|
Híreink          Szakmai linkek |
A szlovén önkéntes tűzoltók képzési rendszere2026. október 12. 07:00
Az önkéntes tűzoltás mint közszolgáltatásA szlovén rendszer egyik alapvető sajátossága, hogy a tűzoltás kötelező helyi közszolgáltatásként jelenik meg. A bemutatott adatok szerint Szlovéniában 14 hivatásos tűzoltóegység működik mintegy 850–1000 hivatásos tűzoltóval, miközben 1332 önkéntes tűzoltóegységben mintegy 50 000 önkéntes operatív tűzoltó vesz részt a rendszerben. Ez a szám önmagában is jelzi, hogy az önkéntes tűzoltás nem marginális vagy kizárólag társadalmi-közösségi tevékenységként jelenik meg. A rendszer működésében az önkéntes tűzoltók jelentős beavatkozási kapacitást képviselnek. Ez a szemlélet Magyarország számára is fontos tanulságot hordoz: az önkéntes tűzoltó szervezetek fejlesztését nem kizárólag az egyesületi élet támogatásaként, hanem a területi tűzbiztonsági és beavatkozási képesség fejlesztéseként is lehet értelmezni. Többszintű szervezeti rendszerA szlovén önkéntes tűzoltóság szervezeti rendszere több egymásra épülő szintből áll. A bemutatott struktúra szerint: GZS – Szlovén Tűzoltó Szövetség
A prezentáció szerint minden önkéntes tűzoltóegységnek kapcsolódnia kell a GZS rendszeréhez egy vagy több önkormányzatot összefogó helyi tűzoltó-szövetségen keresztül. A regionális és helyi szinteken külön tanácsi és parancsnoki struktúrák működnek. A rendszer egyik érdekes sajátossága tehát, hogy a helyi önkéntesség és az országos szakmai egységesség nem egymást kizáró tényezőként jelenik meg. A helyi tűzoltóság önálló közösségi szereplő maradhat úgy, hogy közben egy egységes szakmai és képzési rendszer része. Önkéntes tűzoltóságok Képzés = kompetencialépcsőA képzés nem egyetlen tanfolyam, hanem kompetencia-lépcső. Ezért a szlovén modell egyik legfontosabb eleme a képzés fokozatos felépítése. Az előadás a következő fő képzési szinteket mutatja be:
A képzési idő is differenciált. A tűzoltójelölt képzése 34 óra, az operatív tűzoltó képzése 149 óra, a senior tűzoltó képzése 92 óra, míg az alsó szintű tiszti képzés 113 óra. Ez a rendszer fontos szemléleti különbséget jelent a pusztán „elvégezte/nem végezte el” típusú képzési gondolkodáshoz képest. A kérdés nem csupán az, hogy valaki tűzoltó-e, hanem az is, hogy: milyen szintű feladat ellátására rendelkezik igazolt kompetenciával. Hangsúly a gyakorlati képzésenAz operatív tűzoltói képzés 149 órájából 92 óra gyakorlati képzés. Ez a képzés gyakorlati orientációját mutatja. A kompetencia ugyanis nem azonos az elméleti ismerettel. Egy beavatkozónak nemcsak tudnia kell:
hanem képesnek is kell lennie arra, hogy a feladatot valós vagy életszerű körülmények között végrehajtsa. Az önkéntes tűzoltók esetében ez különösen jelentős, hiszen a tényleges beavatkozási tapasztalat szervezeten és településen belül is jelentősen eltérhet. A specializáció a rendszer fontos elemeA szlovén képzési modell másik meghatározó eleme a széles körű szakosodás. Az előadás többek között az alábbi szakterületeket sorolja fel:
A specializációs rendszer egyik fontos üzenete, hogy nem feltétlenül minden tűzoltónak kell ugyanazt a teljes kompetenciakészletet megszereznie. A közös alapkompetenciákra épülhetnek azok a speciális képességek, amelyek az adott tűzoltóság feladataihoz, eszközeihez és területi kockázataihoz szükségesek. Területi kockázat és kompetenciaEz a gondolat különösen jól alkalmazható a magyar önkéntes tűzoltó egyesületek rendszerére. Egy erdős, hegyvidéki térségben más kompetenciák lehetnek fontosak, mint egy nagy folyó vagy tó mellett, illetve egy jelentős ipari vagy közlekedési infrastruktúrával rendelkező térségben. Ennek alapján kialakítható lenne egy olyan logika, amelyben: területi kockázat → szükséges kompetencia → képzés → eszköz → beavatkozási képesség alkot egy összefüggő rendszert. Ez a megközelítés lehetővé tenné, hogy a magyar ÖTE-rendszerben ne kizárólag az egyesületek száma vagy létszáma legyen a fejlesztések alapja, hanem az is, hogy egy adott térségben milyen beavatkozási képesség áll ténylegesen rendelkezésre. A képzés és a vezetői előmenetel összekapcsolásaA szlovén modellben a képzéshez szervezeti és vezetői szerepek is kapcsolódnak. A tűzoltói képzés fokozatosan vezethet magasabb szintű vezetői kompetenciákhoz, miközben külön képzések szolgálják az oktatói, instruktori és egyéb szakmai szerepeket. Ez a magyar önkéntes rendszerben is fontos lehet. Az ÖTE-k hosszú távú működésének egyik kulcskérdése ugyanis nemcsak az új beavatkozók képzése, hanem a következő generáció vezetőinek és oktatóinak felépítése. A kompetenciarendszernek ezért nemcsak horizontális – specializációs –, hanem vertikális – vezetői és oktatói – fejlődési lehetőséget is kellene biztosítania. Közös szakmai rendszer – helyi önállóságA szlovén példa egyik fontos szervezeti tanulsága, hogy a helyi önkéntesség és az országos szakmai standardizáció összeegyeztethető. A képzéseket részben a helyi tűzoltó-szövetségek szervezik, miközben a záróvizsgák rendszerében a GZS is meghatározó szerepet kap. A magasabb szintű képzések regionális és országos szinten jelennek meg. Ez egy lehetséges magyar modell számára is érdekes: országos kompetenciastandard + regionális képzési kapacitás + helyi gyakorlati felkészítés. Így nem szükséges minden képzést központilag lebonyolítani, ugyanakkor biztosítható az országos szintű szakmai egységesség. A digitalizáció következő lépéseA szlovén rendszer fejlesztési iránya között megjelenik egy digitális tanulási és együttműködési környezet, valamint egy fejlett vizsgáztatási portál kialakítása. A célok között szerepel az idő- és szervezési hatékonyság növelése, a vizsgaeredményekhez való gyorsabb hozzáférés, a vizsgáztatási folyamat standardizálása és a környezeti terhelés csökkentése. Magyarországon ennél tovább is lehetne lépni. A digitális rendszer nem csupán a képzési adminisztrációt kezelhetné, hanem egyéni kompetenciaprofilt is létrehozhatna: tűzoltó → képzések → vizsgák → jogosultságok → specializációk → gyakorlatok → kompetencia érvényessége. Az egyéni kompetenciaprofilból pedig felépíthető lenne az adott ÖTE aktuális képességprofilja. A szlovén modell fő magyarországi tanulságaiA bemutatott rendszer alapján öt olyan alapelv azonosítható, amely Magyarországon is megfontolható: 1. Az önkéntes tűzoltás legyen kompetenciaalapú. 2. A képzés legyen többszintű és moduláris. 3. Az alapképzésre épüljön széles körű specializáció. 4. A kompetenciát vizsgával és rendszeres gyakorlással kell igazolni. 5. A képzés és kompetencianyilvántartás fokozatosan digitalizálható. Ezek együtt már nem egyszerű képzési rendszert, hanem nemzeti önkéntes tűzoltói kompetenciarendszert jelenthetnének. ÖsszegezveA szlovén példa azt mutatja, hogy az önkéntes tűzoltás és a magas szintű szakmai professzionalizáció nem ellentétes fogalmak. Egy önkéntes tűzoltó lehet:
miközben továbbra is önkéntesként végzi tevékenységét. A szlovén rendszer legfontosabb üzenete ezért nem egy konkrét képzési óraszám, hanem a rendszerszerű gondolkodás. A szlovén modell ebből a szempontból egy fontos európai példát kínál: az önkéntes tűzoltás fejlesztésének egyik lehetséges útja a számosságközpontú megközelítéstől a kompetencia- és képességalapú rendszer felé történő elmozdulás.
Ezt a hírt eddig 19 látogató olvasta. |
A CTIF Önkéntes Tűzoltók Bizottságának 2026. szeptember 30. és október 2. között, megrendezett ülésén bemutatott szlovén előadó, Tomaž Vilfan egy olyan rendszert ismertetett, amelyben az önkéntes tűzoltók képzése szervezett, többszintű és specializációra épülő struktúrában történik. A szlovén modell különösen azért figyelemre méltó Magyarország számára, mert egyszerre jelenik meg benne a helyi önkéntes tűzoltóságok erős szerepe, az országos szakmai koordináció, a regionális struktúra, a fokozatos képzési rendszer és a speciális kompetenciák rendszere. Lássuk, milyen tanulságokat olvashatunk ki a magyar önkéntes tűzoltó egyesületek kompetenciaalapú fejlesztéséhez?
