|
Híreink          Szakmai linkek Szaknévsor |
Bemutatkozik a világ egyik legnagyobb tűzoltósága, a Tokiói Tűzoltóság2025. július 16. 08:18
Védett terület és létszám: egy metropolisz szolgálatábanTokió és környéke tűzvédelmét a Tókjó Sóbócsó [Tōkyō Shōbōchō], vagyis a Tokiói Tűzoltóság (a továbbiakban TT) látja el mintegy 1770 km² működési területen, ahol nagyjából 14 millió ember él. Ez már önmagában is hatalmas kihívásokat jelent, a szervezet ennek megfelelően magas létszámmal működik: a hivatásos állomány létszáma meghaladja a 18 ezer főt, akikhez további mintegy 26 ezer önkéntes tűzoltó csatlakozik. (Az önkéntes rendszer Japán-szerte jellemző, és fontos szerepet játszik a helyi beavatkozásokban, különösen katasztrófahelyzetekben; erre terveink szerint egy külön cikkben térünk vissza.)
Szervezeti struktúra és alegységek A TT szervezeti felépítése több szintű és rendkívül komplex. Az irányítási rendszert tíz kerületi tűzoltó-parancsnokság alkotja, ezek alá tartozik a város területén található 81 tűzoltóállomás és 208 kisebb alegység. Az alegységek számos specializált területre oszlanak:
Mentőszolgálat a tűzoltóság részeként Érdemes közbevetni, hogy Japánban a világon meglehetősen ritka modell van érvényben: a sürgősségi mentőszolgálat nem különálló egészségügyi intézmény alá tagozódik, hanem a tűzoltóság keretein belül működik. (Hasonló modell van Dél-Koreában, Tajvanon és többé-kevésbé Szingapúrban is.) Ez azt jelenti, hogy valamennyi mentőhívás (119-es szám) a helyi tűzoltóság diszpécserközpontjába fut be, és a mentőegységek is a tűzoltóság állományába tartoznak. A rendszer egységessége és központosítottsága elsősorban hatékonysági és logisztikai okokra vezethető vissza. Japánban gyakoriak a természeti katasztrófák – földrengések, szökőárak, árvizek –, amelyek gyors és összehangolt reagálást igényelnek. A tűzoltóság egységes irányítási és riasztási rendszere lehetővé teszi, hogy a mentőszolgálat is zökkenőmentesen integrálódjon a nagyobb léptékű beavatkozásokba. A tokiói példa jól szemlélteti a rendszer működését: a TT több, mint 250 mentőautót üzemeltet, és évente több, mint 850 ezer esethez vonul ki. A mentőegységekben általában háromfős személyzet teljesít szolgálatot: egy gépjárművezető (általában tűzoltó), egy elsősegélynyújtó és egy magasan képzett mentőtiszt, aki jogosult gyógyszer beadására, defibrillálásra, valamint életmentő beavatkozásokra. A mentőszolgálat és a tűzoltóság egybeépülése nemcsak költséghatékonysági, hanem bevetés-taktikai szempontból is előnyös: egy súlyos baleset vagy tűzeset helyszínén azonnal jelen lehet a tűzoltó egység és a sürgősségi ellátás is, ugyanazzal a bejelentéssel, ugyanabból a központból irányítva. A mentőszolgálat eszközparkjában az alapszintű járműveken túl – valószínűleg az ország katasztrófasújtottsága miatt – vannak különleges, túlméretes mentőjárművek is (lásd lentebb). Japánban ez a rendszer nagy lakossági bizalomnak örvend, és bár a mentőegységek nem orvosi személyzetből állnak, a mentőtiszt szintű képzés rendkívül szigorú és gyakorlatközpontú. A mentés és a tűzoltás közös irányítása így nemcsak a városi katasztrófa-elhárítás, hanem a mindennapi sürgősségi ellátás szempontjából is hatékonynak bizonyult. A szolgálatok 24 órás váltásban működnek, és a bevetési területekhez igazodva optimalizált jármű- és személyzet-elosztással dolgoznak.
Járműpark: különleges egységek és technológiák A TFD több, mint kétezer tételes járműállománya rendkívül sokrétű, amely az általános tűzoltóautókon túl számos speciális járműtípust is tartalmaz. Emeljünk ki ezek közül néhány különlegességet: 1. Túlméretes mentőjármű Ez a különleges, angolul Super Ambulance-nek hívott, közel 12 méter hosszú és több mint 3,5 méter magas jármű lényegében egy mobil tábori kórház, intenzív terápiás kezelésekre is alkalmas, például tömegbalesetek vagy természeti katasztrófák helyszínén.
2. Motorkerékpáros gyorsbeavatkozók Tokió szűk, zsúfolt utcái miatt motoros egységeket is alkalmaznak, amelyek elsősegélynyújtó felszereléssel is rendelkeznek, és képesek a forgalmon keresztül gyorsan elérni a bejelentett esemény helyszínét.
3. Légi és vízi járművek A helikopterek – például az Eurocopter AS365 Dauphin, vagy az Eurocopter EC225LP – elsősorban mentési és légi felderítési feladatokat látnak el. A tűzoltóhajók a kikötők, csatornák és folyók mentén jelentkező veszélyek kezelésében játszanak szerepet.
4. Modern eszközpark: robotok, drónok és MI A tokiói tűzoltóság a technológiai fejlesztések élvonalában jár. Számos olyan megoldást alkalmaznak, amelyek egyelőre még nem terjedtek el széles körben Európában:
A tokiói tűzoltóság fejlettségére jellemző, hogy már több, mint egy évtizeddel ezelőtt használtak a Rosenbauer RTE-hez hasonló távirányítású, lánctalpas „oltórobotot”; illetve már másfél évtizeddel ezelőtt szolgálatot teljesített ott egy személymentő robot. Fotó: Gigazine
Felhasznált források:
Ezt a hírt eddig 221 látogató olvasta. |
A Tokiói Tűzoltóság a világ egyik legnagyobb és legjobban felszerelt tűzoltó szervezete. Az általa ellátott feladatok, a személyi állomány, a technikai felszereltség és a specializált egységek száma nemcsak Japánban, hanem globális összevetésben is kiemelkedő. Nézzük, hogyan működnek, mik a hasonlóságok és mik az eltérések a magyar rendszerhez képest!
