|
Híreink        Szakmai linkek Szaknévsor |
Menekülési útvonalak biztosítása – Bonyolult térszerkezet, egyszerű döntés2019. szeptember 25. 15:33
Életvédelem – korszerű szabályozás Az épület kiürítése, a menekítés a tűzvédelmi koncepció egyik legfontosabb életvédelmi eleme, amely szoros összefüggésben van a tűzfelismeréssel, a füst elvezetésével, a riasztással, a bent lévők hangok és jelek útján történő tájékoztatásával. A bonyolult térszerkezetű épületekben a menekülés egyik legfontosabb feltétele a láthatóság. A jó láthatóság befolyásolja a látásorientációt és ezzel a haladási sebességet. A menekülési útvonalak biztosításának szabályozásában az OTSZ nagyot lépett előre, hisz a veszélyeztetett személyek menekülésének, mentésének biztosítása az egyik fő életvédelmi célja. Ebből a szempontból korszerű jogi környezet segíti az életbiztonság szavatolását. A koncepció egyik sarokköve ugyanis az épületekben lévők életének, és biztonságának szavatolása. A fejlődés kétirányú: egyrészt egyre bonyolultabb térszerkezetű épületekben, egyre több ember tartózkodik, másrészt ezek biztonságának megteremtéséhez ma már sokkal korszerűbb szervezési és technikai megoldásokat tudunk hozzárendelni.
Az OTSZ egyértelműen fogalmaz miszerint a menekülési útvonalat biztonsági világítással, menekülési jelekkel és menekülési útirányjelző rendszerrel kell ellátni. Kitér a követelményekre, szabályozza: a működőképességük időtartamát, a működőképesség-megtartás megvalósulás feltételeit, a biztonsági tápforrásra való automatikus átkapcsolás és a tűzeseti fogyasztó kialakítás feltételeit.
Ezen túl szabályozza, hogy mikor kell
Tervezni kell! – Ki tervezzen? Mindezekből jól látható, hogy a menekülési útvonalon nem egyszerűen lámpákat kell elhelyezni, hanem egy komplex rendszert kell megtervezni! Ez pedig a tervezés szabályozását – követelményekhez kötését indokolja, mert speciális ismereteket igényel. A Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv) szerint: Az olyan TMMK alkalmas a villamos berendezés és a villámvédelem ismertetésére, amely tartalmazza a következőket: f) biztonsági világítás, biztonsági jelek és menekülési útirányt jelző rendszer kialakításának ismertetése.
A felülvizsgálat és karbantartás TvMI is olyan dokumentumokat vár el, amelyek tételes tervezést feltételeznek! Pl.: A biztonsági világítási rendszer megvalósult állapotát rögzítő dokumentáció, a lámpatesteket, biztonsági jelzéseket feltüntető alaprajzokkal. A rajzokon célszerű feltüntetni a kiürítési útvonalak vonalvezetését is, mert ez segíti az irányjelzések megfelelő iránymutatásának ellenőrzését. Sőt, ha a központi tápellátású rendszer egyes részeinek kábelezése nem védett tűzhatás ellen, akkor az egyes részek kiterjedését a rajzokon fel kell tüntetni. Ezzel nagyon elégedettek is lehetünk, hisz a szabályozás szerint is tervezni kell! Ugyanakkor ott van a kérdés, ki tervezze? Látható, hogy a kérdés részleteiben erősen a villamos szakterülethez tartozik, de az építészeti tűzvédelmi tervező által kialakított koncepcióhoz kell igazodnia. Vagyis megítélésem szerint az építész tűzvédelmi tervező feladata, akinek a részletek kialakításába villamos tervezőt célszerű bevonni. Ugyanakkor látni kell, hogy ez egyre több speciális részterületi szakismeretet feltételez. Biztosítani kell a folyamatos áramellátást, a kábelrendszerek védelmét. A biztonsági jelek telepítése a menekülés, és a mentés segítését és a füstfejlődést tekinti prioritásnak. Ennek logikáját, szabályait ugyancsak tanítani kell a tervezőnek, mert e nélkül előírások halmazát és nem egy védelmi rendszert lát a tervező. Biztosítani kell, hogy a menekülési útvonal mentén folyamatos és következetes vizuális információt lássanak a menekülők a kiürítés irányáról. Sőt, a tárgyakat is világító biztonsági jelölésekkel kell megjelölni.
Elvek és gyakorlat Óriási előrelépés az OTSZ korszerű szemléletmódja, ugyanakkor a gyakorlat szintjén sokat kell még előrelépnünk, a koncepcióban, tervezői gondolkodásban, tervezési munkamegosztásban. A Kiürítésről szóló Tűzvédelmi Műszaki Irányelve már definiálja a kiürítési stratégiát, sőt a stratégai megválasztásának szempontjait külön mellékletben vázolja. Fő megállapítása, hogy az építmények kiürítésének megtervezése a tűzvédelmi tervező egyik legfontosabb feladata, amely nem csak az útvonalak biztosítását jelenti, hanem a menekülési folyamat időbeli és térbeli szervezését is a tűzzel (vagy más az épület állékonyságát, a benntartózkodókat érintő veszéllyel) közvetlenül vagy közvetve érintett építményben. Ebből következően az épületek kiürítése bonyolult problémákat vet fel, amelyre már a tervezéskor kiürítési stratégiát kell kidolgozni. Nos, ezen a téren sem a TvMI, sem a gyakorlat nem ismeri még részleteiben a menekülési útvonalak jelölésével (állandóság, láthatóság, elhelyezés, dinamikus jelölés), a vészvilágítás és a kijáratmutató rendszerek kezelésével kapcsolatos a mai kor színvonalán elvárható biztonságot. Az építészeti és jelzésközpontú megközelítés mellé fel kell zárkóznia a menekülési útirányjelző rendszerekkel kapcsolatos ismereteknek. Vizuális információ nélkül ugyanis bármilyen jól tervezett, megfelelő szélességű útvonalon sem képesek a menekülők eligazodni, ha nincs irányfény, ami kivezetné a szabadba őket. Ma már lehetőség van a tűzjelző rendszer általi tűzjelzés esetén a készenléti üzemű irányfény lámpák vezérlésére. Ezzel elérjük, hogy a készenléti üzemű (vészkijárati, biztonsági világítási) lámpákat kapcsolja fel a tűzjelző rendszer riasztás esetén. A címzett rendszerek ezt már tűzszakasz, füstszakasz, vagy menekülési irány szelektíven is képesek megoldani. Ilyenek a címzett kijáratmutató rendszerek (mely nem egyenlő az áramkör felügyelt lámpákkal) amelyekben minden lámpa egyedi címzéssel rendelkezik. A dokumentálás, hibajelzés a címezett központ feladata. Olyan paramétereket kell rögzíteni, amelyek az életbiztonságot (és ismét itt vagyunk az alapelveknél) maradéktalanul szolgálják! Mit jelent ez a gyakorlatban? A központok legyenek képesek minimum 5000 esemény, vagy lámpánként 200 esemény tárolására. Az átjelzés legyen biztosított felügyeleti szervezet felé, vagy a közvetlen jelzés a tűzjelző központ felé (összevont hibajelzés), és az utána következő jelzéstovábbítás már minősített legyen.
Életvédelem – minősített termék Az életvédelmi alapelvből következik, hogy a tervezői felelősség mellett, szigorú előírással kell a bóvlit elűzni az emberek életét veszélyeztető lehetséges tűzeset környékéről. A hazai építészeti tűzvédelemben ez azt jelenti, hogy csak ÉMI minősítéssel rendelkező terméket szabad beépíteni. Ahol ezeket a rendszereket telepítik (bevásárlóközpontokban, irodaházakban, gyárakban, szórakozóhelyeken, szállodákban), ott sok ember életéről kell gondoskodni. Mindezt egy olyan rendszerrel, mely csak vész esetén működik, amelyhez maximális üzembiztonságot kell garantálni. Ehhez
Ezt a hírt eddig 1244 látogató olvasta. |
Tűz esetén az embereknek még a legbonyolultabb épületből is képesnek kell lenniük egyszerű döntések sorával kimenekülni. Ehhez olyan, akár a helyzethez igazodva, dinamikusan változó vizuális információkra van szükség, amelyet a menekülési útirányt jelző rendszerek képesek biztosítani. Óriási előrelépések történtek ezen a téren.
