|
Híreink         Szakmai linkek Szaknévsor |
Hamis biztonságérzet és annak tűzvédelmi kockázatai II. – Mitől vált a bizalom biztonsági kockázattá?2025. április 30. 08:10
Hatékonyság és verseny Az építési piac korábbi lassú fejlődése és a termékek száma időt hagyott a szabályozásnak a kutatás és a mérés, szabványosítás kiérlelt megalkotására. Közhely, de igaz, hogy napjainkra ez a folyamat rendkívül felgyorsult. Két tényező is gyorsítja: gazdaságossági és szabályozási.
Az innováció a fejlődés motorja, a gyártók ösztönzése olcsóbb, gyorsabb, hatékonyabb technológiák kidolgozására sikeresnek bizonyult. Rövid idő alatt sokféle, variációs lehetőségeket magukban rejtő, alapvetően új megoldások születtek. Az energiahatékonyság, mint gazdasági célképzet, egyfajta csőlátást eredményezett. A termékfejlesztéseknél a tűzvédelmi aspektusok nem jelennek meg kellő súllyal, nincs erre vonatkozó értékelési rendszer. Az eredmény:
Mindez fokozottan igaz a tűzvédelmi tervezőkre, mivel úgy tűnik, hogy a szakpolitikai területek versenyében a tűzvédelemi szempontok vizsgálata kimarad vagy alulmarad. Az energetikai, energiahatékonysági és fenntarthatósági célokban egységes értékelési rendszerek és kötelezettségek vannak a tagállamok felé, az épületek tűzbiztonságára vonatkozóan azonban nincsenek. Esetenként tűzvédelemhez szorosan kapcsolódó személyi biztonsághoz való alapjog, a pillanatnyi előnyöket hordozó gazdasági érdekek mentén meghozott döntésekkel szemben alulmarad.
CPR és a prioritások Maga az Európai Bizottság jelentette ki értékelésében, hogy a CPR rendelet nem képes elérni az átfogóbb szakpolitikai prioritásokat, mint például a zöld és a digitális átállást, valamint a termékbiztonságot.
Szabványosítás erősítése Az építési termékek teljesítményének értékelésére rendelkezésre álló harmonizált módszerek csak néhány, a környezeti hatásokhoz, például a szennyezéshez kapcsolódó elemet fednek le, de a természeti erőforrások fenntartható használata nem lett meghatározva. Ezzel egyidejűleg az építési termékekről szóló rendelet nem teszi lehetővé az építési termékekre vonatkozó környezetvédelmi, funkcionális és biztonsági termékkövetelmények megállapítását. Ezzel akadályozza a nem megfelelő teljesítménnyel kapcsolatos problémák megoldásának lehetőségét. A Fire Safe Europe szervezet 2020-as helyzetértékelésében négy pontban határozta meg azokat a területeket ahol a CPR rendelettel összefüggésben a szabványosítási folyamatokat erősíteni és gyorsítani kellene az épületek tűzbiztonsága érdekében.
Ez a gyakorlatban az innováció ösztönzése, és jelzés, hogy egyes vizsgálatok nem tükrözik a valós kockázatokat, valamint a modern kori építés kihívásait (pl. hiányoznak szerkezet vizsgálatok).
Tűzbiztonság és fenntarthatóság A CPR módosítására a Bizottság javaslatának célja, hogy harmonizált keretet hozzon létre az építési termékek környezeti és éghajlati teljesítményének értékelésére és kommunikációjára az épület teljes élettartama során. Az európai szakpolitikai intézkedéseket vizsgálva, úgy tűnik, hogy nem foglalkoznak megfelelően a tűzbiztonság és az épületek fenntarthatósága közötti természetes kapcsolattal.
Az építményeket és azok bármely részét úgy kell megtervezni, megépíteni, használni, karbantartani és lebontani, hogy teljes életciklusuk során megelőzhető legyen a tűz keletkezése. Ezenkívül a tűzzel szembeni viselkedési tulajdonságok mellett a termékek tűzállósági teljesítményét és tartósságát is megfelelően figyelembe kelljen venni. Az EU-nak foglalkoznia kellene az új tűzveszélyekkel, kockázatokkal.
Ezek az új rendszerek azonban komoly kihívást jelenthetnek az uniós épületek tűzbiztonsága szempontjából, ha nem kezelik őket megfelelően. Ezért kulcsfontosságú annak biztosítása, hogy az épületek tűzbiztonsága ne sérüljön a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére irányuló törekvések hatására, és hogy az épületek tűzállósága és a széndioxid-kibocsátás csökkentése közötti kapcsolatot mind uniós, mind tagállami szinten figyelembe vegyék.
Új megoldásokra van szükség Az EU-nak új releváns tűzvédelmi forgatókönyveket kellene készítenie az épületek megfelelő tűzbiztonságának és tűzvédelmi teljesítményének a biztosítása érdekében. Az Európai Bizottságnak közvetlen szabályozást vagy modellkódokat/iránymutatásokat kellene kidolgoznia a helyi építési szabályozásokba való átültetés támogatására. Az innovatív építési megoldások az energiahatékonyságra kiváló válaszokat tudnak adni, miközben hamis biztonságérzetet adnak a tervezők, kivitelezők, végfelhasználók számára, mivel tűzvédelmi szempontból jelentős hátrányokkal bírhatnak, amelyet viszont nem vizsgál senki. Az EU álláspontja, hogy az egyes államoknak kell a szabályozásaikban az elvárt biztonsági szintet meghatározni, a tervezőknek pedig ezek mentén a kockázatokat értékelni. Az alapprobléma viszont az, hogy az értékeléshez megfelelő információkra, vizsgálati és értékelési módszerekre lenne szükség EU-s szinten. A tervezők, építtetők vakon bíznak az új és innovatív megoldások biztonságos alkalmazhatóságában, fel sem merül bennük, hogy szabályozás hiányában
Bár jól látszanak a problémák a CPR rendelettel kapcsolatban a jövőbeni tervezett módosítások továbbra is a termékek szabad áramlásának a biztosítására fókuszálnak, és nem kezelik érdemben a szabványosítás és tűzbiztonság oldaláról jelentkező igényeket, áttolva a felelősséget a tervezőkre és a tagállamokra. A tervezőknek és a tagállamoknak fel kellene végre ismernie a CPR rendelet hatását az épületek tűzbiztonságára és az innovatív, új megoldások azonnali alkalmazása helyett a kockázatértékelésre kellene helyezni a hangsúlyt. Jól mutatja a modern kori tűzvédelem alapproblémáját az alkalmazott műszaki megoldások és szemlélet terén a Németországban leégett, több tízmillió euróból tavaly elkészült, korszerű tűzoltószertár, amelyben nem alkalmaztak tűzjelző rendszert, mert nem volt kötelező. Amikor a szertárt megnyitották, a helyi lap, az Oberhessische Presse „modern, innovatív és korszerűnek” minősítette.
Lestyán Mária
Megjelent a Tűzvédelem 2024/6. számában A cikk első része ide kattintva érhető el. Ezt a hírt eddig 181 látogató olvasta. |
Ahogy a laikusok az elegáns környezetet a biztonsággal azonosították, ugyanígy vagyunk szakemberként a szabályozással és részben a gyártók által kiadott teljesítménynyilatkozatokkal. Mitől vált ez az ősbizalom napjainkra biztonsági kockázattá?
