Híreink

Innováció a tetőfedésben vagy a TvMI-ben? – Bravúros műszaki fejlődés?

2025. május 29. 08:29

A műszaki fejlődésben mindig újabb eredmények születnek, amelyet a TvMI-k lekövetnek. Szinte bravúros műszaki fejlődést fedezhetünk fel az egyik legújabb megoldásban. Közismert, hogy a tűzvédelmi műszaki irányelvek az OTSZ-ben előírt követelmények teljesítésére tartalmaznak megoldásokat. Ilyen újdonságként fedezték fel a műanyag tetőfedő anyagokat. Rögtön be is épültek a TvMI-be, így az OTSZ vonatkozó követelményei teljesülnek. Minden rendben?


Változatlan OTSZ előírás

Az OTSZ követelményei az elmúlt öt évben nem változtak, a fejlődés viszont láthatóan ütemes.

Az OTSZ 88. §  (2) bekezdésének d) pontja szerint nem kötelező hő- és füstelvezetést létesíteni az olyan – beépített tűzoltó berendezéssel nem védett – ipari, mezőgazdasági rendeltetésű vagy raktárhelyiségben, amelynek tetőfedése vagy a helyiséget felülről lezáró egyéb szerkezete a tűzzel szemben számottevő ellenállással nem rendelkezik.


Poliészter

 

Mi változott a hő és füst elleni védelem TvMI-ben?

4.8 1Tűzzel szemben számottevő ellenállással nem rendelkező tetőfedés

2025. február 1-ig

2025. február 1-től

a) 2a tetőfedés vagy szerkezet anyaga

 

a) 2,5a tetőfödém térelhatároló szerkezet vagy tetőfedés

- egyrétegű, hőszigeteletlen, biztonsági fólia és huzalháló betét nélküli üveg,

 

- 150 °C alatti gyulladáspontú anyag, vagy

 

- 150 - 400 °C közötti gyulladáspontú műanyag (pl. polietilén, polipropilén, PVC, polikarbonát, poliészter, polimetil-metakrilát (PMMA),

- legfeljebb 1 mm vastag, vagy annál vékonyabb alumínium lemez,

- legfeljebb 1 mm vastag alumínium lemez, vagy

 

 

- hő hatására rideg törésre hajlamos fedés (pl. szálcement nagytáblás tetőfedés).

b) 2az a) pontban lévő tetőfedés vagy szerkezet a helyiség alapterületének legalább 50%- t lefedi,

b) 2az a) pontban lévő tetőfedés vagy szerkezet a helyiség alapterületének legalább 50%- át lefedi,

c) 2a helyiségben álmennyezet, szigetelés, burkolat, vagy más, a tűz hőjének az a) pontban említett szerkezethez jutását akadályozó szerkezet nincs beépítve és

c) 2a helyiségben álmennyezet, szigetelés, burkolat, vagy más, a tűz hőjének az a) pontban említett szerkezethez jutását akadályozó szerkezet nincs beépítve és

d) 2a helyiségben nincs olyan beépített tűzoltó berendezés, mely működése a helyiséget felülről lezáró a) pontban említett szerkezet felmelegedését akadályozná.

d) 2a helyiségben nincs olyan beépített tűzoltó berendezés, amely működése a helyiséget felülről lezáró a) pontban említett szerkezet felmelegedését akadályozná.

Megjegyzés: Az E15 kritérium esetleges nem teljesülése egy szerkezet, fedés esetén nem jelenti azt, hogy az a tűzzel szemben számottevő integritási ellenállással nem rendelkezne. Ez mindössze azt igazolja, hogy egy esetleges tűzállósági vizsgálat során 6 mm-nél tágasabb rések alakultak ki.

Megjegyzés 2: Az a) pontban írt szerkezetek esetében figyelembe kell venni a teret lefedő szerkezet elhelyezkedési magasságát is. Minél magasabban helyezkedik el a szerkezet a várható tűzeseti hőmérséklete annál alacsonyabb lesz, így nem biztos, hogy eléri azt a hőmérsékletet, amelynél a térlefedés megnyílása bekövetkezne.

 

Mit nem tekinthetünk a tűzzel szembeni számottevő ellenállásnak?

Ha a magyar nyelvből indulunk ki, akkor a jelentéktelen, elhanyagolható, lényegtelen, nem meghatározó, csekély szavakkal jellemezhetjük, hogy mi a nem számottevő ellenállás a tűzzel szemben.

A tűzzel szembeni számottevő ellenállás fogalma viszont jól körülírt. Ennek azt tekintjük, ha egy épületszerkezet vagy anyag a tűznek előírt ideig képes ellenállni úgy, hogy megtartja szerkezeti stabilitását, megakadályozza a tűz és a hő átterjedését, valamint biztosítja a bent tartózkodók biztonságos menekülését és a tűzoltók beavatkozását. Ennek az ellenállásnak az időtartama a tűzállósági határérték, amelyet percben határoznak meg.

Nézzük, mi a követelmény a tetőre!

2. melléklet az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelethez *  1. táblázat, a Tűzeseti szerkezeti állékonyság alcímhez Építményszerkezetek tűzvédelmi osztályára és tűzállósági teljesítményére vonatkozó követelmények

„NAK kockázati osztályban 1–2 szintes Ipari, mezőgazdasági, tárolási alaprendeltetés esetén
Tetőfödémek és a legfelső szint lefedését biztosító teherhordó szerkezetek:

  • kritérium REI,
  • Elvárt tűzállósági teljesítmény és tűzvédelmi osztály 15 D

Vagyis 15 percig R (teherhordó késesség) megtartja teherhordó képességét, E (integritás) megakadályozza, hogy a tűz átjusson a másik oldalra, I (szigetelés) korlátozza a hőátadást.

Az OTSZ szerint a szerkezetre vonatkozó EI kritériumtól el lehet tekinteni, ha a szerkezet megnyílása, átmelegedése a szerkezet környezetét nem veszélyezteti és a szerkezet vagy valamelyik részének meggyulladása nem jár a tűz jelentős tetőfelületre való kiterjedésének veszélyével”

Vagyis a követelmény a tetőre 15 perc. Tehát az így behatárolt tűzzel szemben számottevő ellenállással nem rendelkező tetőfedésnek „számottevően” 15 percen belül el kell veszítenie állékonyságát, funkcióját.

 

Kérdések:

  1. A 15 perces a követelményhez képest mi nem minősül a tűzzel szemben számottevő (jelentéktelen, elhanyagolható) ellenállásnak? Hány perc a „számottevően” kevesebb? Magyarul hány perc tekinthető jelentéktelen tűzzel szembeni ellenállásnak?
  2. Ha az EI kritériumtól el lehet tekinteni, akkor az 1200 m2-es tető több, mint felének meggyulladása nem jár a tűz jelentős tetőfelületre való kiterjedésének veszélyével?

Van a TvMI 1 számú megjegyzése


Az E15 kritérium esetleges nem teljesülése egy szerkezet, fedés esetén nem jelenti azt, hogy az a tűzzel szemben számottevő integritási ellenállással nem rendelkezne. Ez mindössze azt igazolja, hogy egy esetleges tűzállósági vizsgálat során 6 mm-nél tágasabb rések alakultak ki.”

  1. Akkor mégsem lehet eltekinteni az E kritérium teljesítésétől?
  2. Akkor ez a megoldás mégis a tűzzel szemben számottevő integritási ellenállással rendelkezik, bár a vizsgálaton megbukott?
  3. Ha azokon a fedéseken csak „6 mm-nél tágasabb rések alakultak ki”, akkor azon kimegy a hő-és a füst?
  4. A 7 mm „tágasabb” a 700 mm még „tágasabb”?


PVC

 

150 – 400°C közötti gyulladáspontú anyag

Most akkor tényleg ilyen rohamos a fejlődés? Mi történhetett?

Az előző TvMI-ben szereplő 150 °C alatti gyulladáspontú anyag eleve kizárt volt, mert ilyen anyag építési termékként nem alkalmazható. Most ezt a hibát korrigálták és módosították 150 - 400 °C közötti gyulladáspontú műanyagra.

A kérdés:

  • Hogy égnek ezek a műanyagok?
  • Tényleg nem rendelkeznek a tűzzel szemben számottevő ellenállással tetőfedésként?
  • Biztosítják a menekülés és a tűzoltói beavatkozás feltételeit?

 

Hogy égnek ezek a műanyagok?

műanyag

gyulladási hőmérséklete

megjegyzés

polipropilén

330 °C

gyakran alkalmaznak égésgátló adalékokat

polietilén

kb. 370 °C

 

poliészter

kb. 398 °C

 

polivinilklorid (PVC)

kb. 310 °C

Intenzív hőhatásra gyullad meg, klórtartalma miatt az égés során mérgező sósavgáz (HCl) keletkezik.

polikarbonát

450 °C

 

PMMA (polimetil-metakrilát)

300 °C

 

Tehát a felsorolt anyagok közül polikarbonát egyáltalán, a poliészter alig felel meg a TvMI-ben meghatározott gyulladási hőmérsékleti kritériumoknak.

 

Tűzzel szemben számottevő ellenállás tetőfedésként?

Olyan ipari, mezőgazdasági rendeltetésű vagy raktárhelyiséget kell magunk elé képzelni, amely 1200 m2 alapterületű, kevesen dolgoznak benne és a tetőfedésének legalább 50%- át az említett műanyagból készült szerkezetek teszik ki. Ezek közül a felsorolt hat anyagból egy a hőmérsékleti szűrőn elbukott, a másik bukdácsolt.

A megmardt négy még akár jó is lehet a gyulladási hőmérséklete alapján, de ennek a gyulladásnak a feláramló füst hőmérsékletétől kellene bekövetkezni.

Mivel nem ad a TvMI hozzá adatokat, ezért nehéz tervezőként igazolni, hacsak nem olvassuk el a magunk megnyugtatására a TvMI bevezető sorait, miszerint a tűzvédelmi műszaki irányelvek az OTSZ előírt követelmények teljesítésére tartalmaznak megoldásokat.

 

Biztosítják a menekülés és a tűzoltói beavatkozás feltételeit?

Ha ezekben a helyiségekben kevés ember dolgozik, akkor gyors észlelés esetén a menekülés feltételeit biztosítottnak tekinthetjük. Ezzel az OTSZ életvédelmi céljainak első fele (veszélyeztettek menekülése) rendben van.

A másik fele a tűzoltói beavatkozás részvevőinek védelme és a beavatkozás feltételeinek biztosítása csak akkor, ha ez a műanyag tető biztosan megnyílik. Erre azonban a jámbor óhajon kívül, szakmailag igazolt, alátámasztott megoldásról nincs ismeretünk. Annyit viszont tudunk, hogy az anyagok egy része, hő hatására égve csepeg. Ha a tetőfelület minimum 50%-án ilyen van, azt talán csak a tűzoltó élet- és balesetbiztosítása tudja ellensúlyozni. Márpedig az OTSZ 5. §-a követelmény.

Szóval nehéz dolog ez a műszaki fejlődés, nekem például „számottevő” nehézséget okoz ez és a „tágasabb„rések értelmezése.

S.H

Vissza

Ezt a hírt eddig 132 látogató olvasta.