Híreink

Összeurópai válasz a vészhelyzetekre

2019. december 11. 08:00

Az európai katasztrófavédelmi egység, a rescEU, valamint az Európai Polgári Védelmi Mechanizmus egyfajta összeurópai válasz az Európa-szerte komolyabbá váló vészhelyzetekre.


Korábban tudósítottunk már az erdőtüzek leküzdésére létrehozott flottáról, illetve annak egyik eleméről, a Bombardier 415-ről. Most azonban érdemes áttekinteni azt a cselekvési tervet, amelynek maga a flotta is a része:

 

Európai Polgári Védelmi Mechanizmus

A katasztrófák nem ismernek országhatárokat, de az európai szolidaritás és a határozott közös válaszintézkedések csökkenthetik azok következményeit. A növekvő számú fenyegetésekkel küzdő világban az Európai Unió megerősítette védelmi szintjét annak érdekében, hogy minél több életet menthessen meg a jövőben. Ha egy veszélyhelyzet elhárítása meghaladja egy ország kapacitásait, segítséget kérhet a 2001-ben alapított Európai Polgári Védelmi Mechanizmuson keresztül. Az Európai Polgári Védelmi Mechanizmusnak minden európai uniós tagállam, továbbá Izland, Montenegro, Norvégia, Észak-Macedónia, Szerbia és Törökország is része. A résztvevő országok forrásokkal és szakértőkkel tudnak egymásnak segíteni. A világ bármely országa kérheti az Európai Polgári Védelmi Mechanizmus segítségét.

 

Magyarország: segítségnyújtás és segítségkérés

2014 óta Magyarország nyolc vészhelyzetben nyújtott segítséget az Európai Polgári Védelmi Mechanizmuson keresztül, köztük 2019 szeptemberében Albániának, ahol két földrengés és árvíz is pusztított. Az albán hatóságok segítségkérésére számos résztvevő állam, köztük hazánk is tárgyi segítségnyújtással és szakértők helyszínre küldésével segítette a mentési munkákat.

Magyarország 2003 óta négy esetben kért segítséget az Európai Polgári Védelmi Mechanizmuson keresztül, köztük 2010 októberében a hírhedt vörösiszap-katasztrófa következményeinek kezelésében. Válaszként tíz tagállam több mint 40 szakértőt ajánlott fel, akik közül Magyarország öt (osztrák, belga, német, francia és svéd) szakértőt választott ki és kért fel segítségnyújtásra.

A rescEU-t 2019 márciusában hozták létre. Néhány hónappal később, augusztus 13-án Görögországnak katasztrófahelyzettel kellett szembenéznie: 24 órán belül összesen 56 erdőtűz tört ki az országban. Az ország segítséget kért az EU-tól a régióban pusztító erdőtüzek megállításához. Az Európai Polgári Védelmi Mechanizmus azonnal reagált a rescEU történetének első mozgósításával. A rescEU tartalékflottából két olasz és egy spanyol repülőt indítottak azonnal Évia szigetére. Az uniós tagállamok közötti szoros együttműködés sorsdöntő volt a pusztító tüzekkel szemben, és az emberéletek megmentéséért folytatott küzdelemben.

 

A katasztrófahelyzetek által érintettek száma

Az ilyen jellegű tervekre és központi reagáló egységekre egyre nagyobb szükség lesz, hiszen egy-egy ország önállóan nem biztos, hogy kezelni tudja a területét érintő katasztrófahelyzeteket. A hazánkban regisztrált legsúlyosabb természeti katasztrófák 2001–2019 között (az International Disaster Database adatai alapján) például rengeteg embert érintettek:

  • Hőhullám, 2001: 81 haláleset
  • Hőhullám, 2005: 47 haláleset
  • Hőhullám, 2007: 500 haláleset
  • Árvíz, 2006: 32 ezer ember érintett
  • Vihar, 2013: 14 ezer ember érintett
  • Árvíz, 2013: több mint 48 ezer ember érintett

 

A rescEU cselekvési programja

A rescEU-t 2019 márciusában hozták létre. Néhány hónappal később, augusztus 13-án Görögországnak katasztrófahelyzettel kellett szembenéznie: 24 órán belül összesen 56 erdőtűz tört ki az országban. Az ország segítséget kért az EU-tól a régióban pusztító erdőtüzek megállításához. Az Európai Polgári Védelmi Mechanizmus azonnal reagált a rescEU történetének első mozgósításával. A rescEU tartalékflottából két olasz és egy spanyol repülőt indítottak azonnal Évia szigetére. Az uniós tagállamok közötti szoros együttműködés sorsdöntő volt a pusztító tüzekkel szemben, és az emberéletek megmentéséért folytatott küzdelemben.

Ahogy korábban is írtuk, a flotta szíve a hét Bombardier 415-ös típusú tűzoltó repülőgép, amely több, mint 6 ezer liter (az egész flotta tehát csaknem 43 ezer liter) vizet képes a tűzre dobni. A gép tartályaiba 6137 liter víz és 500 liter habképzőanyag fér el, így önmagában is nagy oltási teljesítményre képes, de ezt a magasból ledobott vízcseppek szétporladása is jelentősen növeli. A Bombardier 415-ös hatékonyságát tovább növeli, hogy nagyon gyorsan képes feltölteni a tartályait és fordulásból újra a tűz fölé repülni. A gép feltöltése mindössze 10-12 másodpercet vesz igénybe. Ezt a fantasztikus teljesítményt egy egyszerű trükkel érik el. A tenger fölött repülve a pilóta kiereszti a gép beömlő nyílásait s ezeken a kis nyílásokon 10-12 másodperc alatt 6000 liter víz áramlik a gép belsejében elhelyezett két víztartályba.

 

 

Vissza

Ezt a hírt eddig 1154 látogató olvasta.