|
Híreink          Szakmai linkek |
Hamis biztonságérzet és annak tűzvédelmi kockázatai VIII. – Tűzeseti tapasztalatok2026. március 27. 07:56
Klasszikus tűzmegelőzés A bekövetkezett tűzesetek lefolyásának közreadása orientálja a lakosságot a követendő szabályok konkrét alkalmazásában, a tűzvizsgálatok tapasztalatai pedig a tűzvédelmi szakemberek számára adhatnak az egyes bekövetkezett eseménytípusokról szakmai következtetésre alkalmas információt, hasonlóan az egyes hatósági és egyéb szakmai ellenőrzések megállapításaihoz. Az egyes időtávok (éves, öt, tíz éves) tűzeseti, tűzvédelmi létesítési és hatósági ellenőrzési statisztikái pedig jó esetben a tendenciákba, új jelenségek megjelenésébe engednek betekintést. Mi történik, ha ezek a tűzeseti, ellenőrzési tapasztalatok nem épülnek be a napi tudásunkba?
Hátrányok sora! – versenyhátrány Amennyiben a tűzesetekből származó tanulságok nem jutnak el a szabályalkotó munkacsoportokhoz, illetve a szakmagyakorlókhoz és a vezetőkhöz illetve a lakossághoz annak súlyos következményei lehetnek. Nézzük a legjelentősebbeket!
Hiányos szakmai fejlődés, akadályozott innováció Az adatok és tűzeseti tapasztalatok hiánya hosszú távon hat a legkártékonyabban. A fiatal mérnökök és szakemberek nem férnek hozzá a valós esettanulmányokhoz és tűzeseti elemzésekhez, ezért a képzésük erősen steril marad, nem tud valódi tapasztalatokhoz, elemzésekhez kötődni. Ezáltal a szakmai kultúra fejlődése féloldalas marad. A hiányos tapasztalat megosztás nemcsak az oktatásban, hanem a kutatásban és az innovációban is érezteti hatását:
Ez hosszú távon lassítja az innovációs ciklust, és akadályozza, hogy Magyarország bekapcsolódjon azokba a nemzetközi kutatási és szabványosítási folyamatokba, amelyek a jövő épületeinek biztonságát formálják.
Összességében Ha nem tanulunk a tűzesetekből, akkor a szabályozás elavult marad, a hibák ismétlődnek, a társadalom hamis biztonságérzetben él, és a szakma is elszigetelődik a nemzetközi fejlődéstől. Ez nemcsak közvetlen gazdasági károkban jelent veszteséget, hanem hosszú távon akadályozza az innovációt, a korszerű technológiák bevezetését és a nemzetgazdasági célok elérését is. Az építőipar versenyképessége gyengül, a beruházások kockázata nő, és az ország energiahatékonysági, fenntarthatósági vállalásai is sérülnek. Közben az új kockázati tényezők – pl. a napelem rendszerek, az elektromos járművek töltése, és az energiatároló berendezések – nem kapnak megfelelő figyelmet. Ezek kezeléséhez a nemzetközi tapasztalatok feldolgozása nélkülözhetetlen lenne, különben a jövő technológiái újabb és nagyobb kockázatokat hordoznak magukban.
A tűzvizsgálatok zárt rendszere Hazánkban a tűzvizsgálatokat a katasztrófavédelem végzi, de az elkészült jelentések tapasztalatai nem kerülnek nyilvánosságra, és a vizsgálati szempontrendszer sem igazodik megfelelően az elvárt és szükséges információkhoz. A tervezők, kivitelezők, üzemeltetők és oktatók, akiknek a munkája közvetlenül meghatározza az épületek tűzbiztonságát, nem kapnak visszacsatolást. Így ugyanazok a hibák ismétlődnek: nem megfelelő anyaghasználat, hiányzó karbantartás, a szabályok formális teljesítése a valódi biztonság helyett. Ez a gyakorlat konzerválja a hamis biztonságérzetet: papíron minden rendben, de a valóságban újra és újra bekövetkeznek hasonló tűzesetek. Külföldi tapasztalatok: A világ számos nagy tűzesete után az adott országok gyorsan reagáltak.
Ezek az esetek világszerte szakmai párbeszédet indítottak: szaklapokban, konferenciákon, sőt szabványalkotási folyamatokban is megjelentek. Magyarországon azonban ezek a tapasztalatok nem vagy csak szórványosan épülnek be.
A szabályozás önigazolása Ha nincsen nyilvános visszacsatolás, a szabályozás egy önmagát igazoló rendszerré válik, ha senki sem ellenőrzi, hogy előírások a gyakorlatban valóban megfelelő biztonságot eredményeznek-e. Ez veszélyes spirálhoz vezet, mivel a szakma és a társadalom, de még sok esetben a jogalkotó is elhiszi, hogy „minden rendben van”, miközben a tapasztalatok hiánya miatt a valós biztonsági szint alacsonyabb, mint amit feltételezünk. Javaslatok a változáshoz
„Minden tűz, amelyből nem tanulunk, megismétli önmagát – csak más helyen, más időben, más áldozatokkal.” A tűzvédelem lényege nem a szabályok mechanikus betartása, hanem a folyamatos tanulás és alkalmazkodás, a kockázatok megfelelő szintű elemzése és kezelése. Ha nem építjük be a hazai és nemzetközi tűzeseti tapasztalatokat a gyakorlatba, akkor valójában nem vagyunk felkészültebbek a jövő kihívásaira, mint a múltban. A hamis biztonságérzet helyett egy nyílt, tapasztalatokra építő szakmai kultúrára van szükség. Csak így érhetjük el, hogy valóban biztonságos épített környezetet hagyjunk a következő generációkra.
Lestyán Mária fotó: BM OKF Ezt a hírt eddig 35 látogató olvasta. |
A tűzvédelem egyik legfontosabb alapelve, hogy a múlt hibáiból tanulva építsük biztonságosabbá a jövőt. Különösen igaz ez, most, amikor rendkívül gyors a technológiai fejlődés. Mégis, Magyarországon azt látjuk, hogy a tűzesetek tapasztalatai ritkán jutnak el a szakmagyakorlókhoz, az OTSZ-t és TvMI-ket kidolgozó bizottságokhoz vagy a társadalom szélesebb köréhez. Mindez, vagyis a tűzeseti tapasztalatok visszacsatolásának a hiánya milyen kapcsolatban van a hamis biztonságérzettel?
