|
Híreink          Szakmai linkek |
Az önkéntes tűzoltók képzése Magyarországon2026. október 13. 07:45
Az önkéntes tűzoltó helye a magyar beavatkozási rendszerbenAz önkéntes tűzoltókat nem önálló, a hivatásos rendszertől elkülönülő szereplőként kell értelmezni. A képzés egyik alapvető célja, hogy az önkéntes képes legyen biztonságosan és hatékonyan egy nagyobb reagálási rendszer részeként működni. Egy önkéntes tűzoltónak nemcsak saját feladatát kell ismernie, hanem értenie kell:
A képzés végső célja tehát nem egy izolált feladat végrehajtásának megtanítása, hanem interoperábilis beavatkozó létrehozása. A helyi jelenlét mint különleges értékAz önkéntes tűzoltóság egyik legfontosabb sajátossága a helyi beágyazottság. Az önkéntesek ott élnek, ahol szolgálnak. Ismerik:
Ez különösen a veszélyhelyzetek első szakaszában lehet jelentős. A magyar önkéntes hálózat országos lefedettsége ezért önmagában is jelentős erőforrás. Ugyanakkor a földrajzi jelenlét még nem azonos a beavatkozási képességgel. A valódi kérdés: Milyen kompetenciával rendelkezik az adott önkéntes egység, amikor egy káresethez érkezik? Bár, azt is látni kell, hogy önállóan nem avatkozhat be. Az előadás ezt a kérdést állítja a képzési rendszer középpontjába. Közös alap, eltérő feladatokAz országos önkéntes hálózat miatt szükség van olyan közös szakmai alapokra, amelyek mindenhol azonos biztonsági és szakmai követelményeket biztosítanak. Ugyanakkor a helyi kockázatok nem azonosak. Egy:
eltérő további kompetenciákat igényelhet. Ezért a képzési rendszernek két, látszólag ellentétes követelményt kell egyszerre teljesítenie: egységesnek és rugalmasnak kell lennie. Egységesnek a biztonsági és alapkompetenciák tekintetében, és rugalmasnak a helyi feladatokhoz szükséges specializációban. Kompetenciaalapú és moduláris képzésA bemutatott modell egyik központi eleme a kompetenciaalapú, moduláris képzés. Ennek alapelve, hogy nem szükséges minden önkéntes tűzoltót minden műveleti területen specialistává képezni. A rendszer közös alapokra épül, amelyeket az egyes feladatokhoz kapcsolódó modulok egészítenek ki. A bemutatott kompetenciaterületek között szerepel többek között:
A hangsúly azonban nem pusztán az eszközök ismeretén van. A szivattyúkezelő például nem attól kompetens, hogy el tudja indítani a szivattyút, hanem attól, hogy képes hatékony vízellátást kialakítani és fenntartani a beavatkozás részeként. Ugyanez érvényes a láncfűrészre is: a kompetencia nem pusztán a gép műszaki működtetése, hanem a biztonságos munkavégzés és a beavatkozási környezet helyes értékelése is. A képzési rendszer négy pilléreA bemutatott magyar modell négy egymásra épülő szintet különít el. 1. AlapozásA rendszer kiindulópontja a 40 órás önkéntes tűzoltó alapképzés. Feladata a közös szakmai és biztonsági alapok megteremtése. 2. Operatív kompetenciaA következő szint a megszerzett tudás gyakorlati alkalmazása. Ide tartozik:
3. SpecializációAz alap- és operatív kompetenciákra épülnek a speciális feladatok:
4. Vezetés és folyamatosságA legmagasabb szinten már megjelenik a:
A rendszer tehát nem tanfolyamokat kíván egymás mellé helyezni, hanem kompetenciákat kíván felépíteni. A bemutatott modell egyik szakmailag különösen fontos megállapítása, hogy egy képzés sikeres teljesítése önmagában nem garantálja a valódi műveleti kompetenciát. Az előadás szerint: egy tanfolyamon elsajátított készség és egy valós káreset során rutinszerűen, biztonságosan végrehajtható feladat nem feltétlenül ugyanaz. Ezért válik a szolgálat és a gyakorlat a képzési rendszer szerves részévé. A modell tulajdonképpen három egymást követő szintet különít el: tudás → gyakorlati készség → műveleti kompetencia. Ez az önkéntes tűzoltásban különösen fontos, mert a ritkán alkalmazott speciális feladatok esetében a pusztán egyszer megszerzett képesítés gyorsan elveszítheti gyakorlati értékét. Horizontális és vertikális fejlődésA szakmai fejlődés nemcsak felfelé, hanem oldalirányban is történhet. Vertikális fejlődés Az egyre nagyobb felelősségű vezetői szintek felé: alapképzés → operatív tapasztalat → Tűzoltásvezető II. → Tűzoltásvezető I. → magasabb vezetői kompetenciák. Horizontális fejlődés A tűzoltó speciális kompetenciákat szerezhet: gépjárműfecskendő → hidraulikus mentőeszköz → láncfűrész → emelőpárna → egyéb speciális eszközök. Ez azért lényeges, mert nem minden tűzoltó ugyanazt a feladatot végzi, és nem minden ÖTE ugyanazokkal a kockázatokkal találkozik. A modell alapján az önkéntes tűzoltó egyesület képességét sem célszerű kizárólag létszámmal vagy eszközállománnyal meghatározni. Egy ÖTE tényleges beavatkozási képessége inkább: létszám + képzettség + gyakorlat + specializáció + eszköz + vezetési képesség + aktuális rendelkezésre állás eredőjeként értelmezhető. Ez jelentős szemléletváltás lenne. A kérdés ugyanis nem pusztán: „Hány önkéntes tűzoltó van?” hanem: „Milyen feladatra képes az adott ÖTE, milyen szinten, milyen eszközökkel és milyen aktuális kompetenciával?” Helyi kockázat – a képzés meghatározó tényezőjeAz előadó szerint a specializációt célszerű lenne a helyi kockázati profilhoz kapcsolni. Például:
Így kialakulhat a: kockázat → szükséges kompetencia → képzés → eszköz → gyakorlat → beavatkozási képesség összefüggő rendszere. Digitális kompetenciamenedzsmentA kompetenciaalapú modell következő lépése a digitális nyilvántartás lehetne. Egy ilyen rendszerben nemcsak a képzések lennének rögzíthetők, hanem például:
Az egyéni kompetenciaprofilokból pedig felépíthető lenne az ÖTE-k aktuális kompetenciaprofilja, majd ebből a térségi és országos beavatkozási képesség. Ez ma még az álmok birodalmába tartozik, de egy jogszabályi változással jelentős előrelépés érhető el. A modell végső célja nem az, hogy két párhuzamos tűzoltói rendszert hozzon létre. Éppen ellenkezőleg. A közös alapkompetenciák, az azonos biztonsági követelmények és a moduláris specializáció azt szolgálják, hogy az önkéntes és a hivatásos tűzoltó biztonságosan és hatékonyan tudjon együtt dolgozni. Ezért az interoperabilitás nem pusztán kommunikációs vagy szervezési kérdés. Az interoperabilitás alapja a közös kompetencia. ÖsszegzésA magyar önkéntes tűzoltók képzéséről bemutatott modell egyik legfontosabb üzenete, hogy az önkéntességet nem egyetlen képesítéssel kell lezárni. Ez a megközelítés a képzést egy egyszeri eseményből életciklus-alapú kompetenciarendszerré alakítja. A modell három alapvető következtetése különösen fontos:
A magyar önkéntes tűzoltás következő fejlődési szintje ezért nem feltétlenül további tanfolyamok egyszerű hozzáadása, hanem egy olyan nemzeti ÖTE-kompetenciarendszer kialakítása lehet, amely az egyéni tűzoltói kompetenciától az ÖTE-képességen keresztül a területi és országos beavatkozási képességig egységes rendszerben gondolkodik. Ebben a megközelítésben az önkéntes tűzoltó nem egyszerűen egy képzettséggel rendelkező személy, az ÖTE pedig nem pusztán egy szervezet. Mindkettő a magyar mentő tűzvédelem mérhető, fejleszthető és fenntartható beavatkozási képességének része. Bízunk abban, és hisszük, hogy a tűzvédelemnek a statikus szervezeti és eszköznyilvántartástól az adatvezérelt, kompetenciaalapú és dinamikus rendszerképesség felé kell elmozdulnia.
Ezt a hírt eddig 209 látogató olvasta. |
Dr. habil Cziva Oszkár hazai pályán, de nehéz helyzetben volt a CTIF Önkéntes Tűzoltók Bizottság lakitelki ülésén, hisz a bemutatott képzési rendszerekben az önkéntes tűzoltók a beavatkozási rendszer részei, míg nálunk ez jelenleg nem így van. Az önkéntes tűzoltó egyesületek ma is fontos szerepet töltenek be a helyi közösségek biztonságában, de jogilag csak a beavatkozások támogatásában vehetnek részt. Az előadást foglaljuk össze.
