Híreink Szakmai linkek Szaknévsor |
Hamis biztonságérzet és annak tűzvédelmi kockázatai2025. március 31. 07:00
Tervezői felelősség és szabályozás Időben egyre nagyobb gyakorisággal fordulnak elő olyan nagy tűzesetek, amelyeknek vészcsengőként kellene a tervezői szakma számára jeleznie, hogy az építési termékek, szerkezetek kiválasztása milyen mértékben lehet kihatással egy épület valós tűzbiztonságára. Az épületek energiahatékonyságának a növeléséhez több ok is vezetett, kezdve az olajválsággal, az energiaárak emelkedésével, majd később a klíma és fenntarthatósági célok megjelenésével valamint a belső komfort igények növekedésével. Az alkalmazható energetikai és esztétikai igényeket is kielégítő műszaki megoldások soha nem látott gyorsasággal jelentek meg az építőanyag piacon anélkül, hogy azok valós veszélyeit, tűzvédelmi kockázatait felmérték, ismerték volna. Mindeközben a jól bevált nem éghető anyaghasználatot (beton, tégla, kő, fém) az építőanyagok területén a műanyagok térnyerése váltotta fel, ahol lehetett az energetikai hatékonyság növelése érdekében alkalmazott átszellőztetett légrésekkel kombináltan.
A gyártók termékeiket úgy hozzák forgalomba és olyan helyekre ajánlják ahova azt a szabályozási környezet megengedi. (Ahol nem tiltja, vagy nincs rá szabályozás, ott megengedi?) A szabályozási környezet viszont igen lassan tudja az új termékek, műszaki megoldások tekintetében a valós kockázatokat felismerni, lekövetni, megfelelő szinten alkalmazni, szabályozni, a szükséges szabványos vizsgálatokat a kockázatok értékelésére kidolgozni, stb.
EU – termékek szabad áramlása és közös vizsgálat Különösen igaz ez az Európai Unió területén ahol a jelenlegi szabályok szerint az EU szerepe annak biztosítása, hogy az építési termékek forgalomba hozatala ne ütközzön akadályokba. A termékek szabad áramlásának a biztosítása alapelv melyhez közös vizsgálati és értékelési módszereket határoznak meg az egyes termékekre, készletekre nem pedig tűzbiztonsági követelményeket. Az épületek tűzbiztonságát tagállamok szintjén jogszabályokban szabályozzák egy-egy speciális nemzeti vizsgálat kivételével (pl. Magyarországon a homlokzati tűzterjedésre vonatkozó) a „közösen” kidolgozott vizsgálatok, értékelések eredményei alapján. Sok esetben a valós tűzbiztonsági igények összefeszülnek gazdasági, energetikai, klímavédelmi célokkal. A szabványosítás területén kiemelt szerep jut a gyártói érdekcsoportoknak is, melyeknek következtében „kompromisszumos” megoldások születnek, már ha egyáltalán el lehet érni azt, hogy egy költségesnek ítélt vizsgálati módszer kidolgozásra, bevezetésre kerüljön. Jó példa erre a homlokzati tűzterjedés kérdésköre. Homlokzat – egységes értékelés hiánya Számos tűzeset felhívta már korábban is az éghető homlokzatburkolatok, rendszerek tűzterjedésének a kockázatára a figyelmet még sincs a mai napig egységes értékelési rendszer, vizsgálati módszer az EU területén, mert az érdekcsoportok ellenállása nagyobbnak bizonyult a szakmai érveknél. A 2017-ben legalább 72 halálos áldozatot követelő Grenfell tower tüzének kellett bekövetkeznie ahhoz, hogy megszülessen az elhatározás EU szinten a szükséges és egységes homlokzati tűzterjedési vizsgálati módszer kidolgozására. Hogy lássuk mennyire lassúak a folyamatok, bár 2019 óta dolgoznak rajta neves intézmények bevonásával mai napig nem készült el a vonatkozó szabvány a közös vizsgálatra, amely ha elkészül is az időt tovább fogja növelni a tagállami előírásokba való illesztése is. És addig mi alapján valósulnak meg a létesítmények EU szerte? Állampolgárainak ugyanolyan biztonságban kellene lenniük, lakjanak, dolgozzanak, éljenek bárhol is az EU-n belül.
Mi adja a hamis biztonságérzetet? Az alapelvek szintjén a szabályozás (EU, hazai építészeti és tűzvédelmi) számos a szakmai értékelést segítő szabályt fogalmaz meg. Ezt nem vizsgálva a konkrét építési termékek, szerkezeti kialakítások tekintetében a tervezőkben egy sajátos érvrendszerre épített hamis biztonságérzet alakult ki. Ezek:
Építészeti alapelvek Az alapelvek szintjén új támpontot ad például 2023. évi C. törvény a magyar építészetről, amelynek az építészeti alapelvek rendszerére vonatkozó követelményei 2024. október 1-től válnak hatályossá. Egy építési termék, szerkezeti kialakítás az elvárt biztonsági szintnek való megfelelősége tűzvédelmi szempontból,
A 2024. február 23.-án a spanyolországi Valenciában bekövetkezett tűzeset kapcsán is felmerült a kérdés – ahol 10-en vesztették életüket és 138 lakás kiégett -, hogy egyáltalán lépést tudnak e tartani a biztonsági előírások az építőipar innovációjával. Az épület építésének idejében ugyanis még nem voltak érvényben azok az előírások, melyek gátolták volna a homlokzati tűzterjedés szempontjából veszélyes módon megvalósult állapotot. Innováció és a kockázatok értékelése Az innováció a gazdaság és a fejlődés mozgatórugója ugyanakkor ezek mindig új kockázatokat is hordoznak. Különösen igaz ez tűzvédelmi szempontból, mert egyre összetettebb szerkezetek jelennek meg. Ezek az új termékek, szerkezeti megoldások, az épület égészével bonyolult egymásra hatásban jelentős kockázatokat hordozhatnak, mivel a több évtizedes tűzeseti tapasztalatokra és vizsgálati eredményekre épülő szabályozások, előírások nem fognak megfelelő válaszokat adni az új kockázatokra. Betervezésükkor ezért kell, az alapelveket figyelembe véve, kiemelt gondossággal, a lehetséges kockázatok szakmailag értékelni. A tűzvédelmi előírások rendszere az OTSZ adott állapotában képez komplex egységet. Új épület esetén, ha nem található benne szabályozás egy adott területre, ezt az egymásra hatást indokolt alaposan elemezni és ennek fényében dönteni a tervezett megoldásról. Egy meglévő, vagyis korábbi OTSZ által megvalósult épületnél a javasolt lépések
Lestyán Mária
Megjelent a Tűzvédelem 2024/3. számában
Ezt a hírt eddig 116 látogató olvasta. |