Miniszterelnök Úr levelében kiemelte, hogy az államigazgatási hatóságok a mérlegelési jogkörükben az első alkalommal előforduló, kisebb súlyú – az életet, a testi épséget, a vagyonbiztonságot, a közlekedés biztonságát vagy a közteherviselési kötelezettség teljesítését közvetlenül nem veszélyeztető – szabályszegések jogkövetkezményeként lehetőleg ne szabjanak ki bírságot.

 

Ehelyett a hatóság a jogellenes helyzetet szüntesse meg, a jogsértővel együttműködve, a szükséges tájékoztatás megadásával úgy, hogy a szabályszegést követően, egy előre meghatározott türelmi idő után a hatóság a szabályok betartását ismételten ellenőrizze.

 

A méltányos hatósági eljárási gyakorlat érvényesítése érdekében továbbiakban is fokozott figyelmet kell fordítani a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. (Ket.) 1.§ és 94.§ (1) bekezdésében rögzített mérlegelésre vonatkozó előírás alkalmazására (szignalizáció). A Ket. előírása szerint a hatóságnak határidő megszabásával lehetősége van az ügyfél figyelmének jogszabálysértésre való felhívására, és jogkövetkezményekre való figyelmeztetéssel felszólítja annak megszüntetésére.

 

Az „első alkalommal előforduló szabályszegéssel” kapcsolatban a veszélyes áru szállításra vonatkozó jogsértések többségében – az EU szinten a közlekedés biztonsága érdekében előírt ellenőrzési és egységes szankcionálási gyakorlat miatt - fogalmilag kizárt az első elkövetés szankció nélkülisége.

 

A méltányos hatósági eljárási gyakorlat és az „első alkalommal előforduló szabályszegés” azon csekély súlyú és kockázatú, a veszélyes áruk szállítása során a környezetre, egészségre közvetlenül veszélyt nem jelentő hiányosságok esetében, amelyek a helyszínen maradéktalanul kijavíthatók, illetve adminisztratív hiányosság esetében határidő megadásával pótolhatók, bírság kiszabását az ellenőrző hatóságnak mellőzni szükséges. Ilyen cselekmények (mulasztások) például egyedi mérlegelés alapján egyes az R. 5. sz. melléklete „II. kockázati kategóriába” tartozó cselekmények (mulasztások), illetve a „III. kategóriájába” tartozók és az „egyéb mulasztások”. (Például: A nem megfelelő fuvarokmányi bejegyzés, kopott bárca vagy tábla, biztonsági tanácsadó hiánya, nem megfelelő ADR felszerelés, a mentességi határ kis mértékű túllépése, stb.)