|
Híreink         Szakmai linkek Szaknévsor |
Tűzvédelmi hatósági jogkörök – Mi marad a Katasztrófavédelemnél, mi megy a Kormányhivatalhoz2024. szeptember 02. 08:29
Ki a főnök?A módosítás szerint a legtöbb ügyben a közigazgatási és területfejlesztési miniszter és néhány katasztrófavédelemnél maradó ügyben a belügyminiszter. 256. A Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet módosítása 347. § A Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 178. §-a a következő 14. és 15. ponttal egészül ki: [A közigazgatási és területfejlesztési miniszter (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: miniszter) a Kormány] „14. a hivatásos katasztrófavédelmi szerv által lefolytatott eljárásokat kivéve a tűzvédelmi hatósági ügyekért, 15. a hivatásos katasztrófavédelmi szerv által lefolytatott eljárásokat kivéve az iparbiztonsági hatósági ügyekért” [felelős tagja.]
Ki a tűzvédelmi hatóság és miben?A fővárosi és vármegyei kormányhivatal26. A tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról szóló 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet módosítása 45. § A tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról szóló 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet I. Fejezete helyébe a következő fejezet lép: „I. FEJEZET A TŰZVÉDELMI HATÓSÁGI FELADATOKAT ELLÁTÓ SZERVEZETEK ÉS A TŰZVÉDELMI HATÓSÁGI TEVÉKENYSÉG RÉSZLETES SZABÁLYAI 1. Tűzvédelmi hatóságként eljáró hatóságok 1. § (1) A Kormány tűzvédelmi hatóságként – a (2) és (3) bekezdésben, valamint a 2–4. §-ban meghatározott kivételekkel – a fővárosi és vármegyei kormányhivatalt jelöli ki, amely eljár a) a beépített tűzjelző, tűzoltó berendezések engedélyezési ügyeiben, b) eltérést engedélyezhet az épületek, építmények tűzvédelmi használati előírásai, valamint a tűzoltóságok beavatkozásával kapcsolatos követelmények alól, c) eljár az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló miniszteri rendeletben meghatározott egyéb engedélyezési ügyekben, d) eljár a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Ttv.) 20. § (1) bekezdésében meghatározott bejelentési kötelezettség ügyében, e) eljár – a 2. § (3) bekezdés c) pontjában meghatározott kivétellel – a Ttv. 12. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenységekkel kapcsolatos közigazgatási hatósági eljárásokban, f) a jogszabályok keretei között megállapítja a tűzvédelmi kötelezettségeket, g) ellenőrzi a létesítmény, az építmény, a helyiség vagy a szabadtér területén a tűzvédelmi létesítési és használati szabályok betartását, továbbá járművön a tűzvédelmi használati szabályok betartását, valamint a Ttv. 12. § (1) bekezdésének hatálya alá nem tartozó tűzvédelmi szolgáltatási tevékenységet, h) az üzemeltetést, a tevékenységet a tűzvédelmi követelmények érvényesítéséig, de legalább a szabályszegés megállapításától számított 24 órára megtilthatja, ha ha) a helyiségben, az önálló rendeltetési egységben, az építményben, a szabadtéren a megengedett maximális befogadóképességet 15%-nál nagyobb mértékben meghaladják, vagy azt az arra kötelezettek a Tűzvédelmi Szabályzatban nem állapították meg, vagy a kiürítési feltételeket nem biztosítják, hb) a Ttv. 20. § (1) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségnek nem tettek eleget, vagy az engedélyezett tevékenységtől kedvezőtlenül eltérnek, hc) tűzvédelmi szabály megszegésével az életet, a testi épséget vagy a vagyonbiztonságot közvetlenül veszélyeztetik, vagy hd) a ponyvaszerkezetű építményre vonatkozó tűzvédelmi előírásokat a rendezvény szervezője nem, vagy nem a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelően határozta meg, i) a szabadtéri rendezvény megtartását megtilthatja, a rendezvény azonnali befejezését rendelheti el, ha az írásban meghatározott vonatkozó tűzvédelmi előírások, biztonsági intézkedések nem garantálják megfelelően a rendezvényen tartózkodók biztonságát, vagy nem tartják be azokat. j) azt a munkavállalót, aki a munkakörével kapcsolatos tűzvédelmi előírásokat, vagy a tűzjelzésre vagy tűzoltásra szolgáló eszközök, felszerelések használatát nem ismeri, a szükséges ismeretek megszerzéséig az ott folytatott tevékenységtől eltiltja, k) a tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról, munkakörökről, a tűzvédelmi szakvizsgával összefüggő oktatásszervezésről és a tűzvédelmi szakvizsga részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott esetben megtiltja a tűzvédelmi szakvizsga megtartását, továbbá dönt a tűzvédelmi szakvizsga-bizonyítványok érvénytelenítéséről.
Fővárosi kormányhivatal, országos illetékességgel(2) A Kormány tűzvédelmi hatóságként – az (1) és (3) bekezdésben, valamint a 2–4. §-ban meghatározott kivételekkel – országos illetékességgel Budapest Főváros Kormányhivatalát jelöli ki, amely a) eltérést engedélyezhet az épületek, építmények tűzvédelmi létesítési előírásai alól, b) engedélyezi azon tűzoltó-technikai termék forgalmazását, amelynek tűzvédelmi biztonságossági követelményeire nincs irányadó jogszabály vagy honosított harmonizált szabvány, c) elbírálja a vonatkozó műszaki követelmény előírásától eltérő, de azzal legalább egyenértékű biztonságot nyújtó műszaki megoldást, d) a jogszabályban meghatározott esetekben dönt a védelem egyenértékűségéről, e) eljár a számítógépes szimulációs programmal végzett, egyedileg tervezett megoldás jóváhagyására indított eljárásban, f) az építményszerkezetek tűzvédelmi követelményeknek való megfelelősége igazolására fa) kiadott nyilatkozatokról a 6. § szerinti tartalommal – személyes adatokat nem tartalmazó – nyilvántartást vezet, fb) kiadott nyilatkozatok megfelelőségét ellenőrzi. (3) A Kormány a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér létesítményei tekintetében az (1) és (2) bekezdésben meghatározott ügyekben tűzvédelmi hatóságként Budapest Főváros Kormányhivatalát jelöli ki.
Mi marad a Katasztrófavédelemnél?2. § (1) A Kormány első fokú tűzvédelmi hatóságként – az 1. §-ban, a (2)–(4) bekezdésben, valamint a 3. és a 4. §-ban meghatározott kivételekkel – a hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szervét jelöli ki, amely eljár a) a kéményseprő-ipari tevékenységről szóló 2015. évi CCXI. törvény (a továbbiakban: Kstv.) 7. § (2) bekezdés a), b), d) és e) pontjában, b) a kéményseprő-ipari tevékenységről szóló törvény végrehajtásáról szóló 99/2016. (V. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kstv. vhr.) 2. § (10) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott hatósági ügyekben. (2) A Kormány tűzvédelmi hatóságként – az 1. §-ban, az (1), (3) és (4) bekezdésben, valamint a 3. és a 4. §-ban meghatározott kivételekkel – a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervét jelöli ki, amely a) lefolytatja a tűzvizsgálati eljárást, b) eljár – az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott kivétellel – a Kstv. 7. §-ában meghatározott hatósági és felügyeleti eljárásokban, c) eljár a Kstv. vhr. 2. § (10) bekezdés a) pontjában, továbbá a Kstv. vhr. 3. § (7) és (8) bekezdésében meghatározott eljárásokban. (3) A Kormány tűzvédelmi hatóságként – az 1. §-ban, az (1), (2) és (4) bekezdésben, valamint a 3. és a 4. §-ban meghatározott kivételekkel – a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szervét jelöli ki, amely a) eljár a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok tűzvédelmi ügyeiben, b) eljár azon kiemelt beruházás tűzvédelmi ügyeiben, amely esetében a Kormány rendeletében így rendelkezik, c) eljár a Ttv. 46/A. §-a szerinti tűzvédelmi szakértői tevékenységekkel összefüggő közigazgatási hatósági eljárásokban d) eljár a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve és a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ tűzvédelmi szakvizsgával összefüggő oktatásszervezői tevékenységével, valamint az általuk szervezett tűzvédelmi szakvizsgáztatással kapcsolatos közigazgatási hatósági eljárásokban. (4) Ha a Kormány rendeletében kiemelt beruházás tekintetében tűzvédelmi hatóságként a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szervét jelöli ki, az 1. § (1) és (2) bekezdése szerinti eljárásokat a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve folytatja le. 3. § (1) A Kormány a 2. § (1) bekezdésében meghatározott hatósági eljárások tekintetében másodfokú tűzvédelmi hatóságként a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervét jelöli ki. (2) Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) szerinti felügyeleti szervként a 2. § (1) bekezdésében meghatározott hatósági eljárások tekintetében a másodfokú hatóságként kijelölt szerv, a 2. § (2) bekezdésében meghatározott eljárásokban a hivatásos katasztrófavédelem központi szerve jár el.
A honvédelmi miniszter mint tűzvédelmi hatóság4. § A honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésében lévő ingó és ingatlan vagyontárgyak tekintetében az 1. § (1) bekezdés a)–d) és f)–j) pontja, az 1. § (2) bekezdés a) és c) pontja, a 2. § (1) bekezdés a) pontja, valamint a 2. § (2) bekezdés a) pontja vonatkozásában országos illetékességgel tűzvédelmi hatóságként a honvédelemért felelős miniszter jár el.
Szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságokÁltalánosan – Kormányhivatalok 5. § (1) A Kormány a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként a Ttv. 12. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenységek tekintetében – a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott kivétellel – a fővárosi és vármegyei kormányhivatalt jelöli ki. Két ügykörben – Katasztrófavédelem (2) A Kormány a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szervét jelöli ki a) a Ttv. 46/A. §-a szerinti tűzvédelmi szakértői tevékenység tekintetében, b) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve és a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ tekintetében a tűzvédelmi szakvizsgával összefüggő oktatásszervezői tevékenységgel kapcsolatban.
3. Különös szabályok6. § Az építményszerkezetek tűzvédelmi követelményeknek való megfelelősége igazolására kiadott nyilatkozatokról vezetett nyilvántartás az alábbi adatokat tartalmazza: a) a tűzvédelmi szakértői nyilatkozat száma, b) a tűzvédelmi szakértői engedély száma, c) az építményszerkezet létrehozásának címe, d) az építményszerkezet megnevezése, e) az építményszerkezettel szemben tűzvédelmi követelményt megállapító műszaki előírás száma, címe, f) az építményszerkezettel szemben műszaki előírásban támasztott tűzvédelmi követelmény pontos helye és tartalma, g) az építményszerkezetet alkotó termékek, anyagok felsorolása az alábbi adatokkal: ga) név, gb) típus, gc) szállító neve, gd) szállító címe, ge) teljesítmény igazolásának módja, száma, h) az építményszerkezet pontos leírása, rétegrendje, a termékek egybeépítésének módja és i) az építményszerkezet tűzvédelmi szakértő által meghatározott tűzvédelmi tulajdonságai. 6/A. § A tűzvédelmi hatósági eljárásokban, ha az ügyfél kérelme jog megszerzésére irányul, és ellenérdekű ügyfél az első fokú eljárásban nem vett részt, az ügyfelet nem illeti meg a kérelmezett jog gyakorlása, ha a tűzvédelmi hatóság az előírt határidőben nem hoz döntést.
197. A tűzvédelmi hatósági eljárások általános és különös szabályairól szóló 489/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet módosítása278. § A tűzvédelmi hatósági eljárások általános és különös szabályairól szóló 489/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. § E rendeletben foglaltakat jogszabály által a tűzvédelmi hatóság hatáskörébe utalt 17. § (1) Az erdő fekvése szerint illetékes
Lásd: https://magyarkozlony.hu/dokumentumok/1f1c08df412ea3aa897ba6b3c3f891e30f22eb24/megtekintes Mi változott a Tűzvédelmi törvényben? Október 1-től változnak a tűzvédelmi és katasztrófavédelmi hatósági jogkörök
Folytatjuk! (szerk) Ezt a hírt eddig 818 látogató olvasta. |
A Magyar Közlöny 2024. augusztus 29-, 84. számában megjelent a Kormány 257/2024. (VIII. 29.) Korm. rendelete egyes hatósági hatáskörök változásáról, valamint az egyes eljárási szakkérdések hatósági vizsgálatáról szóló 258/2024. (VIII. 29.) Korm. rendelet. Ezek gyakorlatilag, a tűzvédelmi hatósági jogkörök döntő többségét, a vízügyi és iparbiztonsági hatósági hatáskörök teljes egészét áthelyezték a kormányhivatalokhoz. A polgári védelem maradt.
