Híreink

Kisgépek felülvizsgálata és ellenőrzése

2019. október 04. 07:42

A hivatásos, önkormányzati és önkéntes tűzoltóságoknak kötelező a tűzvédelmi és műszaki mentési alapfeladataik ellátásához szükséges tűzoltótechnikai eszközeiket bevethető állapotban tartani. Cikkünkben a jogszabály által „kisgépekként” meghatározott felszerelésekkel kapcsolatos vizsgálatokkal foglalkozunk. Hogy néz ki a gyakorlat?


Több ezer kisgép

A témaválasztás oka, hogy ezen eszközök száma országosan több ezerre tehető, és sok bizonytalanságot, félreértést tapasztaltam a felülvizsgálatuk során, illetve az ellenőrzésükre vonatkozó előírások alkalmazásával kapcsolatban. Az elején rögzítsük, melyek a tűzvédelmi technika felülvizsgálatát szabályozó alapvető jogszabályi előírások. Az 1996. évi XXXI. törvény, a 15/2010. (V. 12.) ÖM rendelet a tűzvédelmi technika alkalmazhatóságáról, az 50/2011. (XII. 20.) BM rendelet a tűzvédelmi szolgáltatási tevékenységek szabályairól.

Bevethető állapotnak tekintjük, ha a felszerelésünk műszaki paraméterei, minősége, megbízhatósága alapján a tűzoltási és műszaki mentési feladatok ellátása közben előforduló szélsőséges környezeti körülmények közötti tűzoltói feladatok ellátására alkalmas. A bevethető állapot bizonyításához a jogszabály az „alkalmassági igazolás” (a tűzvédelmi technika műszaki állapotáról és készenléti szolgálatra való alkalmasságáról szóló bizonylat) meglétét írja elő.

 

Önkéntes egyesületek

A szabályok közvetlenül nem vonatkoznak az önkéntes tűzoltó egyesületekre, azonban a hivatásos szervekkel együttműködésben lévő egyesületek – amelyek a káresetek felszámolásában érdemben részt kívánnak venni – az együttműködési megállapodás megkötésével vállalják, hogy e szabályokat magukra nézve alkalmazzák.

Mely kisgépek azok, amelyek felülvizsgálatáról évi rendszerességgel gondoskodnunk kell? (15/2015 ÖM rendelet alapján)

  • hidraulikus mentőszerszámok és tartozékaik („feszítő-vágó”),
  • pneumatikus emelőpárnák és tartozékaik,
  • emelők (a gépjárművek műszaki tartozékai kivételével),
  • benzinmotoros csörlő.

 

A felülvizsgálat

A felülvizsgálatnak ki kell terjednie a műszaki megfelelőségre, a kiképzési és készenléti alkalmasságra, továbbá a biztonsági és egészségügyi követelmények meglétére.

A felülvizsgálati tevékenység végzéséhez tűzvédelmi hatósági engedély nem szükséges, de a tevékenység bejelentés köteles, azaz a felügyeletét ellátó hatóság (a területileg illetékes katasztrófavédelmi igazgatóság) tudomására kell hozni a tevékenység megkezdését. Az egyszerű nyilvántartásba vételi eljárás esetében a szolgáltató saját maga állapítja meg, hogy a tevékenység végzéséhez a jogszabályban előírt feltételekkel rendelkezik-e. Természetesen a hatóság jogosult ellenőrizni, hogy a szolgáltató betartja-e a tevékenységére vonatkozó előírásokat, ha szabálytalanságot állapít meg bírságol, és eltilthat a tevékenység végzésétől. A BM OKF honlapján elérhető a tűzvédelmi technika felülvizsgálatát-javítását végző szolgáltatók hivatalos nyilvántartása.

 

Feszítőhenger vizsgálata Emelőpárna vizsgálata

 

Ki végezheti a felülvizsgálatot?

A felülvizsgálóval szemben támasztott követelmények egyértelműek. Ha jogszabály szakmai képesítést nem határoz meg, legalább a tevékenység jellegének megfelelő, állam által elismert szakképesítés megléte szükséges, továbbá rendelkezni kell a gyártó által meghatározott felülvizsgálati technológiával, szükséges eszközökkel, felszerelésekkel (szerszámok, hitelesített, vagy kalibrált mérőeszközök). A felülvizsgálat jellemzően olyan részletes és gyártmány specifikus ismeretek alapján végezhető el, amelyek a gyártó által tartott képzés folyamán szerezhető meg.

 

A készenlétben tartó által elvégezhető ellenőrzések

A kisgépeink többsége esetében a jogszabály nem kötelez szolgáltató igénybevételére az alkalmasság megállapítására és dokumentálására. A saját magunk által elvégezhető ellenőrzés költséghatékony megoldás, és nem kell számolnunk a készenlétből kieséssel sem.

Ellenőrzésre kötelezett kisgépek (és az ellenőrzés gyakorisága):

  • Elektromos áramfejlesztők (évente),
  • Nem törpefeszültségű világítóeszközök, fényforrások (évente),
  • Hordozható tűzoltó szivattyúk (2 évente),
  • Füstelszívók, ventilátorok (2 évente),
  • Benzinmotoros láncfűrész (évente),
  • Benzinmotoros gyorsdaraboló (roncsvágó) évente),
  • Egyéb (fel nem sorolt) kisgépek (2 évente).

A készenlétben tartó által elvégezhető ellenőrzés nem tartozik az igazgatóság hatósági felügyelete alá, nem kell bejelentést tenni a hatóság részére, de a jogszabály ebben az esetben is biztosítja a műszaki állapot ellenőrzésére vonatkozó jogkört a katasztrófavédelmi igazgatóság részére.

 

Ki végezze az ellenőrzést?

A jogszabály nem határoz meg személyi feltételt, azonban nyilvánvaló, hogy legalább felszerelés kezelésére képesítéssel és gyakorlattal rendelkező, szerencsésebb esetben szakirányú végzettséggel is rendelkező személyt célszerű megbízni. Az ellenőrzést a gép használati karbantartási utasítása alapján kell elvégezni, szivattyúk esetében segítséget nyújt még a BM OKF főigazgatója által kiadott 628/1/2003 számú műszaki követelmény is. Az ellenőrzéssel együtt célszerű egyben elvégezni az időszerű karbantartásokat, illetve meg kell győződni arról, hogy a két ellenőrzés között esedékesek megtörténtek-e.

A fentiek alapján viszonylag egyszerű, átlátható szabályokról van szó, azonban figyelembe kell vennünk, hogy ugyanezen eszközökre más, elsősorban munkavédelmi előírások is megfogalmaznak bizonyos felülvizsgálati szabályokat.

 

Munkavédelmi célú felülvizsgálatok

Veszélyes gépek esetében ún. "időszakos biztonsági felülvizsgálatot" kell elvégezni legalább ötévente (Mvt. 23. §. (1)), amely munkavédelmi szaktevékenységnek minősül és szakirányú képzettséggel és munkavédelmi szakképzettséggel rendelkező személy végezheti. Kisgépeink közül ez a szabály egyedül a motoros láncfűrészre vonatkozik. A láncfűrészek esetében időnként felmerül az Erdészeti Biztonsági Szabályzat alkalmazása is, amely a fakitermelő vállalkozások esetében, szigorúbb, éves gyakoriságú biztonságtechnikai felülvizsgálatot ír elő, azonban e szabályzat hatálya a katasztrófavédelmi szervekre nem terjed ki, tehát figyelembe vétele nem kötelező. A biztonsági felülvizsgálat során alkalmazandó eljárásrendet, tehát hogy pontosan mit kell vizsgálni, a jogszabály nem részletezi.

A veszélyes gépnek nem minősülő munkaeszközök esetében a 14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet 4. §-a „ellenőrző felülvizsgálatot” határoz meg, amelynek elvégzéséhez munkavédelmi végzettség már nem szükséges. A munkáltatónak a feladat elvégzéséhez szükséges szakmai képesítéssel, tapasztalattal és gyakorlattal rendelkező személyt kell írásban megbíznia. Az ellenőrző felülvizsgálatra kötelezett munkaeszközöket, a felülvizsgálat gyakoriságát, módját a munkáltató szintén írásban határozza meg, általános szabály nincs.

A 10/2016 (IV. 5.) NGM rendelet 19.§ (6) a) pontja szerint a villamos kéziszerszámok szerelői ellenőrzése kötelező legalább évenkénti gyakorisággal.  A szerelői ellenőrzést legalább villanyszerelői képesítéssel rendelkező személy végezheti, és a kéziszerszám érintésvédelemi megfelelőségére (szigetelések és védővezető folytonosságára stb.) terjed ki.

 

Összevonás – bizonylat

Mint láthatjuk, ugyanazon gép esetében több jogszabály is meghatároz valamilyen szempontú vizsgálatot, mivel azonban a különböző vizsgálatokat más-más szempontrendszer és jogosultság alapján kell elvégezni, ezért azok nem helyettesítik egymást, pl.: ha egy búvárszivattyú érintésvédelmi szempontból jó állapotban van, abból nem vezethető le, hogy a szállítási teljesítménye és nyomása megfelelő, és műszaki mentési feladatokra alkalmas. Természetesen amennyiben lehetséges, a különböző előírások szerinti vizsgálatokat célszerű összevonni, és egyszerre elvégezni.

Azt, hogy az eszközünkön milyen jellegű ellenőrzés, vizsgálat történt, a kiállított bizonylatból lehet megállapítani. Minden felülvizsgálatról, ellenőrzésről készült iratnak tartalmaznia kell, hogy ki, milyen felhatalmazás alapján, milyen előírásnak való megfelelőséget, milyen módszert, eszközt alkalmazva végzett. Ha az iratunk ezeket az információkat nem tartalmazza, később nem bizonyítható, hogy melyik vizsgálat került elvégzésre.

Végezetül szeretném felhívni a figyelmet, hogy a felülvizsgálat, ellenőrzés gyakoriságát a jogszabály állapítja meg és nem a felülvizsgálatot végző. Természetesen az érvényességre vonatkozó tájékoztatást feltüntetheti az alkalmassági igazoláson, ha azonban az esetleges gyakoribb megbízás reményében, vagy hozzá nem értés miatt megtévesztő információkat tüntet fel, célszerű más szolgáltatót választanunk.

Ambrus István tű. alez.

 

 

Vissza

Ezt a hírt eddig 1276 látogató olvasta.