Híreink

Épülethomlokzatok szendvicspanelekkel – homlokzati tűzterjedésre minősítve!

2024. február 28. 10:30

Akinek a cikk olvasása közben déjà vu érzése támadna, az nem téved. Ez a cikk pontosan 4 évvel ezelőtt jelent meg, és úgy érzem – írja szerzőnk –, hogy még mindig aktuálisak benne azok a kérdések, melyek a szendvicspanelek homlokzaton történő alkalmazásával kapcsolatban merülnek fel. Persze némi ráncfelvarrás azért nem árt, hisz időközben változott a vonatkozó TvMI.


A kérdések

  • Hova, mely épülettípusra, milyen feltételekkel, milyen minősítéssel, mely épületszerkezeteket lehet külső térelhatároló falként elhelyezni?
  • Milyen előnyei vannak a szendvicspanel alkalmazásának?
  • Minden típusú szendvicspanel alkalmazható?

Sajnos a tapasztalatok azt mutatják, hogy a (tűzvédelmi) tervezők sokszor nem kérdeznek, csak automatikusan terveznek, a jogszabály pedig általánosan fogalmaz, így sokan sajnos elvesznek az értelmezés útvesztőjében.

 

OTSZ és TvMI – mi és hol található bennük a homlokzati tűzterjedéssel kapcsolatban?

  • Az 54/2014 (XII.5) BM rendelet, vagyis az OTSZ erre vonatkozó követelményei lassan egy évtizede nem változtak.
  • A Tűzterjedés elleni védelemmel foglalkozó Tűzvédelmi Műszaki Irányelv (TvMI 1.5:2024.02.01.) szinte vadonatújnak mondható változata a homlokzati tűzterjedés elleni védelem megoldásaival a 4.3. fejezetében foglalkozik.

 

Homlokzati tűzterjedési határérték-követelmény van (OTSZ 26.§ (1) bekezdés)

a) a nyílásos külső térelhatároló falszerkezettel szemben,
b) a B-E tűzvédelmi osztályú külső térelhatároló falszerkezettel szemben,
c) a légrés nélkül rögzített, szerelt B-D tűzvédelmi osztályú burkolati-, bevonati-, vakolt hőszigetelő rendszerek, valamint a légréses A1-D tűzvédelmi osztályú burkolati-, bevonati-, vakolt hőszigetelő rendszerek alkalmazása esetén az érintett külső térelhatároló falszerkezettel szemben.”

 

A szendvicspanelek vonatkozásában nagyon nehéz dolga van a tervezőnek, mert így konkrétan, hogy „szendvicspanel”, nem talál fogódzót az említett dokumentumokban. Mind az OTSZ, mind a TvMI „építményszerkezettel” kapcsolatos követelményeket említ. A teherhordó falakra vonatkozó részek nem relevánsak, mert a hőszigetelt szendvicspanel nem teherhordó elem. A legmegfelelőbb definíció a „nem teherhordó külső térelhatároló fal”, illetve „függesztett homlokzati fal” kifejezés, utóbbi esetén abból kiindulva, hogy a szendvicspaneleket lényegében csavarokkal függesztik fel egy teherhordó szerkezetre.

 

Homlokzati tűzterjedési határértéket vizsgálattal kell igazolni, kivéve (OTSZ 26.§ (2) bekezdés):

a) a homlokzati tűzterjedési gátnak megfelelő homlokzatkialakítással,

b) a beépített tűzterjedésgátló berendezés vagy a homlokzati tűzterjedési határérték-követelmény időtartamával megegyező időtartamig tűzállósági teljesítménnyel rendelkező, homlokzati tűzterjedés elleni gát geometriai és tűzvédelmi osztály követelményének megfelelő külső térelhatároló fal létesítésével.

 

Továbbá figyelmen kívül hagyható, ha (OTSZ 26.§ (2) bekezdés, c) pont),

„…az épület…érintett homlokzatrészénél alkalmazott építési termékek, építményszerkezetek tűzvédelmi osztálya A1–A2”,

illetve a homlokzati tűzterjedés elleni védelem magában foglalja (OTSZ 24.§ (1) bekezdés, f) pont)

f) az A1 vagy A2 tűzvédelmi osztályú, légrés nélküli burkolati-, bevonati-, vakolt hőszigetelő rendszerek alkalmazásakor a homlokzati tűzterjedés elleni gát kritériumait kielégítő külső térelhatároló falat.”

Az A2 tűzvédelmi osztályú, jellemzően kőzetgyapot maggal rendelkező szendvicspanelek a homlokzati tűzterjedési gát kritériumait úgy elégítik ki, ha legalább EI30 tűzállósági határértékkel rendelkeznek, így mentesülnek a vizsgálattal igazolt homlokzati tűzterjedési követelmény alól.  (lásd még: TvMI 4.3.3.6. és 4.3.3.9)

Homlokzati tűzterjedési határérték követelmény vonatkozik minden nem A2-es, azaz B-E tűzvédelmi osztállyal rendelkező szendvicspanellel készülő homlokzatra.  

Ezt pedig az MSZ 14800-6 szabvány szerinti vizsgálattal lehet megtenni, ami – és ez igen fontos a minősítés szempontjából – nem magára a panelra, hanem a panelt alkotóelemként használó homlokzati rendszerre, azaz építményszerkezetre vonatkozik.

 

Mi a követelmény?

Az OTSZ 26.§ (3) bekezdése szerint:

„A külső térelhatároló falra vonatkozó homlokzati tűzterjedési határérték követelménye az épület teljes magasságában a vonatkozó műszaki követelmény szerinti vizsgálattal igazoltan

a) földszint és legfeljebb 2 további építményszint esetén 15 perc,

b) földszint és legalább 3, legfeljebb 4 további építményszint esetén 30 perc,

c) földszint és 4-nél több további építményszint esetén 45 perc.”

 

Milyen minősítő dokumentummal igazolható a homlokzati tűzterjedésnek történi megfelelés?

Az OTSZ 26.§ (3) bekezdésében hivatkozott műszaki követelmény az MSZ 14800-6:2009 szabvány szerinti homlokzati tűzterjedés vizsgálat, amelyet az ÉMI valós méretű modellen végez. A vizsgálatról értékelő jegyzőkönyv készül, melyet fel lehet használni a homlokzati rendszerhez kiadott NMÉ, azaz Nemzeti Műszaki Értékelés elkészítésére.

Ha egy gyártó már eddig eljutott, akkor az NMÉ, mint műszaki előírás alapján kiadhat DoP-t, de a teljes homlokzati rendszerre.

VIGYÁZAT!

A műszaki előírások nem keverhetők. A DoP egyszerre egy műszaki előírás alapján állítható ki. A panelre kiadott DoP-ben az EN14509 szabvány a műszaki előírás, míg a homlokzati rendszerre az NMÉ dokumentuma, ami összekapcsolja a különböző termékek teljesítmény értékeit a speciális magyar tűzvédelmi követelményekkel.

 

Mi a helyzet, ha az adott homlokzati rendszer, melynek a szendvicspanel alkotó eleme, nem rendelkezik homlokzati tűzterjedési minősítéssel?

Ebben a kérdésben a TvMI 4.3.1 pontjának 1.sz megjegyzése segít:

„Amikor a homlokzati tűzterjedés elleni védelem építményszerkezetként, több építési termékből tervezett, összeépített, MSZ 14800-6 szabvány szerinti homlokzati tűzterjedési határérték vizsgálattal nem igazolt teljesítményű homlokzati tűzterjedés elleni gáttal biztosított, az építményszerkezet tűzvédelmi megfelelőségét igazolni szükséges. Az igazolást a tűzvédelmi tervező vagy szakértő, az építész tervező, esetenként az épületszerkezeti szaktervező és a tartószerkezet tervező az alkotó építési termékek teljesítmény-nyilatkozatai, minősítései, méretezései alapján állíthatja ki, meghatározott kivitelezési- vagy gyártmánytervi részletterv mellékelésével. Ennek során különös figyelmet kell fordítani az alábbiakra:

  • a homlokzati tűzterjedés elleni gát és azok alkotóinak (építési termékek, építményszerkezetek) tűzvédelmi osztályának és teljesítmény jellemzőinek,
  • az A1-A2 tűzvédelmi osztályú homlokzati tűzterjedés elleni gát és azok alkotóinak (építési termékek, építményszerkezetek) tűzvédelmi osztályai, tűzállósági határértékei, továbbá tűzvédelmi teljesítményjellemzőinek teljesülésére (pl. EI követelményt ki lehet elégíteni EI, továbbá REI igazolt tűzállósági teljesítményű építési termékkel, építményszerkezettel),
  • a tűzterjedés elleni gát tűzállósági határértékénél figyelembe vett építményszerkezetek és építési termékek felületfolytonosságának,
  • egyéb, nem deklarált teljesítményjellemzők teljesülésének, pl. fagynak való kitettség. meghatározására.”

Ha tehát nincs kifejezetten homlokzati rendszerre készült DoP, akkor a tervezők csapatának kell saját felelősségére, hosszas adatgyűjtéssel és kutatómunkával eldöntenie, hogy az alkalmazott építményszerkezet megfelel-e ennek a speciális követelménynek.

 

Kiss Attila műszaki vezető
Kingspan Kft., Újhartyán
e: attila.kiss@kingspan.com
w: www.kingspan.hu

 

Vissza

Ezt a hírt eddig 635 látogató olvasta.