|
Híreink          Szakmai linkek |
Hőkupola: az extrém erdőtűzveszély már nem csak Dél-Európára jellemző2026. július 01. 08:48
Hőkupola Nyugat-Európából – majd fokozatos elmozdulás kelet feléA hőhullámot egy tartós, blokkoló anticiklon, közismertebb nevén hőkupola idézte elő, amely napokra csapdába ejtette a forró légtömeget a kontinens felett, és fokozatosan nyugatról kelet felé tolódott. Az ECHO június 26-i jelentése szerint a jelenség ekkor már Közép-Európa fölé húzódott, és június 26–28. között igen magas, illetve extrém tűzidőjárási index (FWI) értékeket eredményezett Németországban, Csehországban, Szlovákiában, Magyarországon, Nyugat-Lengyelországban és Kelet-Ausztriában. Az ún. Tűzidőjárási Index (Fire Weather Index) egy meteorológiai alapú szám, amelyet a tűzveszély meghatározására használnak. Különféle tényezőket vesz figyelembe az éghető anyagok nedvességétől a szélsebességig, amelyek a tűz terjedését befolyásolhatják. Minél magasabb az FWI, annál kedvezőbbek a meteorológiai sajátosságok egy erdőtűz kialakulásához – ezért jól felhasználható a hosszútávú tűzvédelmi tervezés során. A jelentés szerint ezekben az országokban a maximumhőmérséklet 35 °C körül alakult, majd június 28-ára 40 °C közelébe emelkedett, a relatív páratartalom pedig tartósan alacsony, 15–30% közötti maradt, csak részleges éjszakai visszanedvesedéssel. A jelentés külön kiemelte, hogy ez már az év második, Nyugat- és Közép-Európát érintő hőhulláma volt, ami azért is aggasztó, mert a biomassza – a száraz növényzet, avar, aljnövényzet – a két hullám között nem tudott regenerálódni, ami egyszerre növelte a gyulladás valószínűségét és a kialakuló tüzek várható súlyosságát. Franciaországban dőltek a legsúlyosabb rekordokA hőhullám legkeményebben Franciaországot sújtotta. Június 23-án, kedden a Météo-France mérései szerint az ország történetének legmelegebb napja következett be: az országos hőmérsékleti mutató – amely 30 referenciaállomás nappali és éjszakai átlagértékéből számítható – 29,8 °C-t ért el, meghaladva az addigi, 2003 augusztusából és 2019 júliusából származó csúcsokat. Nyugat-Franciaország nagy részén 39 és 42 fok közötti maximumokat mértek, a Poitou–Charentes és a Val de Loire térségében helyenként 43 fokig emelkedett a hőmérséklet, Bordeaux-ban 41 fokot mértek. Az ország 96 megyéjéből 54-ben – köztük a párizsi régióban – vörös, 35-ben narancssárga hőségriasztás volt érvényben, ami a lakosság több mint 90 százalékát érintette. A hőség miatt több mint 1300 iskola zárt be átmenetileg, egy atomerőművet biztonsági okokból leállítottak, az Eiffel-torony és a Louvre pedig lerövidítette nyitvatartását. A Maine-et-Loire régióban több mint 150 tűzoltó dolgozott egy nagy kiterjedésű erdőtűz megfékezésén. A hőhullámhoz Franciaországban több haláleset is köthető: a hatóságok legalább három, a hőséggel összefüggő halálesetről számoltak be, más beszámolók szerint néhány nap alatt legalább húszan vesztették életüket, köztük felügyelet nélküli fürdőzés közben megfulladt fiatalok is. Június végén, bár a legszélsőségesebb hőség enyhült, a francia kormány az ORSAN egészségügyi vészhelyzeti tervet továbbra is a legmagasabb készültségi szinten tartotta egy esetleges újabb hőhullám kockázata miatt. Tovagyűrűző hőség és erdőtüzek Dél- és Nyugat-EurópábanAz ECHO jelentés szerint a június 18–24. közötti héten Spanyolországban a tűzoltók 22 erdőtűz oltásában vettek részt, ezek közül kettőnél a hatóságok helyi falvak lezárására kényszerültek; az év eleje óta az országban addig 37 968 hektár égett le, ami jelentősen meghaladta a tízéves, 27 150 hektáros átlagot. A híradások szerint Spanyolországban is történelmi hőségrekordok dőltek meg – az ország északi részén, Baszkföldön helyenként 42 fok körüli, más beszámolók szerint egyes déli területeken 46 fokot közelítő csúcsértékeket rögzítettek. Portugáliában a tűzesetek száma a tízéves átlaghoz képest nőtt, miközben a leégett terület valamelyest csökkent. Olaszországban a jelentett héten 199 erdőtüzet regisztráltak, ami 47 állami légi támogatási kérést, 130 bevetést és 1580 vízledobást eredményezett. Az Egyesült Királyságban is megdőlt a júniusi melegrekord, Hampshire-ben 36,1 fokot mértek. Az EFFIS uniós rendszer kumulatív adatai szerint 2026 nyara addigra mind a leégett terület, mind az egyedi tűzesetek számának tekintetében a 2006–2025-ös évek átlaga fölött haladt a 30 hektárnál nagyobb kiterjedésű, uniós polgári védelmi mechanizmusban részt vevő országok körében. Magyarországot is elérte a hőség – rekordok és tűzesetek itthonA hőkupola június utolsó hetében érte el a Kárpát-medencét. Az országos tisztifőorvos szombattól, június 27-től harmadfokú hőségriasztást rendelt el Magyarország egész területére, amelyet folyamatosan meghosszabbítottak, legutóbb július 1-jén éjfélig. Az ország egész területén – a fokozódó tűzveszély miatt – június 25. óta tűzgyújtási tilalom volt érvényben. A katasztrófavédelem a hőségriasztás kihirdetését követő első napokban, egyetlen 24 órás időszak alatt 47 alkalommal avatkozott be erdő- és vegetációtűz miatt. Több mint száz – később 109 – településen kellett vízkorlátozást bevezetni, országszerte több száz helyszínen osztottak ivóvizet, és több száz párakaput üzemeltettek. Kedden, június 30-án Magyarországon minden idők legmagasabb hivatalosan mért hőmérsékletét regisztrálták: Szécsényben az előzetes adatok szerint 42 °C-t mértek. A rendkívüli hőséget a nyugat-európai hőkupola begyűrűzése mellett a medence-jelleg, a kiszáradt talaj és az egymást követő trópusi éjszakák sorozata is tovább fokozta. Ma délután érkezik a fordulatA HungaroMet előrejelzése szerint július 1-jén, szerdán még nem enyhült a forróság, azonban a délutáni-esti órákban megerősödő szelet hozó hidegfront végre hűvösebb levegőt hoz magával, és véget vet a jelenlegi extrém hőhullámnak Magyarországon. A frontátvonulást helyenként gomolyfelhő-képződés, záporok, sőt heves zivatarok és jégeső is kísérhetik. A hét további részében néhány napos enyhülésre lehet számítani, a modellezések szerint azonban ez csak átmeneti: jövő kedden már ismét 33 fok körüli csúcsértéket jósolnak, az ECMWF kiterjesztett előrejelzése pedig arra utal, hogy július 13. és 20. között a pozitív hőmérsékleti anomália súlypontja ismét egyértelműen Közép-Európa, így Magyarország fölé kerülhet, akár 3 fokkal is meghaladva a sokéves átlagot. Érdekesség: kiemelt tűzveszély hazánkban isA most lezáruló hőhullám azért is figyelemre méltó a hazai tűzvédelem szempontjából, mert Magyarország ezúttal nem csupán a hőkupola peremét érezte meg, hanem – az ECHO jelentés előrejelzésével összhangban – ugyanabba az extrém tűzveszélyi kategóriába került, mint a kiemelten erdőtűzveszélyes dél-európai országok. Bár a mai front átmenetileg megtöri a hőséget, a hosszan tartó szárazság, a kiszáradt talaj és aljnövényzet, valamint a júliusra jelzett újabb, tartósan magas hőmérsékletű időszak miatt a fokozott tűzveszély a következő hetekben is fennmaradhat. Ez alátámasztja az uniós szintű megelőzési és riasztási mechanizmusok – így az EFFIS előrejelző rendszer, illetve a rescEU és az Európai Polgári Védelmi Készenléti Alap (ECPP) által biztosított légi és földi kapacitások – jelentőségét is, még akkor is, ha ezekben a mechanizmusokban Magyarország jelenleg sem fogadó, sem küldő országként nem szerepel. Források: ECHO Wildfires Bulletin (2026.06.26., DG-ECHO); Portfolio.hu, Telex, Agroinform.hu és Euronews beszámolói (2026. június 22–30.).
Fotó: Mike McMillan / Wikimedia Commons Ezt a hírt eddig 52 látogató olvasta. |
Az idei nyár első nagy, kontinentális léptékű hőhulláma június közepén Nyugat-Európában indult, majd fokozatosan kelet felé húzódva június utolsó hetében Közép-Európát, köztük Magyarországot is elérte. Az Európai Bizottság Polgári Védelmi és Humanitárius Segítségnyújtási Műveletek (ECHO) főigazgatóságának június 26-i erdőtűz-jelentése, valamint az azóta megjelent hazai és nemzetközi híradások együttesen jól mutatják, hogyan fonódott össze a szélsőséges hőség, a kiszáradó vegetáció és az erdőtüzek kockázatának ugrásszerű növekedése – és azt is, hogy ez a folyamat Magyarországot is közvetlenül, sőt a szezon eddigi legsúlyosabb hazai hőségeseményével érintette.
