|
Híreink          Szakmai linkek |
Globális légszennyezést okoznak az erdőtüzek2026. április 15. 08:23
Rekordszintű biomasszaégetés Kanadában és Európában A 2025-ös év az erdőtüzek szempontjából rendkívülinek bizonyult az északi féltekén. Kanada második legpusztítóbb évét élte át a mérések történetében, Európában pedig szintén kiterjedt vegetációs tüzek pusztítottak. A két régió együttvéve mintegy 1380 megatonna szén légköri kibocsátásához járult hozzá biomassza-égetés révén – ez a szám jól érzékelteti, mekkora energiát szabadítottak fel ezek a tüzek. (A megatonna a szén-dioxid-kibocsátás és -tárolás mértékegysége, amely 1 millió tonnát jelöl; jellemzően a nagyipari szennyezés vagy a környezetvédelmi szénmegkötés mértékének leírására használják.) A kibocsátott füst és az abban lévő finom szálló por (PM2,5) nem maradt a keletkezési helyén. A kanadai tüzek szennyezőanyag-felhői átkeltek az Atlanti-óceánon, és érzékelhetően rontották több európai ország levegőminőségét is. Svájcban és Görögországban az éves átlagos PM2,5-koncentráció több, mint 30 százalékkal emelkedett az észak-amerikai erdőtüzekből érkező határon átnyúló füst, illetve az afrikai szaharai porfelhők együttes hatására.
Kanada megelőzte az Egyesült Államokat a szennyezettségi rangsorban A kanadai „tűzszezon” egyik figyelemre méltó következménye, hogy az ország nyolc év alatt másodszor bizonyult szennyezettebbnek az Egyesült Államoknál az éves összehasonlításban. Az amerikai térségek nem kerülhették el a következményeket: a Nagy-tavak vidékén nyáron, a Csendes-óceán partvidékének északi részén ősszel emelkedett meg számottevően a szálló por szintje a tüzekből érkező füst miatt. Az Egyesült Államok egészére vetített éves átlagos PM2,5-koncentráció 7,1-ről 7,3 µg/m³-re nőtt. A legszennyezettebb nagyváros El Paso (Texas) lett, ahol a szokatlan homokviharok a korábbi évhez képest 46 százalékkal növelték az átlagos szennyezettséget (11,4 µg/m³). A legszennyezettebb körzet ugyanakkor a délkelet-Los Angeles-i agglomeráció (Cudahy, East Los Angeles, Huntington Park) volt, amelyet súlyosan érintett a városi-vidéki határzónában pusztító tűz (az ún. wildland-urban interface fire) – ez a tűztípus az utóbbi évek egyik legveszélyesebb és egyre terjedő jelenségévé vált Észak-Amerikában.
Tűzvédelmi vonatkozások Az erdő- és vegetációs tüzek légminőségre gyakorolt hatása jól ismert, ám a 2025-ös adatok ismét rámutatnak néhány alapvető összefüggésre, amelyek a tűzvédelem szempontjából is meghatározóak. A jelentés hangsúlyozza, hogy az erdőtüzeket az éghajlatváltozás intenzívebbé teszi. A szárazabb, szélsőségesebb időjárási körülmények nagyobb kiterjedésű és nehezebben eloltható tüzeket eredményeznek, amelyek oltása egyre több erőforrást igényel a tűzoltó szervezetektől. A szennyezőanyag-felhők gyors és nagy távolságú terjedése emellett azt jelzi, hogy egy-egy kiterjedt erdőtűz következményei nem kezelhetők pusztán helyi szinten – a tűzoltási kapacitások, a megelőzési stratégiák és a veszélyhelyzeti kommunikáció területén a nemzetközi együttműködés egyre inkább felértékelődik. A jelentés külön kiemeli, hogy az Egyesült Államok Külügyminisztériuma 2025 márciusában megszüntette a nagykövetségi és konzulátusi légminőség-mérő hálózatát. A Tiszta Energiával Foglalkozó Kutatóközpont (CREA) szerint ennek következtében 44 országban gyengültek a mérési kapacitások, hat országban pedig teljesen megszűnt a légszennyezettség-monitorozás. Ez a veszteség nemcsak a közegészségügyi tájékoztatást érinti, hanem a tüzek utóhatásainak pontos értékelését is megnehezíti.
Globális kép: kevés város teljesíti a WHO-határértéket A tüzek okozta szennyezés egy szélesebb, aggasztó tendencia részét képezi. Az IQAir adatai szerint 2025-ben a vizsgált városok mindössze 14 százaléka felelt meg a WHO éves PM2,5-irányértékének (5 µg/m³), ami visszaesés a korábbi 17 százalékhoz képest. A 143 vizsgált ország, régió és terület 91 százaléka nem teljesítette a WHO-küszöböt. A legszennyezettebb városok listáját továbbra is dél- és kelet-ázsiai települések vezetik: a legrosszabb értéket az indiai Loni mérte (112,5 µg/m³), ami a WHO-határérték huszonkétszerese. A legtisztább városnak a dél-afrikai Nieuwoudtville bizonyult (1,0 µg/m³). Forrás: IQAir 2025 World Air Quality Report (közzétéve: 2026. március 24.) Ezt a hírt eddig 51 látogató olvasta. |
A tavalyi év egyik legsúlyosabb, a levegőminőséget rontó tényezője – a gyárak és a robbanómotoros autók mellett – az erdőtűz. Pontosabban több erdőtűz egyszerre: Kanada történetének második legpusztítóbb tűzszezonját élte át, az Európában és Észak-Amerikában egyidejűleg tombó erdőtüzek füstje pedig kontinenseken átívelve rontotta a levegőt. Mindezt egy friss globális jelentés számszerűsíti. Az IQAir svájci légminőség-figyelő szervezet március 24-én tette közzé nyolcadik éves világjelentését, amely 143 ország 9446 városának adatait dolgozza fel.
