|
Híreink         Szakmai linkek Szaknévsor |
Erdőtüzek Los Angelesben: mi lehet a megelőzés kulcsa?2025. január 14. 09:22
Az erdőtüzek – a társadalmi hatás mellett – összetett környezetvédelmi problémát is jelentenek. A nyilvánvaló probléma – ti. az erdőterület mint ökoszisztéma pusztulása – mellett ott van az emisszió kérdése is. A Nature folyóiratban megjelent tanulmány szerint a kanadai erdőtüzek tavaly körülbelül 640 millió tonna szenet bocsátottak ki, ami több, mint a legtöbb ország éves fosszilis tüzelőanyag-kibocsátása (ennél csak az USA, Kína és India a nagyobb szennyező). 2001 óta az erdőtüzek szén-dioxid-kibocsátása 60%-kal nőtt.
Technológiai megoldások A szakértők számos technológiai innovációt próbálnak hadrendbe állítani. De melyek ezek?
Megfigyelés földkörüli pályáról Ahogyan arról korábban beszámoltunk, egy müncheni cég – a Rosenbauer-rel kötött megállapodásnak köszönhetően – például cipősdoboz méretű műholdakat állított föld körüli pályára, amelyek az erdőtüzek megfigyelésében alkalmazhatók. A fellövés után nem sokkal megvolt az első éles teszt is, a tapasztalatok alapján pedig bővítik a rendszert. 2022. július 25-én a németországi Szász-Svájc elnevezésű területen ütött ki tűz, amelyet a beavatkozók csak több hetes megfeszített munkával tudtak megfékezni. A tartományi tűzoltó-főparancsnokság hozzáférést kapott a Wildfire Service (vagyis a meglehetősen profán „erdőtűz szolgáltatás”) nevet viselő megfigyelési rendszerhez. A műholdas, MI-alapú rendszert eredetileg ugyan az erdőtüzek megelőzésére, a korai szakaszban történő azonosításra tervezték, de a tapasztalatok alapján jól használható a taktikai beavatkozások tervezéséhez, a tűz terjedésének követéséhez is.
Megelőzés ütemezett égetéssel – drónról Az Egyesült Államokban a kontrollált erdőégetés bevett gyakorlat: az Erdészeti Hivatal leírása szerint az ütemezett („előírt”) égetés során egy szakértő csapat meghatározott időjárási körülmények között ellenőrzött, lokalizált erdőtüzet indít, tulajdonképpen egyfajta megújító égetésként. A leírás arra is kitér, hogy az ilyen tüzek csökkentik a szélsőséges erdőtüzeket tápláló anyagok mennyiségét és a kártevő rovarok számát, eltávolítják a nem kívánt, invazív fajokat, visszaforgatják a tápanyagokat a talajba (többek között). Az előírt égetés az Észak-Amerikai kontinensen szó szerint évszázados hagyomány: a természetvédelmi területek fenntartásáért felelős National Park Service leírása szerint már az észak-amerikai indiánok is használták. A nebraskai startup – az Erdészeti Hivatal által jelenleg is alkalmazott – megoldása értelemszerűen abban különbözik a hagyományos módszertől, hogy itt az emberi erőt váltják ki drónokkal. A drón által ledobott – a cég által csak sárkánytojásnak hívott – gyújtólabdacsok kálium-permanganát és etilénglikol keverésével alacsony intenzitású tüzet indítanak a megfelelő területeken. Márpedig Nebraskában számos hegység, gyalogosan nehezen megközelíthető erdős terület van – a drónok pedig költséghatékony alternatívái lehetnek egy helikopternek, hiszen azonos költségen sokkal több alkalmazható, és a megfigyelésekhez jobban használhatók. Egy alig 23 kg-os drón a leírások szerint kb. 400 gyújtólabdacsot vihet magával, az applikációval vezérelhető „bombázás” pedig egészen precíz célbajuttatást tesz lehetővé. Erre pedig szükség is van: Új-Mexikó államban tavaly egy (hagyományos módon végrehajtott) kontrollált égetésből lett a terület évek óta legnagyobb erdőtüze.
Füstjelzők az erdőbe A Pyri egy fenyőtobozra hasonlító, viaszburkolatú eszköz, amellyel a tervezői szándéka szerint viszonylag korai szakaszban jelezhetők és lokalizálható az erdőtüzek. A működési mód nem bonyolult: a kialakuló tűz által leadott hő hatására az eszköz külső burka megolvad, az így kiszabaduló, elektrolitekben gazdag sósvizes oldat pedig aktiválja a belül megbújó elektronikát, amely célzott rádiófrekvenciás jelet bocsát ki. A megszokottnak mondható szenzoros, kamerás és műholdas megfigyeléssel szemben ez a módszer jóval költséghatékonyabb, így bizonyos régiókban nagyobb sikerrel vethető be. Az eszköz fenyőtoboz-szerű kialakítása nem véletlen: a tervezők a formát és az elvet bizonyos fenyőfajtáktól „lesték el”. Ezeknél a fajoknál a fenyőtoboz az erdőtüzekben felszabaduló hő hatására juttatja ki magjait, ezzel járulva hozzá az erdő megújulásához. A londoni egyetemisták által tervezett eszköz a viasz burkolat mellett faszénalapú antennát használ, a jel pedig akár több tucat kilométerrel arrébb is fogható. A tervek szerint a „toboz” nagy számban kijuttatható az erdőtűzveszélyes területeken, és – mivel nagyrészt természetes anyagokat használ – nem károsítja a környezetet akkor sem, ha sokáig nem aktiválódik. (Az eszköz működése részletesebben a Dyson Award oldalán látható.
Dryad: több mint füstérzékelő Nem csak kísérleti megoldások léteznek a füstalapú erdőtűzjelzésre. A brandenburgi Eberswalde-beli Dryad Networks GmbH (a név beszédes, a driád az erdei nimfa a görög mitológiában) a székhelyén található erdőbe négyszáz „füstérzékelőt” telepített, amelyek használhatóságát és megbízhatóságát most a hatóságok vizsgálják. A napelemmel működő, fákhoz erősített eszközök érzékelik és figyelik
És a technológia mögött ott áll a manapság a hétköznapjainkat egyre inkább átható mesterséges intelligencia, amelynek a cég mérnökei laboratóriumi körülmények között előre megtanítják, hogyan különböztesse meg egy kezdődő erdőtűz gázait mondjuk egy dízel teherautó füstjétől, sőt: mi a különbség egy bükk- és fenyőerdő tüze között.
Korai észlelés kamerákkal, MI-vel Brandenburg egy kísérleti projekt keretében teszteli a Dryad érzékelőit, a tartományban azonban jelenleg kameraalapú rendszer is szolgálatot teljesít. A 105 toronyra rögzített, 360 fokban pásztázó kamerák képe egy hatósági erdőtűzközpontban fut össze – ez a rendszer azonban értelemszerűen csak a nagyobb tüzeket képes észlelni. Az MI-vezérelt észlelés, amennyiben beválik, új utakat nyithat az erdőtüzek elleni küzdelemben, hiszen gyakorlatilag a tűz keletkezése előtt, már a legelső jeleknél képes lenne riasztani a tűzoltókat.
DISARM – valós idejű előrejelzések A DISARM nevű, az EU által finanszírozott projekt három ország – Görögország, Ciprus, Bulgária – részvételével működik, és bár a szakértelem hiányán nem képes változtatni, az információhiányból adódó problémákon valószínűleg igen. A rendszer lényege, hogy a mediterrán térségben kitörő erdő- és vegetációtüzeknél a három együttműködő országban gyűjtött korábbi tapasztalatokra építve vetíti előre a tüzek terjedését és ad erről folyamatos információt a helyszínen tartózkodó bevetési erőknek. A DISARM-projekten belül egy IRIS fantázianevű rendszer felel az előrejelzésekért: topográfiai, meteorológiai adatok mellett azt is figyelembe veszi, hogy milyen típusú növényzetről van szó; jelenleg pedig tervben van további paraméterek (mint például az erős széllökések hatásának) beépítése is. Ezt a hírt eddig 195 látogató olvasta. |
Múlt szerda óta pusztít erdőtűz Los Angeles megyében; mostanra több százezer embert kellett evakuálni. A hatalmas káosz és pusztítás eklatáns példája annak, hogy új megközelítés(ek)re van szükség a vegetációtüzek elleni küzdelemben. De milyen megközelítéseken dolgoznak a szakemberek jelenleg?
