Megváltozott a 275/2013 kormányrendelet – Mi változott az építési termékek tűzvédelmi szabályozásában?
2026. július 22. 15:24
A Magyar Közlöny 2026. évi 90. számában július 17-én megjelent a Kormány 108/2026. (VII. 17.) Korm. rendelete az építési termék építménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól szóló 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet módosításáról. Mi változott?
Mi a változtatás célja?
A 108/2026. (VII. 17.) Korm. rendelet az építési termékek betervezésére, beépítésére és teljesítményigazolására vonatkozó részletes szabályokat (a 275/2013-as rendeletet) módosítja.
A jogszabály-módosítás indokolása szerint célja:
Uniós jogharmonizáció: Ahogy az ismert az építési termékekről szóló új uniós rendelet az (EU) 2024/3110 CPR rendelet, 2026. január 8-tól vált teljes mértékben alkalmazandóvá, felváltva a korábbi 305/2011/EU szabályozást. Ezért a fő cél a szabályozást frissítése, hogy megfeleljen az építési termékekre vonatkozó megváltozott uniós (közösségi) jogszabályi környezetnek.
Tűzvédelem: A tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek hatásköri és kijelölési jogszabályi keretei változtak ezeket aktualizálták.
Azbesztmentesítés: Az azbeszttartalmú anyagok beépítésére vonatkozó tilalmi szabályok egyértelműsítése az egészségügyi és környezeti kockázatok minimalizálása érdekében.
Új fogalmak bevezetése: Pontosítja a jogszabály a teljesítmény- és megfelelőségi eljárásokat, valamint olyan új fogalmak jogi kereteit fekteti le, mint az „alapvető fontosságú átalakítás” vagy az „újragyártott termék”.
Mi változott tűzvédelmi szempontból?
1. Egységesített hatósági jogkörök
Központosítás: 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet a tűzvédelmi célú építési termékek engedélyezési és megfelelőség-igazolási hatásköreit központosította.
Hatóság: A tűzvédelmi célú építési termékek forgalmazási engedélyeinek kiadásának jogköre a BM OKF-től a Budapesti Kormányhivatalhoz kerül. Ez már július 18-án hatályba lépett.
Katasztrófavédelem szerepe: Az olyan tűzvédelmi célú építési termékek esetében, amelyekre nem vonatkozik harmonizált európai szabvány vagy európai műszaki értékelés, a beépíthetőséget a BM OKF vizsgálati eredményeken alapuló engedélye igazolja.
2. Tűzvédelmi célú építési termékek új fogalma
Aktív berendezések besorolása: A rendelet egyértelműen meghatározza a tűzvédelmi célú építési termékeket. Ide tartoznak a tűz észlelésére, jelzésére, oltására, a beavatkozás megkönnyítésére, a tűzkár csökkentésére vagy a tűz terjedésének megakadályozására szolgáló aktív beépített tűzvédelmi berendezések, azok készletei vagy elemei.
3. Beépítési feltételek és Teljesítménynyilatkozat
Kötelező elvárt teljesítmény: A tervezőnek az építészeti-műszaki dokumentációban pontosan meg kell határoznia a termék elvárt tűzvédelmi teljesítményét (pl. tűzvédelmi osztály, tűzállósági teljesítmény).
Kivétel teljesítménynyilatkozat alól: Tűzvédelmi célú építési termék teljesítménynyilatkozat hiányában is beépíthető, amennyiben rendelkezik a BM OKF említett, vizsgálaton alapuló hatósági engedélyével. Ha időközben harmonizált európai szabvány jelenik meg a termékre, a nemzeti engedély a türelmi idő lejárta után érvényét veszti. Vagyis a hatósági engedély csak a nem harmonizált szabványos termékre vonatkozhat.
Magyarországi forgalmazás és beépítés esetén a teljesítménynyilatkozatot vagy a teljesítmény- és megfelelőségi nyilatkozatot magyar nyelven kell kiállítani.
4. Összhang az új építésügyi keretszabályozással
Méptv. integráció: A rendelet szövegezése közvetlenül hivatkozik a magyar építészetről szóló törvény alapvető követelményeire. Ez biztosítja, hogy a kivitelezés során a beépített anyagok (pl. hőszigetelések, trapézlemezek) tűzvédelmi jellemzői maradéktalanul megfeleljenek a legújabb OTSZ elvárásainak is.
Megszűnt a rendelet 1. számú melléklete. Mit jelent ez?
Ez a melléklet egy részletes táblázatot tartalmazott, amely 35 különböző termékcsoportra bontva határozta meg az építési termékek lényeges terméktulajdonságait. Ez a hazai lista szinte lemásolta az európai 305/2011/EU (CPR) rendelet IV. mellékletét.
Ezentúl a rendelet szövege közvetlenül az európai CPR rendelet (és a helyébe lépő új, (EU) 2024/3110 CPR) mellékleteire és termékkategóriáira hivatkozik. Így megszűnt a kettősség.
A tűzvédelmi és építész tervezőknek, egyszerűbb a dolga, ha egy termék tulajdonságait vizsgálni kell, akkor kizárólag az egységes európai műszaki előírások és a gyártói Teljesítménynyilatkozat az irányadó.
Vagyis a termékek tulajdonságait továbbra is ellenőrizni kell, de a hivatkozási alap a közvetlen uniós jogforrás lett.
A tervező az építési termék elvárt tűzvédelmi teljesítményét (pl. tűzállósági határérték, füstfejlesztési osztály) a jövőben is a beépítés módja szerint határozza meg. Azonban a termék alapvető jellemzőit nem a régi magyar 1. mellékletből, hanem közvetlenül az adott termékre vonatkozó harmonizált európai szabványból vagy európai értékelési dokumentumból veszi át.