Híreink

Gyapjas János doktori értekezésének nyilvános vitája – Summa cum Laude!

2026. március 18. 19:21

Közel százan vettek részt Budapesten az NKE Zrínyi Miklós Laktanya és Egyetemi Campus dísztermében 2026. március 17-én tartott nyilvános vitán. Gyapjas János tű. ezredes, doktorjelölt „Mérnöki módszerek a tűzvédelemben, különös tekintettel a helyi sajátosságokra és tűzeseti tapasztalatokra” címmel írt értekezését ismertette a hallgatóság és a Padányi József, az MTA doktora vezette a Bírálóbizottság előtt.


Gyapjas János tű. ezredes, az éppen aktuális státuszától függetlenül, a hazai tűzvédelem egyik jelentős alakja. Ezt bizonyította most is, amikor a hallgatóság előtt ismertette a „Mérnöki módszerek a tűzvédelemben, különös tekintettel a helyi sajátosságokra és tűzeseti tapasztalatokra” című Doktori (PhD) értekezését, amelyben

  • témavezetője: Dr. Bérczi László tű. dandártábornok PhD, címzetes egyetemi tanár,
  • társ-témavezetője: Dr. Majorosné Dr. habil. Lublóy Éva Eszter DSc, egyetemi tanár volt.

Volt lehetőség a 272 oldalas teljes értekezés megismerésére, most azonban maradjunk a vitán bemutatott rövid összefoglalónál.

Ahogy Gyapjas Úr elöljáróban megfogalmazta: A tűzvédelem a társadalmi biztonság egyik legfontosabb alappillére. A kockázatok kezelése egyre összetettebb kihívás. Lássuk, milyen tudományos problémákat tárt fel?

 

1. A halálos/nagy kárértékű tüzek tapasztalatainak feldolgozása

  • A jelenlegi hazai tűzvédelmi gyakorlatban a súlyos tűzesetekből levont tanulságok rendszertelenül jelennek meg a megelőzési és szabályozási folyamatokban.
  • Nincs strukturált mechanizmus a jellemző, visszatérő körülmények feltárására visszacsatolására.
  • Ez a gyakorlat konzerválja a korábbi hibákat, akadályozza az adatvezérelt tanulási folyamatokat, és az innovatív megelőzési stratégiák alkalmazását.

 

2. Egyen kockázatok?

  • A tűzvédelmi kockázatok mértéke jelentősen eltér az országon belül! Miben? Reagálási idők, a tűzoltóságok távolsága, operatív kapacitások, az infrastruktúra fejlettsége, a vegetációval érintkező lakóterületek aránya.
  • A mai normák e térbeli egyenlőtlenségeket nem veszik figyelembe, így a beavatkozási esélyek és kockázatok is rejtve maradnak a döntéshozatal számára.

Ezeket a különbségeket Bács-Kiskun megyében lemodellezte.

714 zónát állapított meg a vonulási távolság alapján

 

3. Nincs veszélyeztetettségi modell a települési kockázatokra

  • Nincs olyan hazai, tudományosan megalapozott tűzvédelmi veszélyeztetettségi modell, amely képes lenne integrálni a településszintű kockázatokat.
  • A társadalmi sérülékenység, az épületállomány jellemzői, a reagálási idők eltérései és a vegetációs expozíció eddig legfeljebb külön-külön kerültek vizsgálatra.
  • Ezek együttes, súlyozott értékelése nélkül nem valósítható meg a célzott és objektív kockázatkezelés.

 

4. Nem használjuk a nemzetközi modelleket

  • A nemzetközi tűzvédelmi modellek – mint az NFPA 1300/1700, FireCARES, FEMA THIRA vagy az EU JRC Risk Atlas – multidimenziós szemléletben értékelik a kockázatokat. Ezek integrálják a veszélyeket, expozíciókat, társadalmi-demográfiai tényezőket és intézményi kapacitásokat.
  • Magyarországon ugyanakkor e módszerek adaptálása nem történt meg szisztematikusan, holott a lokális viszonyokra szabott alkalmazásuk elősegíthetné a korszerű és hatékony tűzvédelmi rendszer kialakítását.

Innen szép a győzelem, mondhatnánk. Ennek érdekében módszeres kutatásba kezdett. Kutatta a szakirodalmat és a szabályozást, adatokat elemzett, fogalmakat tisztázott, geoinformatikai (GIS) modellezést végzett, matematikai és statisztikai módszereket alkalmazott, szakmai felméréseket végzett.

1. A szerző végzett egy integrált tűzvédelmi kérdőíves kutatás, amelynek során tűzvizsgálókat, tűzvédelmi tervezőket, hatósági szakembereket és tűzoltásvezetőket kérdezett. (A használati tűzvédelemben dolgozók valamint az önkéntes és létesítményi tűzoltók kimaradtak ebből.)

2. Vizsgálta a tűzeseti tapasztalatok feldolgozásának nemzetközi gyakorlatait. (amire szükség volna)

  • Egységes, szabványosított adatgyűjtés
  • Központi, hozzáférhető adatbázisok
  • Szisztematikus visszacsatolás a gyakorlatba
  • Közösségi bevonás, társadalmi tudatosság
  • Nyilvános jelentések, tanulságok megosztása

A tudósító szerénytelen megjegyzése, hogy ezek egy része, egykor a hazai gyakorlat szerves részét képezte. (Álljon itt egy szubjektív névsor azokról, akik ebben alkottak: Lantos Sándor, Cserháti Tibor, Szalontai Imre, Soltész Tamás, Dunai Kovács Béla) + Tűzoltási tapasztalatok című időszaki kiadvány.

3. Lakóépületek halálos tűzesetei: mintázatok, élettani hatások és tűzvédelmi tanulságok vizsgálata

4. Súlyos nemzetközi tűzesetek 2000-2025 – esetelemzés és mintázatalapú esetcsoportosítás

5. Nemzetközi tűzvédelmi kockázatértékelési modellek elemzése alapján megalapozta és kidolgozta, a Településszintű Tűzvédelmi Vezélyeztetettségi Indexet (TTVI). Ez egy valós kockázatokra épülő és azokra reagáló rendszer létrehozásának alapja lehet, amelyet Bács-Kiskunra ki is dolgozott.

6. A tűzvédelmi kockázatok kezelésére integrált javaslatcsomagot készített és nemzetközi jó gyakorlatok adaptációjára is javaslatokat tett.

A Bírálók Dr Cimer Zsolt és Dr Zólyomi Géza szóbeli értékelése és kérdéseinek megválaszolása után a Bírálóbizottság rövid értekezés után ismertette döntését: az adható 35 pontból 34-et ítélt meg Gyapjas János tű. ezredesnek, s ezzel summa cum laude minősítéssel fogadta el a doktori értekezést, és tett javaslatot a PhD tudományos fokozatra.

 

Heizler György ny. tű. ezds.

 

Vissza

Ezt a hírt eddig 145 látogató olvasta.

 

Kapcsolódó képek:

Gyapjas János doktori értekezésének nyilvános vitája – Summa cum Laude!
Gyapjas János doktori értekezésének nyilvános vitája – Summa cum Laude!
Gyapjas János doktori értekezésének nyilvános vitája – Summa cum Laude!