Híreink

Az oltás már nem elég: európai projekt az erdőtüzek megelőzésére

2026. április 14. 08:15

Az európai erdőtüzek egyre súlyosabb fenyegetést jelentenek: gyorsabban terjednek, kiszámíthatatlanabbak, és egyre nehezebben fékezhetők meg. Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának adatai szerint évente átlagosan több mint 60 ezer erdőtűz pusztít az Európai Unióban, amelyek összességében félmillió hektárt érintenek, és közel 2 milliárd eurós gazdasági veszteséget okoznak, emberi áldozatokról nem is szólva. E körülmények között indult el a FIRE-RES elnevezésű, uniós finanszírozású kutatási-fejlesztési program, amely a hagyományos tűzoltási szemlélettől gyökeresen eltérő megközelítést kínált.


A programot a Katalán Erdészeti Tudományos és Technológiai Központ koordinálta, és 20 millió eurós Horizon-támogatással 2025 végéig működött. Spanyolország és Görögország mellett nyolc további uniós tagállam, valamint Chile és Norvégia vett részt benne. A projekt középpontjában az ún.„extrém erdőtűz-események" álltak – olyan tüzek, amelyek képesek ellenállni az oltóerőknek, saját mikroklímát hoznak létre, és rendkívüli sebességgel terjednek.

A FIRE-RES keretein belül tizenegy ún. Living Lab, vagyis szabadtéri kísérleti terep működött különböző országokban, köztük egy-egy közös laborban Németország és Hollandia, illetve Norvégia és Svédország területén. Ezeken a helyszíneken tűzoltók, kutatók, gazdálkodók és helyi közösségek együtt tesztelték az újfajta védekezési módszereket. A próbált megoldások köre széles volt: drón alapú korai előrejelzés, vegetációtérképezés, műholdas megfigyelés, tűzálló építőanyagok és ellenőrzött tűzgyújtás egyaránt szerepelt a palettán.

A projekt egyik vezérelve az volt, hogy egyetlen megoldás sem alkalmazható mindenütt egységesen. Az egyes régiók sajátosságaihoz igazodva alakították ki a beavatkozási stratégiákat: egyes területeken az épített és természetes környezet határán kialakult tűzkockázatot kezelték, másutt a táj szerkezetét alakították át a tüzek megfékezése érdekében. Az egyik különleges megközelítés az agrár-erdészeti gazdálkodást és a legeltető állattartást ötvözte: a juhok, kecskék és szarvasmarhák legelésükkel csökkentették az aljnövényzet sűrűségét, ezáltal gyérítve a tüzet tápláló biomasszaforrást.

A katalán tűzoltó szolgálat speciális erdőtűz-egységének (GRAF) technikus tűzoltói a projekt során aktívan alkalmazták a FIRE-RES adateszközeit a tűzviselkedés előrejelzésére és a parancsnoki szintű képzések megtartására. A program keretében katalán, holland és chilei tűzoltók cseréltek tapasztalatot egymással, ami mindkét fél reagálóképességét javította.

A hagyományos helyi tudás szintén fontos szerepet kapott. Szardínián és Aquitániában a helyi közösségek felelevenítették az ellenőrzött égetés és a kecskelegeltetés régi gyakorlatát a tüzelőanyag-készletek csökkentése érdekében. Galíciában a Tűzbiztonságos Falvak kezdeményezés közösségi részvételt, területgazdálkodást és innovatív képzést ötvözött. Figyelemre méltó kezdeményezés volt a FireWine program is, amelyről kiemelve itt írtunk.

A program szakértői hangsúlyozták, hogy az extrém erdőtüzek leküzdéséhez szemléletváltásra van szükség. Marc Castellnou katalán erdőtűz-stratégiai elemző rámutatott: a 2012-es La Jonquera tűzeset megcáfolta azt a korábbi feltételezést, hogy a szél- és a felfelé irányuló hőáramlat által vezérelt tüzek egymástól elkülönülő jelenségek. A 2023-as alexandropoliszi tűzeset – amely Európa eddigi legnagyobb erdőtüzeként 94 000 hektárt pusztított el – újabb figyelmeztetésként szolgált: nedvesebb, mediterrán jellegű erdők is képesek hosszan tartó, intenzív tüzeket produkálni kedvező feltételek mellett.

A FIRE-RES koordinátora, dr. Antoni Trasobares arra hívta fel a figyelmet, hogy az erdőtüzek problémája nem kezelhető kizárólag technológiai vagy operatív eszközökkel. A tűzkockázat szorosan összefügg a mezőgazdasági támogatáspolitikával, a vidéki elnéptelenedéssel, az erdőtulajdonosi viszonyokkal és az oktatással. A projekt Integrált Tűzkezelési megközelítése ezért egyaránt figyelembe vette a tüzek szociális, gazdasági, kulturális és ökológiai dimenzióit.

A kutatók eredményeiket az Európai Bizottság és az Európai Parlament elé is terjesztették, egyértelmű üzenettel: az ellenállóképes tájak kialakítása sokszínű gazdálkodást és aktív közösségi részvételt igényel. A projekt 2025 decemberi lezárása után a csapat egy állandó tudásbázis és cselekvési hálózat létrehozásán dolgozik a megszerzett tapasztalatok tartós hasznosítása érdekében.

Vissza

Ezt a hírt eddig 66 látogató olvasta.