Hol kell, hol nem kell tűzvédelmi szakembert alkalmazni?
2023. szeptember 07. 08:44
Az állam működésének egyszerűsítéséről szóló rendelettervezet jelentősen szűkítené a Tűzvédelmi Szabályzat készítésére kötelezettek körét, ez pedig kihat a tűzvédelmi szakemberek alkalmazási kötelezettségére is. Milyen hatással lehet mindez a tűzvédelmi szakemberek alkalmazására? Mi olvasható ki a tervezetből? Mi változhat?
Az állam működésének további egyszerűsítésével összefüggő rendelkezésekről szóló törvénytervezet 14. pontja „A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény módosítása”-ról szóló 23. §. tervezet szövege szerint:
A jogszabálytervezet szerint általános tűzvédelmi szabályzatot ad ki a Belügyminisztérium,
az ötven munkavállaló feletti vállalkozások és
a 10 főnél nagyobb befogadóképességű kereskedelmi szálláshelyeknél.
Ebből következően ezeknél a vállalkozásoknál alkalomszerűen sem kell tűzvédelmi szakembert alkalmazni.
Ha a KSH adatait megtekintjük, láthatóvá válik a tervezett változás mértéke.
Tűzvédelmi Szabályzatot és így tűzvédelmi szakembert kell alkalmazni:
Jelenleg
5 fő feletti vállalkozásnál ez mintegy 745 ezer vállalkozást jelent (A pontos szám azért nem állapítható meg, mert a KSH 1 fő, majd 2-9 fő között tartja számon a mikrovállalkozásokat.)
Ez mintegy 1,2 millió munkavállalót érint.
A tervezet szerint
Ez mintegy 100 ezer (5-9 főt alkalmazó) mikrovállalkozást és 30 825 és (10-50 főt alkalmazó) kisvállalkozást vállalkozást jelent. Ezzel összesen újabb kb. 130 ezer vállalkozásnál nem kell a tervezet szerint tűzvédelmi szakembert alkalmazni.
Ez további 770-780 ezer munkavállalót érint.
Ugyancsak nem kell tűzvédelmi szabályzatot készíteni, annak a cégnek, amelyik bérelt ingatlanban működik, ha az ingatlan üzemeltetője rendelkezik az épületre, épületrészre vonatkozó tűzvédelmi szabályzattal.
A felsoroltak közül kivételt képeznek azok a szervezetek, amelyek 50 fő feletti befogadóképességű helyiségekkel rendelkeznek. Pl. tanterem, előadóterem, bemutatóterem, aula, múzeum, étterem, rendezvényterem, színház, stb.
Kit, hol kell alkalmazni?
A szakmai képesítési követelményekről szóló 9/2015. (III. 25.) BM rendelet előírja, hogy mely gazdálkodó szervezeteknél, hány órában kell közép vagy felsőfokú végzettségű tűzvédelmi szakembert alkalmazni, de a szakember alkalmazása helyett a feltételek teljesítése szolgáltatás igénybevételével is történhet. Ez ma nem gazdasági mérettől, hanem a tűzvédelmi veszély mértékétől függ.
Középfokú végzettségű tűzvédelmi szakembert kell alkalmazni legalább havi nyolc órában a vállalkozásunknál, ha az
1000-5000 kg/liter közötti mennyiségben robbanásveszélyes anyagot tárol, feldolgoz, előállít, (kivéve üzemanyagtöltő állomást üzemeltető gazdálkodó szervezetet.).
mérsékelten tűveszélyes anyagot 1000-10000 m2 közötti területen tárol,
olyan épületet bérel, üzemeltet, amely
max. 500 fő tömegtartózkodásra szolgáló helyisége van,
összesített befogadóképessége 500-2000 fő közötti
menekülésükben korlátozottak tartózkodására szolgál 20-100 fő közötti létszámban.
Felsőfokú végzettségű tűzvédelmi szakembert kell alkalmazni
minimum havi tizenhat órában, ha a fenti határértéketeket meghaladja a cég, illetve
havi negyven órában, ha létesítményi tűzoltóság működtetésére kötelezett.
Hol, milyen képzettségű szakembert kell alkalmazni?
A gazdálkodó szervezeteknél tűzvédelmi feladatokat ellátók és a tűzvédelmi szolgáltatást végzők elismert szakmai képesítéseit a 9/2015 (II.25.) BM rendelet 1. melléklet 4. pontja szerinti szakképesítések:
4. A gazdálkodó szervezeteknél tűzvédelmi szakágazatban foglalkoztatottakra vonatkozóan
Az állam működésének egyszerűsítéséről szóló rendelettervezet jelentősen szűkítené a Tűzvédelmi Szabályzat készítésére kötelezettek körét, ez pedig kihat a tűzvédelmi szakemberek alkalmazási kötelezettségére is. Milyen hatással lehet mindez a tűzvédelmi szakemberek alkalmazására? Mi olvasható ki a tervezetből? Mi változhat?
