Híreink

Ellenőrzés másként – teljes együttműködési funkciópróba

2025. június 18. 16:07

​Miközben az ellenőrzés, karbantartás időintervallumáról polemizálunk, nézzük meg, hogyan teszik ezt máshol. A funkciópróba nálunk is ismert fogalom egy-egy tűzvédelmi rendszer tesztjét értjük alatta. A nagyobb épületeknél azonban több rendszer együttműködésére van szükség. Elég ezeket külön-külön ellenőrizni, vagy nem? Mi a teendő, hogy maga a biztonsági rendszer ne váljon veszélyforrássá?


Összhangzattan

Annak érdekében, hogy maga a biztonsági rendszer ne váljon veszélyforrássá, az épületek biztonsági rendszereinek megbízhatóan kell működniük meghibásodás vagy vészhelyzet esetén - nemcsak önmagukban, hanem más épületgépészeti rendszerekkel együtt is! Például amikor a tűzjelző rendszer beindítja az oltási és füstelvezetési funkciókat. Ezt a német gyakorlatban kötelezően előírt működési teszt segítségével kell a bizonyítani, amit egy erre felhatalmazott szakértő tud elvégezni.

Abból indulnak ki, hogy a biztonsági rendszereket rendszeresen ellenőrizni, karbantartani kell, de a szakmánkénti külön-külön történő ellenőrzésük nem bizonyítja a vészhelyzetben való együttműködésüket.

A beépített tűzjelző és tűzoltó rendszerek, a hő-és füstelvezető rendszerek, a vész- és biztonsági világítás célja az emberek, a vagyontárgyak és a környezet védelme a veszélytől. Ezeknek veszélyhelyzetben összehangoltan kell működniük: A tűzjelző jelzésére, az oltórendszernek ott kell működébe lépni, a füstelvezető rendszernek abban a füstszakaszban kell működésbe lépni, a menekülési útvonalakat pedig füstmentesen kell tartania.

Ahogy nálunk is, minden egyes rendszert – például a tűzjelző rendszert, a hő-és füstelvezetést, a biztonsági világítást vagy a beépített tűzoltóberebdezést – külön-külön vizsgálnak. Ez azt igazolja, hogy a rendszer önállóan működőképes, de nem bizonyítja a rendszerek vészhelyzetben történő együttműködését.

 

A kölcsönhatás magasabb szintű vizsgálata

2021-ben vezették be az aktív elvű vizsgálatot, amely biztosítja, hogy a biztonsági rendszerek és berendezések rendeltetésszerűen együttműködnek.

Ezt elsősorban speciális épületekben, áruházak, tömegtartózkodási létesítmények, magas épületek, kórházak

  • első üzembe helyezése előtt,
  • jelentős változtatások után és
  • háromévente ismétlődő vizsgálatok során kell végezni.

Az új épületek építésénél és a meglévő épületek tűzvédelmi szempontból történő felújításánál ezzel egyidejűleg a biztonságtechnikai berendezésekkel szemben támasztott követelmények is növekednek. A meglévő létesítmények felújítását a technika jelenlegi állásának megfelelően kell elvégezni, és szükség esetén a jóváhagyott tűzvédelmi koncepcióban leírt pótlásokat is be kell építeni.

A biztonsági intézkedések néha csak vészhelyzetben aktiválódnak, vagy ismerhetők fel. Például amikor beépített tűzgátló ajtók bezáródnak, vagy amikor a menekülési útvonalat jelzik és ellenőrzik, ha tűz esetén egy lift az érintett emeletre közlekedik.

 

A biztonsági rendszerek által jelentett veszélyek

A legtöbb biztonsági funkció a tűzvédelemre irányul. A tűzjelző rendszernek itt alapvető ellenőrző funkciója van. Programozási hiba esetén a vezérelt rendszer hibásan reagálhat. Ha a biztonsági rendszerek nem működnek megfelelően együtt egy esemény vagy vészhelyzet esetén, annak több oka is lehet:

  • egy alkatrész vagy egy rendszer hibás,
  • a rendszert rosszul tervezték meg,
  • a teljesítményét nem tervezték megfelelően, például ha a vészhelyzeti tápegységet túlterheli egy elektromos sprinklerszivattyú és meghibásodik.
  • A legrosszabb esetben a műszaki rendszerek egymást is zavarhatják.

Szélsőséges esetben maguk a biztonsági rendszerek is életveszélyessé válhatnak, például ha

  • a gázzaloltó rendszer hibás oltása miatt, a közben felszabaduló oxigénhiányos gáz fulladáshoz vezethet,
  • a sprinklervíz elektromos rendszerekre hullik, és áramütéshez vezet,
  • tűz esetén a lift automatikusan az érintett emeletre közlekedik, és az embereket a tűz forrásához szállítja,
  • a lépcsőházban lévő indító nyomású szellőzőrendszer okozta túlnyomás miatt a menekülést szolgáló ajtók már nem nyithatók.

 

A működési elv vizsgálata

A működési vizsgálat azt ellenőrzi, hogy a biztonsági rendszerek a rendeltetésüknek megfelelően működnek-e együtt. A konkrét feladatokat és funkciókat a jóváhagyott tűzvédelmi koncepcióban határozzák meg és írják le. A tűzvédelmi vezérlőmátrix tesztelése itt alapvető fontosságú. A különböző szakmák szakszemélyzetének a helyszínen kell lennie, hogy az adott funkciót előhívja és tesztelje. A kapcsolódási pontok központi szerepet játszanak: A csatolók, potenciálmentes érintkezők vagy elektromos kapcsolók aktiválják a következő rendszert. Ehhez a funkciót a lehető legélethűbben tesztelik, és szimulálják a vészhelyzetet. Bizonyos tűzjelzőket füstpróbagázzal, összetett feladatoknál néha próbatűzzel is kioldanak.

A vizsgálati jegyzőkönyv ezután felsorolja a szabályossági vizsgálat, a szemrevételezés és a működési vizsgálat eredményeit. Összehasonlítja mindezt az építési előírásokkal és a tűzvédelmi koncepcióval. A hatékonyságról és az üzembiztonságról, valamint a funkcionális elvi vizsgálat eredményéről szóló nyilatkozatokat rögzítik.

 

A hibák

A karbantartási hiányosságok például abban nyilvánulnak meg, hogy a tesztelés során a rendszerek meghibásodnak, mert a hibákat nem ismerték fel. A programozási hibák a legrosszabb forgatókönyvekhez vezetnek, amikor a biztonsági funkciók zavarják egymást. Előfordul, hogy a vezérlőrendszer túl gyenge, vagy a módosítások befolyásolták a biztonsági rendszerek kölcsönhatását.

 

Összefoglalva

Az aktív elven alapuló teszt a biztonsági rendszerek megfelelő együttműködését ellenőrzi, és így biztosítja a teljes működőképességet vészhelyzetben:

  • minden rendszer, a tűzjelző rendszertől a füstelvezető és tűzoltó rendszerig, megfelelően kommunikál, és
  • a funkciók vészhelyzetben biztonságosan működnek.

 

Forrás

https://www.bsbrandschutz.de/artikel/verpflichtende-wirk-prinzip-pruefung-4245515.html

Vissza

Ezt a hírt eddig 172 látogató olvasta.