Híreink

Szeméttelepek lángokban – Mi rejlik a magyarországi tűzesetek mögött?

2026. május 07. 08:23

A bagolai tűzeset kapcsán jutottunk el az Átlátszó fenti címmel még 2023 júniusában megjelent cikkéhez, amely alapján az OKF gyakorlatában az adatok visszatartása iparszerű méreteket öltött. Miközben az sem látszik, hogy a megelőzéssel kapcsolatos feladatok működtek volna. A cikket ajánljuk figyelmükbe, melyhez némi kommentárt is fűzünk.


(Az Átlátszó cikke ide kattintva olvasható.)

 

Kommunikáció vagy adattagadás?

A cikk alapján a katasztrófavédelem többször megtagadta az adatszolgáltatást. Azt állították: „nem gyűjtenek ilyen adatot”, „nincs kereshető adatbázisuk”, közben egy laikus szakember a publikus adatforrásaikból összegyűjtötte az adatokat.
Tűzesetek után rendszeresen ezt kommunikálták: „nem mutattak ki egészségre veszélyes koncentrációt”.

De ez nem azt jelenti, hogy: nincs szennyezés vagy nincs káros anyag. Pusztán azt, hogy a mért koncentráció nem lépte át a határértéket. A tájékoztatás hiánya miatt soha nem derült
ki, mit, mikor és hol mértek.

Valójában kémiai törvényszerűség, hogy a hulladék égése során mindig van szennyezés,legfeljebb a mért érték határérték alatt maradt.

Ha már itt tartunk, ami keletkezik:

  • szén-monoxid (CO), szén-dioxid (CO₂), nitrogén-oxidok, kén-dioxid
  • finom por (PM10, PM2.5), akár nehézfémek

 

Mi torzíthatja a mérést?

Három fő oka is lehet:

  1. Rossz helyen mérnek: nem a füst útjában vagy nem a legsúlyosabb ponton. Ezt, szakemberekről lévén szó, kizárhatjuk.
  2. Rossz időben mérnek, mert később érnek ki és a füst már hígult. Ez a KML riasztási gyakorlata és vonulási távolsága miatt már reális hibaok.
  3. Nem minden anyagot mérnek, ahogy ezt a bagolai esetnél is láttuk. Ez lehet az egyik fő ok.

(A 4. – remélhetően nem reális – okra egy olvasónk hívta fel figyelmet „mert ezt mondták nekik.”)

Jó példa erre a királyszentistváni 2019-es hulladéktűz, ahol kb. 1000 m²-en égett szemét, és 2–3 napig tartott az oltás. A hivatalos kommunikáció ott ez volt:: „nem mutattak ki határérték feletti veszélyes anyagot”. Ha csak pl. CO-t vagy néhány gázt mértek, akkor a legtoxikusabb komponensek rejtve maradtak.

 

Műszaki és kezelési problémák a lerakókban

2017–2023 között ~350 hulladéktűz volt Magyarországon és gyakran ugyanazok a helyszínek érintettek. A nyilatkozatokból pedig klasszikus üzemeltetési és szervezési hibák olvashatók ki.

  • Öngyulladásra hajlamos anyagok (szerves hulladék bomlása → metán, hő)
  • Depóniagáz felhalmozódása (nem megfelelő elvezetés)
  • Rossz tömörítés, földtakarás hiánya → oxigén jut a hulladékba → izzás, majd tűz
  • Nem megfelelő tárolás (pl. bálázott RDF/SRF hulladék)
  • Nincs elég feldolgozó/hasznosító kapacitás, ezért a hulladék felhalmozódik
  • A „feldolgozásra váró” anyagokat sokszor hónapokig vagy évekig tárolják

Ha ezt a környezetre károsnak és az oltást költségesnek tekintjük, akkor a megelőzés érdekében intézkedni kell, mivel ez a hatóság alapfeladata.

Vissza

Ezt a hírt eddig 77 látogató olvasta.