Híreink

Mitől nő vagy csökken a házak hőmérséklete?

2023. május 25. 09:35

A Baumit Viva parkban, Európa legnagyobb építőanyagokat összehasonlító kutatóparkjában az épületek hőszigeteléssel kapcsolatos viselkedését vizsgálták. Bár a vizsgálatok a hőszigetelésre és a klímakomfortra helyezték a hangsúlyt, tűzvédelmi szempontból is figyelemre méltóak a megállapításaik.


Kísérleti park

Képzeljünk el 13 darab teljesen egyforma, azonos tájolású 12 négyzetméter alapterületű házat, azonos kialakítással és berendezéssel, mindegyikben 30 érzékelővel. Ez a kutatók álma, ahol évente több millió adatból dolgozhatnak. Így aztán több évszakon át vizsgálták a különböző épületeket, mérve a belső hőmérsékletet, hőingadozást és a komfortérzetet. Óriási eltéréseket tapasztaltak.

 

Nyári póló

A Baumit kutatói legalább 5°C-kal alacsonyabb belső hőmérsékletet mértek a szigetelt házakban, mint a szigeteletlen társaikban egy kivételesen meleg nyári napon, amikor a kinti hőmérséklet a 36 fokot is meghaladta.

  • A szigetelt, téglából vagy betonból készült házak hőmérői ugyanis átlagosan 26°C-ot mutattak, míg
  • a fa gerendaházak és a könnyűszerkezetes épületek 28°C és 29°C közötti belső hőmérsékletet mutattak.
  • A szigeteletlen téglaházak belső hőmérséklete azonban elérte, sőt meg is haladta a 30°C-ot.

 

Téli nagykabát

A kísérletet télen is elvégezték a Baumit kísérleti parkjában. Azt szimulálták, milyen hatással jár a fűtés 48 órás kimaradása az egyes épületekben. A külső hőmérséklet 0 és 12 fok között változott az időszak alatt.

  • A legjobban szintén a szigetelt, 25 centiméter vastag tégla, vagy betonból készült házak tartották a szobahőmérsékletet, ezek 15-17 fokra hűltek.
  • A könnyűszerkezetes és fa gerendaházakban 11-13 Celsius fokot mértek két nap után, míg
  • a szigeteletlen téglaház szobájában mindössze 4 fok volt.

A szigetelés mellett a falak tárolótömege is döntő hatással bír, ugyanis a nagytömegű falak könnyebben eltárolják a nap melegét, amit a hidegebb esti és éjszakai órákban kibocsátanak. Ez is hozzájárul a stabilabb beltéri hőmérséklethez.

 

Kutatói megállapítások

A kutatók több tanulságot is leszűrtek a tapasztaltakból.

  1. Az első lépés a megfelelő falanyag kiválasztása, amelynek nagyobb tömege van, és jobban elnyeli a nappali hőt.
  2. A második lépés a megfelelő szigetelés, amely csökkenti a hőveszteséget, és lehetővé teszi, hogy a hőt a helyiségben tartsuk.
  3. Az ablakok elhelyezése szintén fontos szerepet játszik a helyiség belső hőmérsékletének fenntartásában.
  4. Érdemes átgondolni a helyiség berendezését is, ezzel szintén egyenletesebben tudjuk tartani a hőmérsékletet az épületekben – télen, nyáron.

Az arra alkalmas falazat hőtároló tömegként viselkedik. A kiváló minőségű, légáteresztő hőszigeteléssel és masszív falakkal rendelkező házak a leghatékonyabbak az energiamegtakarítás terén, melyek optimálisan egyenlítik ki a rövid távú hőmérsékleti ingadozásokat.

  • Tégla és vakolat a legjobb klíma szabályozó.
  • Beton és vakolat jó hangszigetelést nyújt és védelmet ad az elektroszmog ellen.
  • Tömör fa a lakótér jó hangszigetelése és klíma szabályozása céljából.

 

Tűzoltási következmények – a helyiség szintjén

Joggal kérdezhetjük: Mi köze mindennek a tűzoltáshoz? Talán több is, mint első látásra gondolnánk. Elsőként a külső határoló szerkezetek hőszigetelő képességének nagy változása következtében a modern épületben

  • keletkezett tűz égéshője a jobb hőszigetelés következtében gyorsabban emelkedik, előbb bekövetkezik a flashover jelenség;
  • a légmentesen záródó épületszerkezetek megkönnyítik a tökéletlen égésű tűzlefolyást, azaz elegendő éghető anyag áll rendelkezésre, de nem elég az oxigén, ami késlelteti a tűzjelzést és ezzel a tűzoltást;
  • a légáramlást lehetővé tévő légtechnikai nyílások elősegítik az el nem égett, éghető gázok szétterjedését az épületben, ezzel megteremtve egy meghosszabbított bacdraft feltételeit;
  • a többrétegű üvegszerkezetek jobban ellenállnak a tűznek, így a tüzet tovább tartják az épületen belül, s ezzel a forró égésgázok elvezetését és a friss levegő beáramlását is akadályozzák. A következmény: hőtorlódás, tökéletlen égésű tűzlefolyás és késleltetett tűzjelzés.
  • amit tovább árnyal az a tény, hogy az épületekben lévő bútorzatban magas a szintetikusan előállított műanyagtermékek aránya, amelyek ezeket a jelenségeket felerősítik.

 

Részletesebben:

Heizler György Energiahatékonyság – Mit hoz a tűzoltásban?
Hőszigetelt ablakok – Jó a tűzoltónak?
Modern ablakok – hogyan nyithatók a beavatkozás során?

Védelem 2020/3. szám 15–26. oldal; a lapszám ide kattintva tölthető le.

 

 

 

 

 

 

 

 

Vissza

Ezt a hírt eddig 422 látogató olvasta.