|
Híreink         Szakmai linkek Szaknévsor |
Tanuljunk a japánoktól – Egy földrengés kezelésének módjai2024. április 25. 08:10
2024. január 1-jén 7,6-os erősségű földrengés rázta meg a Noto-félszigetet. A Honsú (Honshu)-sziget az egyik legnagyobb japánban; a földrengés által érintett Isikava (Ishikawa) prefektúrában több, mint 1,1 millióan laknak. Az úthálózat összeomlásának, valamint Japán demográfiai sajátosságoknak köszönhetően – a lakosságszám-csökkenés, valamint a lakosság öregedése miatt a területen nagyon sok egyedülálló, idős ember él – külön kihívás volt a katasztrófa utáni 72 órában megszervezni az ellátást és a felméréseket. Mindezek ellenére – az azóta vezetett nyilvántartások szerint – összesen 245 haláleset hozható összefüggésbe az eseménnyel. Csak, hogy mindezt kontextusba helyezzük: a Törökországot és Szíriát érintő, nagyjából hasonló energiát felszabadító, 2023-as földrengés kapcsán a halottak számát 40 ezer körülire becslik. Pedig nem mondható, hogy a japán földrengés ne járt volna súlyos károkkal: több, mint 76 ezer lakóépület rongálódott meg, a kemény tél miatt 15 ezren kerestek menedéket evakuációs központokban, ebből ötezren ún. másodlagos evakuációs létesítményekben (jellemzően erre a célra kijelölt hotelekben vagy panziókban). A szakértők szerint a különbségek egyik (még ha nem is kizárólagos) oka a japánok felkészültsége, illetve, a korábbi hibákból levont következtetések és azok nyomán hozott intézkedések. De mik voltak ezek?
Különleges intézkedések Az 1995-ös kóbei [Kobe] földrengés (más néven Nagy Hansin [Hanshin] Földrengés) rámutatott a modern úthálózatok sérülékenységére: a főbb útvonalak összeomlását követően már az első beavatkozók célba is juttatása komoly akadályokba ütközött. Ezért az országban ún. vészhelyzeti útvonalakat jelöltek ki, amelyek használata katasztrófák idején a „nem vészhelyzeti” forgalom számára tilos. És bár a notói földrengés komoly károkat okozott azt ilyen vészhelyzeti útvonalakban is, maga az elkülönítés is hozzájárulhatott ahhoz, hogy az első beavatkozók gyorsan megkezdhették a munkájukat. A tönkretett utak jelentette problémák legfőbb áthidalását azonban egy átfogó, az állam és magáncégek együttműködésében megvalósult, kiterjedt logisztikai hálózat tette lehetővé. A japán honvédelem, a Dzsieitai [Jieitai] helikopterekkel szállította a segélyszállítmányokat magáncégek által működtetett, területi elosztóközpontként funkcionáló raktárakba, ahonnan a cégek saját teherautói szállították tovább, végül pedig a 40 kilogrammos egységcsomagokat katonák helyezték el azokon az evakuációs pontokon, ahová ezek már nem tudtak eljutni. A manapság már hazánkban is egyre gyakoribb drónos jelenlét sem maradt el. A Japán Drónipar-fejlesztő Szövetség (JUIDA), mely hazai drónipari cégek érdekvédelmi szervezete, számos mentési és segítségnyújtási feladatot végzett el saját koordinációban, illetve a tagvállalatok részvételével. Ráadásul a közreműködés rámutatott arra is, hogy a drónok nem csak passzív (megfigyelő) szerepet láthatnak el: a mentést segítő drónos felderítés mellett például az Aeronext nevű vállalat egyik drónja sikeresen szállított létfontosságú gyógyszereket az egyik evakuációs központba.
A másik kifejezetten érdekes mozzanat a Wota Box nevű eszköz használata volt. Ez egy keringető, vízszűrős vízmű, amely egyrészt rendkívül hatékonyan szűri meg a vizet (semlegesítve a szennyeződések, vírusok és baktériumok 99,9%-át), másrészt mesterséges intelligencia segítségével folyamatosan kontrollálja a vízminőséget. A vízveszteség nem éri el a 2%-ot sem, vagyis a hozzá kapcsolható mobil zuhanysátorral együtt 100 liter vízben kb. 100 ember képes megfürdeni. Ennek fontosságát nem lehet elégszer hangsúlyozni: a higiéniás körülmények javítása ilyen helyzetben szó szerint életmentő lehet, ugyanakkor a tiszta vízhez való hozzáférés hiánya komoly dilemmák elé állíthatja a mentés koordinálóit.
Mindezt összefoglalva el lehet mondani, hogy – bár a kulturális különbségek és Japán különleges adottságai miatt a direkt párhuzamok nem működnek – a japán katasztrófakezelési recept meghökkentő megoldásokat nem tartalmaz, csupán szoros, a társadalom sok rétegén átnyúló együttműködést. A megoldások mindezzel együtt tanulságosak lehetnek bármelyik ország számára.
Cikkünkben a japán helyiség-, személy- és szervezeti nevek magyar átirata mellett szögletes zárójelben jeleztük a Hepburn-átiratot is. A japán nyelvű szövegeket a DeepL segítségével fordítottuk. Cikkünket a terveink szerint második résszel folytatjuk hamarosan. A cikk megírásához felhasznált forrásaink: https://www.weforum.org/agenda/2024/02/japans-noto-peninsula-earthquake-can-provide-lessons-for-global-disaster-preparedness/
Ezt a hírt eddig 88 látogató olvasta. |
2024. január 1-jén 7,6-os erősségű földrengés rázta meg Japán legnagyobb szigetének, Honsúnak [Honshu] északi partvidékén található Isikava [Ishikawa] prefektúrát. Érdekes és hasznos lehet áttekinteni, hogyan kezelte a japán katasztrófavédelem ezt a konkrét esetet, hiszen az országnak szó szerint évezredes, keserű tapasztalatai vannak az ilyen helyzetekkel.
