MÉK állásfoglalás a tűzvédelmi dokumentációk készítéséről – Mi a teendő, ha nem kötelező dokumentációt készíteni?2025. szeptember 30. 07:00 A Magyar Építészkamara Elnöksége 62/2025. (09.05.) sz. MÉK Elnökségi határozatával hozott szakmai állásfoglalásában tisztázta, hogy egy építészeti-műszaki tervdokumentációban – amikor tűzvédelmi dokumentáció jogszabályi kötelezettség hiányában nem készül – szerepeltethetők-e és ha igen milyen feltételekkel a vonatkozó tűzvédelmi követelmények és az azoknak megfelelő építészeti-műszaki megoldások.
62/2025. (09.05.) sz. MÉK Elnökségi határozat
Alapfogalmak
A tűzvédelmi tervezési tevékenység fogalma két jogszabályban található meg – azonos tartalommal.
A 375/2013 (XII.31.) Kormányrendelet (továbbiakban: „375-ös rendelet”) 1.§ (3) 3. szerint: építésügyi tűzvédelmi tervezői tevékenység: a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Ttv.) 21. § (1) bekezdésében meghatározott tűzvédelmi dokumentáció elkészítése
Az 1996. évi XXXI. törvény (továbbiakban „Tűzvédelmi törvény”) 4.§ s. szerint: tűzvédelmi tervezői tevékenység: a 21. § (1) bekezdésében meghatározott tűzvédelmi dokumentáció elkészítése, a beépített tűzjelző berendezés vagy tűzoltó berendezés tervezése
A Tűzvédelmi törvény fent hivatkozott 21. § (1) paragrafusa az alábbiakat tartalmazza: Jogszabályban meghatározott esetben az építészeti-műszaki tervdokumentáció része a tűzvédelmi dokumentáció, amely tartalmazza törvény és annak végrehajtási rendeletében előírt tűzvédelmi követelményeknek való megfelelés dokumentálását tervekkel és műszaki leírásokkal.
A szakmai köznyelvben „tűzvédelmi tervezés”-ként emlegetett tevékenység tehát – nem tárgyalva most a TUJ és a TUO jogosultsággal végezhető „beépített tűzvédelmi berendezés” tervezést – a fenti definíciók szerinti építésügyi tűzvédelmi tervezési tevékenységet takarja, amely a Tűzvédelmi törvény 21.§ (1) szerinti tűzvédelmi dokumentáció készítése.
Ki készíthet tűzvédelmi dokumentációt?
A 2023. évi C törvény a Magyar Építészetről (továbbiakban „Méptv.”) szerint az építészeti-tűzvédelmi tervezési tevékenység definíciója a 185.§ (1) szerint:
Építészeti-műszaki tervezési tevékenységnek minősül az építmény, építményrész, építményegyüttes, táj- és kertépítészeti alkotás megépítéséhez, bővítéséhez, felújításához, átalakításához, helyreállításához, korszerűsítéséhez, lebontásához, elmozdításához, rendeltetésének megváltoztatásához szükséges építészeti-műszaki dokumentáció elkészítése és kormányrendeletben foglaltak szerinti ellenőrzése, továbbá a tervezői művezetési tevékenység.
Tehát minden tervezési tevékenység annak minősül, függetlenül attól, hogy ahhoz kapcsolódik-e építéshatósági eljárás, vagy nem. Ilyen tevékenységet pedig az végezhet, aki:
- rendelkezik kamarai tagsággal és jogosultsággal:
Méptv. 24.§ (1)
Az e törvényben meghatározott építészeti-műszaki tervezési, településtervezési, építésügyi műszaki szakértői, településrendezési szakértői, felelős műszaki vezetői, építési műszaki ellenőri, energetikai tanúsítói, zöldfelületi tanúsítói, továbbá ha az adott tevékenységet szabályozó törvény úgy rendelkezik, más, törvényben vagy eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott kormányrendeletben engedélyezéshez kötött, építésüggyel összefüggő tevékenységet (a továbbiakban együtt: mérnöki és építészeti tevékenység) csak az folytathat, aki az e törvényben szabályozott kamarai tagsággal rendelkezik.
Méptv. 68.§ (2)
Az építésügyi hatósági eljárások lefolytatásához és az építési folyamat során az építőipari kivitelezési tevékenység végzéséhez szükséges építészeti-műszaki tervezési, valamint építésügyi műszaki szakértői tevékenységet az folytathat, aki rendelkezik a névjegyzéket vezető szerv engedélyével (a továbbiakban: tervezői és műszaki szakértői jogosultság). A névjegyzéket vezető szerv az engedély megadásával egyidejűleg névjegyzékbe veszi a jogosultságot szerzett természetes személyt vagy kormányrendelet szerinti szakmagyakorlást folytató céget.
Méptv. 68.§ (4)
Az építészeti-műszaki tervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői tevékenységet folytató személy csak olyan szakterületen végezhet tervezési és szakértői munkát, amelyhez e törvény szerint megfelelő tervezői vagy szakértői jogosultsággal rendelkezik.
- rendelkezik érvényes tervezési felelősségbiztosítással – Méptv. 68.§ (8):
Az építészeti-műszaki tervezési tevékenység végzésének feltételeként az e törvény szerint megfelelő tervezői jogosultságon felül az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet kötelező felelősségbiztosítást ír elő.
Tűzvédelmi dokumentáció típusai
A fentiek alapján tűzvédelmi dokumentációt csak MÉK vagy MMK TUÉ jogosultsággal rendelkező építésügyi tűzvédelmi tervező készíthet. Tűzvédelmi dokumentációt az alábbi esetekben kell készíteni:
Építési engedélyezési, bontási, használatbavételi, fennmaradási engedélyezési eljárásokhoz tartozó dokumentáció
Tárgyi eljárásokhoz benyújtandó építészeti-műszaki dokumentáció tartalmi követelményeit a 281/2024 (IX.30.) Kormányrendelet (továbbiakban „Eljárási kódex”) szabályozza. A tűzvédelmi dokumentáció a rendelet 2. mellékletében a „szakkérdések vizsgálatához szükséges dokumentáció” fejezetben jelenik meg, mint a „tűzvédelmi szakkérdések vizsgálatához szükséges dokumentáció”. Az általános követelményeket tartalmazó 1. mellékletben tűzvédelmi fejezetre, dokumentációra, műleírásra vonatkozó előírás nincsen.
Ez alapján építési engedélyezési folyamathoz akkor kell tűzvédelmi dokumentációt készíteni, amennyiben az eljárás során tűzvédelmi szakkérdés vizsgálata válik szükségessé. Ez az alábbi esetekben áll fenn az Eljárási kódex 3. melléklete alapján:
11.
|
A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok létesítményei kivételével
1. a közepes kockázat (KK), magas kockázat (MK) mértékadó kockázati osztályba tartozó építmény esetén;
2. az alacsony kockázat (AK) mértékadó kockázati osztályba tartozó
a) 6-nál több lakást vagy üdülőegységet tartalmazó lakó- és üdülőépület,
b) nevelési, oktatási, szociális rendeltetést tartalmazó épület,
c) az összes építményszint nettó alapterülete 1000 m2-t meghaladó épület esetén;
3. nagyon alacsony kockázat (NAK) mértékadó kockázati osztályba tartozó olyan épület esetén – a lakó- vagy üdülőépület kivételével –, amelynek
a) az összes építményszint nettó alapterülete nagyobb, mint 1000 m2 és tartalmaz olyan közösségi rendeltetésű helyiséget, amelynek nettó alapterülete nagyobb, mint 100 m2, vagy
b) az összes építményszint nettó alapterülete nagyobb, mint 2000 m2;
4. a több mint 100 fő egyidejű tartózkodására alkalmas – az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerinti – állvány jellegű építmény esetén.
|
Az építmény kialakítására vonatkozó tűzvédelmi előírások betartása.
|
a) építési engedélyezési
b) bontási engedélyezési
c) használatbavételi
d) fennmaradási engedélyezési eljárás
|
Az építési engedélyhez kötött építési tevékenységek listáját az Eljárási kódex 16. fejezete tartalmazza:
16. Építési engedély alapján végezhető építési tevékenységek
17. § Az egyszerű bejelentés alapján végezhető építési tevékenység kivételével építési engedély alapján végezhető
a) az új épület építése, ha annak mérete a 35 m2 összes hasznos alapterületet vagy a 4,5 méteres gerincmagasságot, lapostetős épület esetén a 3,5 méteres párkánymagasságot meghaladja, kivéve a növénytermesztésre szolgáló üvegház, a növény- vagy gombatermesztésre szolgáló fóliasátor, valamint a felvonulási épület építését,
b) a meglévő épület bővítése, ha az így elkészült épület az a) pontban meghatározott méretet meghaladja, kivéve a növénytermesztésre szolgáló üvegház, a növény- vagy gombatermesztésre szolgáló fóliasátor, a felvonulási épület, valamint a meglévő épület kizárólag külső alaprajzi méretet érintő, hasznos alapterületet nem növelő bővítését,
c) a zártsorúan vagy ikresen épített épületen minden olyan építési tevékenység, amely az épület szomszédos épülettel határos falát, alapozását vagy tetőszerkezetét érinti,
d) a támfal építése, ha az a csatlakozó alacsonyabb terepszinttől számítottan az 1,5 m magasságot meghaladja,
e) a közhasználatú fürdőmedence építése,
f) az új, 6,0 méter magasságot meghaladó, épített égéstermék-elvezető építése, kivéve a meglévő állami tulajdonú vagy használatú építmény alternatív fűtési módra való áttéréséhez telepített konténeres kazánház kéményének építését,
g) a csatlakozó terepszinttől számított 6,0 méternél magasabb vagy 60 m3-t meghaladó töltőtérfogatú, ömlesztettanyag-tároló elhelyezéséhez építmény építése,
h) a magasles és kilátó építése, bővítése, ha annak járófelülete a terepcsatlakozástól mért 6,0 métert meghaladja,
i) az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerinti, emberi tartózkodásra alkalmas állvány jellegű építmény építése, bővítése, kivéve a legfeljebb 180 napig fennálló és megfelelőség-igazolással vagy teljesítménynyilatkozattal rendelkező és maximum 50 fő egyidejű tartózkodására alkalmas állvány jellegű építményt,
j) a megfelelőség-igazolással vagy teljesítménynyilatkozattal rendelkező, több mint 180 napig fennálló és a piacfelügyeleti hatóság hatáskörébe nem tartozó épület építése, ideértve a sátorszerkezetet is,
k) a lejárt hatályú építési engedéllyel rendelkező, de használatbavételi engedéllyel vagy használatbavétel tudomásulvételével nem rendelkező építményen – a hőszigetelés kivételével – a külső alaprajzi méretet vagy az építmény beépítési magasságát érintő befejező építési tevékenység,
l) a hatályos építési engedéllyel rendelkező építmény
la) külső alaprajzi méretét,
lb) beépítési magasságát,
lc) telken belüli elhelyezkedését vagy
ld) szomszédos épülettel határos falát, alapozását vagy tetőszerkezetét
megváltoztató építési tevékenység.
Amennyiben tehát egy eljáráshoz tűzvédelmi szakkérdés vizsgálata válik szükségessé, akkor az ahhoz szükséges tűzvédelmi dokumentációt csak kamarai TUÉ jogosultsággal rendelkező építésügyi tűzvédelmi tervező készítheti el.
Mik az előírások, ha nem kötelező tűzvédelmi dokumentációt készíteni?
A fenti két eset által nem lefedett esetekben nem kötelező tűzvédelmi dokumentációt készíteni. Ilyen jellemző esetek:
- Egyszerű bejelentéssel létesülő lakóépületek megvalósítása
- Meglévő épületek olyan átalakítása, bővítése, rendeltetésváltása, amely nem kötött sem építési engedélyhez, sem kivitelezési dokumentációhoz
(pl. meglévő irodaépületből munkásszálló kialakítása az épület bővítése nélkül, a kockázati besorolás módosulása nélkül)
- meglévő épületek rendeltetésének, vagy használatának olyan módon történő megváltoztatása, ami akár nem is jár építési tevékenységgel (pl. raktározási célú épületben a tárolt anyagok típusának, mennyiségének, a tárolás geometriájának megváltoztatása)
Az azonban, hogy nem kötelező tűzvédelmi dokumentációt készíteni, nem jelenti azt, hogy az építményre, illetve a változtatásra nem vonatkoznak tűzvédelmi követelmények. Az 54/2014 BM rendelet (továbbiakban „OTSZ”) 1.§ (1) alapján
1. § (1) E rendeletben előírt tűzvédelmi követelményeket be kell tartani
a) a létesítmény, építmény, építményrész tervezése, építése, átalakítása, bővítése, korszerűsítése, helyreállítása, felújítása, használata, a rendeltetés módosítása, a létesítéskor figyelembe vett, a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló körülmények, feltételek változása,
b) a jogszabályban, hatósági határozatban előírt beépített tűzvédelmi berendezés létesítése, fennmaradása, átalakítása, megszüntetése, használata,
c) gép, berendezés, eszköz használata, tárolása,
d) anyagok előállítása, használata, tárolása,
e) egyéb, az építmény tűzvédelmét biztosító eszközök használata,
f) a szabadtéri rendezvények tartása, valamint
g) egyéb, tűzvédelmet érintő használat, tevékenység
során.
Fenti előírások gyakorlatilag minden építési tevékenységre igazak, sőt, sok esetben még építési tevékenységgel nem járó rendeltetés- vagy használati mód változtatásokra is (lásd a fenti példákat). Ilyen eseteben
- tervezési munka során az építész- és a többi szakági tervező megállapíthatja a saját tervezési szakterületére vonatkozó körben és mértékben a vonatkozó tűzvédelmi követelményeket és megtervezheti az ezeket teljesítő műszaki megoldásokat;
- rendeltetés/használati mód váltás esetén az épület tulajdonosa és/vagy üzemeltetője, vagy ha készül tervdokumentáció, akkor annak a készítője is megállapíthatja a követelményeket és igazolhatja azok teljesülését.
Fenti esetekben azonban a tűzvédelmi követelmények és az azokat teljesítő megoldásokat igazoló személyek teljes és közös polgár- és büntetőjogi felelősséggel viseltetnek az általuk megállapított tartalommal szemben – ugyanúgy, mint a tűzvédelmi tervező tenné az általa készített tűzvédelmi dokumentáció esetén. Amennyiben mégis tűzvédelmi tervező kerül bevonásra és tűzvédelmi dokumentáció készül, akkor azt a Méptv. építészeti-műszaki tervezésre vonatkozó meghatározása alapján kizárólag kamarai TUÉ jogosultsággal és felelősségbiztosítással rendelkező tervező készítheti.
Lásd még az „EGYSZERŰ BEJELENTÉS ALAPJÁN MEGVALÓSÍTHATÓ LAKÓÉPÜLETEK TŰZVÉDELMI VONATKOZÁSAI - TÁJÉKOZTATÓ ÉPÍTÉSZ- ÉS SZAKÁGI TERVEZŐK RÉSZÉRE” c. 2025. szeptemberi anyagot.
Vissza
Ezt a hírt eddig 146 látogató olvasta. |