|
Híreink        Szakmai linkek Szaknévsor |
A sugárcsövek működése – az alapok2019. október 14. 12:59
AnyagokA sugárcsövek gyártásának elsődleges alapanyaga a sárgaréz volt, jelenleg az alumínium, és részben a rozsdamentes acél, továbbá a kompozit anyagok
A sugárcső (fúvóka) működéseA sugárcsövek tervezésétől, típusától, méretétől, alakjától függetlenül a fúvóka funkciója megegyezik: használható sebességű vízáramlást kell létrehozniuk, hogy elérhető legyen a megfelelő sugártávolság. Ezt három különálló lépésben lehet leírni.
Ez valójában egyetlen funkció, de ennek lebontásával jobban elemezhetjük, hogyan működik a tűzoltó sugárcső.
A fenti példa sima furatú sugárcső fúvókáját mutatja, ez a legegyszerűbb példa. Ha szilárd csövet alkalmaznánk, akkor a víz csak kiáramlana a csőből, hasonlóan egy ivóvízkúthoz vagy nyitott végű kerti tömlőhöz. Tűzoltási szempontjából ez nem megfelelő, mivel a vízáramlásnak nincs számottevő sebessége, sugártávolsága és nem vezérelhető. Annak érdekében, hogy ez az áram felhasználható legyen, be kell vezetnünk az áramlás korlátozását, amely létrehozza a használható sebességet és sugártávolságot. A sugárcső fúvókájának legegyszerűbb példája, ha valaki a kerti tömlővel öntözi a kertjét vagy mossa az autóját, a hüvelykujját a tömlő végére teszi, vagy összenyomja a tömlő végét, hogy használható áramlást hozzon létre. Ezzel valósítva meg az áramlás korlátozását, felépítve a tömlővégén a megfelelő nyomást, és létrehozva a használható sebességet, ezáltal a használható sugártávolságot. A két alapvető sugárcsőtípus
Sima furatú sugárcső
Üreges sugarú köd vagy kombinált sugárcső
Az üreges sugarú köd sugárcsövek sokkal több funkciót biztosítanak. A sugárcső végén levő a sugárképállító, amely lehetővé teszi a felhasználó számára, hogy a kötött sugártól a teljes ködsugárig folyamatosan állíthassa a sugárképet. Ha az üreges sugarú ködsugárcsövet kötött sugarú sugárcsőként használva, a sugárkép központosabb, kevésbé széttartó, mivel van fókuszálási lehetőség. Az üreges sugarú ködsugárcső kilépő keresztmetszete állítható (kalibrálható), szemben a kötött sugarú, egyszerű sugárcsövekkel, amelyek gyártáskor egyetlen folyadékszállításra vannak kalibrálva. Az üreges sugarú ködsugárcsövek mindegyikétre igaz – gyártótól függetlenül –, hogy a jobbszélső állás a kötött sugár, és a sugárképállító balra forgatásával egyre nagyobb kúpszögű szórt sugarat kapunk. A kötött sugárnak a legnagyobb az ütőhatása, legnagyobb a sugártávolsága, a nagy kúpszögű ködsugárnak alig van oltóhatása, viszont az általa létrehozott „vízfüggöny” a legnagyobb személyvédelmet biztosítja. Innen származik az az angol mondás, hogy Left for life! = Balra az életért!
A sugárcső zárószerelvények típusai
A legegyszerűbb megoldás – amelyet még nem is olyan túl régen is alkalmaztak – a zárószerelvény nélküli sugárcső, ahol a fúvóka mögött nincs szelep, és az első zárószerelvény az osztón, vagy a tűzoltó gépjárművön (kismotorfecskendőn), vagy a tűzcsapon volt. Manapság a sugárcsövek rendelkeznek zárószerelvénnyel, ezáltal a tűzoltást végző maga zárhatja-nyithatja a vízáramlást. A zárószerelvények természetesen nagyon sokfélék lehetnek, de a kézi sugárcsöveken három típust használnak: gömbcsapot, tolóhüvelyt (tolattyút), illetve elforgatással záródó szerelvényt. Ez utóbbival nem foglalkozunk, mert csak kis vízátfolyású sugárcsöveknél használják (használták), illetve elsősorban a kerti locsolásnál alkalmazott megoldás.
Gömbcsap
A gömbcsapok a sugárcsőpiacon a legelterjedtebb záró szerelvények. A legtöbb gyártó sugárcsöveit csak gömbcsapos zárószerelvénnyel kínálja. A gömbcsap egyszerű kialakítású, tartós, könnyű kezelni és javítani, ezért használják előszeretettel. A gömbcsapnak azonban van néhány hátránya:
Csúszóhüvelyes, vagy tolattyúszelep
A csúszóhüvelyes, vagy tolattyús szelepek sok mindenben különböznek a gömbcsapoktól. A csúszóhüvelyes szelep egy hengeres csúszótestből, tolattyúból és egy gomba alakú záródugóból áll. Záráskor a tolattyú a záródugó irányába mozog, arra rátámaszkodik, és ezzel elzárja a vízáramlás útját. Nyitáskor a tolattyú eltávolodik a záródugótól és egy körkörös rést hoz létre a vízáramlás számára.
A sugárcső kengyeles elzáró markolata, vagy ravasza össze van kötve a tolattyúval, azt elmozdulás arányosan mozgatja, ezáltal a vízáramlás szabályozása proporcionális. A csúszóhüvelyes, vagy tolattyúszelep tervezésekor a lehető legnagyobb mértékben minimalizálja a turbulenciát és a súrlódási veszteséget. Noha úgy tűnik, hogy a vízút közepén lévő dugó akadályt képez a víz áramlásának útjában, valójában ennek az ellenkezője igaz. A dugó alakját úgy tervezték, hogy a víz áramlása azt körülvegye, ezáltal elősegítve a lamináris (sima, örvénylésmentes) áramlást.
A nyomás hatásaMinden tűzoltó sugárcső nyomásszabályozást igényel. A sima furatú, egyszerű sugárcsőben a nyomásszabályozás maga a sugárcsőfúvóka része. Az üreges sugarú ködsugárcsövek nyomásszabályozása magában a sugárcsőben valósul meg, általában a zárószerelvénnyel párosulva. A sugárcső kilépő nyomása és a sugárkép összefüggésben van egymással.
Alacsony nyomás, lehajló sugár
Túl nagy nyomás, kihasasodó sugár
A helyesen beállított nyomás szép, ceruza alakú sugarat eredményez
A nyomásszabályozók három típusa rögzített, választható és automatikus címkével rendelkezik, és ezeket egy pillanat alatt lefedjük.
A sugárcsövek szabályozásával és az automatikus sugárcsövek ismertetésével folytatjuk.
Laczkó Péter Ezt a hírt eddig 1357 látogató olvasta. |
Napjainkban nincs hiány a tűzoltó sugárcsövekben: kicsi, nagy, rövid, hosszú, sima furatú, kombinált, hab-, por-, terítőlapátos vagy habfeltétes sugárcső, minden rendelkezésre áll, akár egy svédasztalon. A trükk az, hogy az adott feladathoz, illetve feladatcsoporthoz a legmegfelelőbbet válasszuk ki, ehhez pedig ismernünk kell a sugárcső működését, felépítését, kialakítását. A Task Force Tips tűzoltó sugárcsövek ismertetésével mutatjuk be, miről is van szó.
