lesz a maximális tűzszakaszok és a legnagyobb magasságok tényleges kockázatoknak megfelelő kiterjesztésére is.

Ezekre bőven van példa a teljesítmény alapú tűzvédelmi tervezést elfogadó országokban.

Tervezői felelősség

Fontos hangsúlyozni, hogy az ilyen megoldásoknál a tervezők és a kivitelezők felelőssége fokozottan érvényesül. A teljesítmény alapú tervezés eredményeit bonthatatlan egységként kell kezelni. Azt megbontani és részeit megváltoztatni, csak szakértő tervezőkkel szabad, akik tisztában vannak, hogy minden változtatással a teljes tervezői felelősséget is magukra vállalják.

Az optimalizált terveken változtatni csak a tervezett – és az engedélyezett – optimum fenntartásával szabad!

Jövőkép

Mindezek alapján elmondható: az aktív oltóberendezés tervezőinek hosszú távra biztosított a magas színvonalú szakmagyakorlás lehetősége. Ennek érdekében lépést kell tartanunk a gyorsan változó műszaki követelményekkel, meg kell ismerkednünk az új eszközökkel és módszerekkel.

A Magyar Mérnöki Kamara Tűzvédelmi Tagozatán belül alakuló Oltóberendezés Szakosztály feladata ezen kívül, hogy

  • átfogó képet nyújtson a jelenlegi helyzetről, azaz mit kell tudni az aktív rendszerekről – tervezőknek, hatóságnak, felhasználóknak,
  • megvizsgálja, milyen területeken, hogyan lehet fejleszteni a beépített oltóberendezések piacát,
  • biztosítsa az oltóberendezés tervezők tényleges szakmai képviseletét, mert a tervezők akkor szólhatnak bele érdemben az őket érintő ügyekbe, ha erős, legitim szervezetük van.

Nádor András

www.ventor.hu

Vissza

Ezt a hírt eddig 1628 látogató olvasta.