|
Híreink         Szakmai linkek Szaknévsor |
Felelősség a tűzvédelemben – Mindig a főnök?2023. május 23. 08:57
A cégek kötelezettsége A tűzvédelmi törvény (1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról) egyértelműen fogalmaz a cégeknek, mint jogi személyeknek gondoskodniuk kell a jogszabályokban meghatározott tűzvédelmi követelmények megtartásáról, valamint a tevékenységi körükkel kapcsolatos veszélyhelyzetek megelőzésének és elhárításának feltételeiről. /18. § (1)/ Ezt a kötelezettséget a törvény 18.§ (2) bekezdése – erre vonatkozóan – három feladatban részletezi:
Ez alapvetően a cég feladata, persze a cégen belül csak emberek képesek a feladatokat ellátni, ezért minden szervezet kialakít egy struktúrát a működéséhez, ahol a feladatok konkrét személyekhez köthetők. A probléma sokszor abból adódik, hogy a Szervezeti és Működési Szabályzatot, (SZMSZ) tekintik alapnak és számos esetben elegendőnek a tűzvédelmi működéshez és a felelősségi körök elhatárolásához is. Pedig Tűzvédelmi Szabályzatot is készíteni kell, amelynek az SZMSZ-el szinkronban kell lennie. A valóság rendszerint akkor jön szembe velünk, ha egy ellenőrzéskor, tűzesetkor, meghibásodáskor kiderül, hogy a két dokumentum nincs szinkronban vagy a Tűzvédelmi Szabályzat olyan sablonos, hogy akár az út túloldalán lévő cégre is „jó”, illetve nagyon pontosan akarták a felelősöket megnevezni, ezért név szerint szerepelnek. Persze, aki felelősként van megnevezve, már rég nem dolgozik a cégnél. No, az ilyen semmire sem jó, így aztán bármilyen szabálytalanság a vezető felelőssége lesz.
EHS vezető és társai A cégek SZMSZ-eiben rendszerint az EHS vezető felel a tűzvédelemért. Az Environmental, Health és Safety szavak kezdőbetűiből összegyúrt feladat magyarul Környezetvédelem, Egészségvédelem, Munkabiztonság lehet. A valóságban idetartozik a tűzvédelem, a katasztrófavédelem és az iparbiztonság is. Mi most csak a tűzvédelemre koncentrálunk, (A másik két terület is megérne egy kismisét.) és akár meg is állhatunk azzal, hogy az EHS vezető személyében megtaláltuk a tűzvédelemért felelős személyt. Feltéve, ha a Tűzvédelmi Szabályzat sablonos, ugyanis ha jó, akkor számos társa van a feladat végrehajtásában és a felelősségben is. Ennek feltétele a cégre, az SZMSZ-el szinkronban, kidolgozott tűzvédelmi szabályzat készítése. A vonatkozó 30/1996. (XII. 6.) BM rendelet 3.§-a tartalmazza a szabályzat fő tartalmi elemeit. A hosszú című 9/2015. (III. 25.) BM rendelet (a hivatásos katasztrófavédelmi szerveknél, az önkormányzati és létesítményi tűzoltóságoknál, az önkéntes tűzoltó egyesületeknél, valamint az ez irányú szakágazatokban foglalkoztatottak szakmai képesítési követelményeiről és szakmai képzéseiről) 7. §-a pedig megnevezi az egyik legfontosabb társát, előírva, hogy milyen méretű, veszélyességű gazdálkodó szervezeteknél kell közép vagy felsőfokú végzettségű tűzvédelmi szakembert alkalmazni. A feladatmegosztás és a felelősség megosztás további elemei a tűzvédelmi szakember által készített Tűzvédelmi Szabályzatnak a szervezeti struktúrára vonatkozó része, amely
Ha ez jól szabályozott, akkor a gyakorlatban előforduló hibák gyorsan korrigálhatók, mert
Ha nem akkor a hibák kijavításánál mindenki a másikra vár, így a tűzvédelmi hatóságnak könnyű dolga van, mert a felelősség felfelé (EHS vezető, igazgató) tolódik. Ugyanilyen fontos dokumentum a helyre kidolgozott Tűzriadó Terv és annak évenkénti gyakorlása, valamint az észlelt hibák értékelése és kijavítása. Ha nem hajtják végre, nem javítják ki a hibákat az a vezető felelőssége, mert nem kérte számon.
Tűzvédelmi szakvizsgával rendelkezők A tűzvédelmi felelősségben osztoznak azok a munkavállalók, és a munkájukat közvetlenül irányítók (már, ha egyértelműen kijelölték őket) akiknek a munkája a 45/2011. (XII. 7.) BM rendeletben foglaltak szerint, tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett. A rendelet 1. számú melléklete 16 foglalkozási ágat jelöl meg. Ezek: 1. Hegesztők és az építőipari tevékenység során nyílt lánggal járó munkát végzők. 2. Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerint fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagoknak bármely időpontban 300 kg tömegmennyiséget meghaladó mennyiségű tárolását vagy 100 kg tömegmennyiséget meghaladó mennyiségű ipari vagy szolgáltatás körébe tartozó feldolgozását, technológiai felhasználását végzők. 3. Éghető gáz lefejtését, töltését, kiszolgálását, továbbá autógáz kiszolgálását végzők. 4. Tűzgátló, füstgátló nyílászáró-szerkezetek beépítését, felülvizsgálatát, karbantartását, javítását végzők. 5. Tűzoltó-vízforrások felülvizsgálatát végzők. 6. Pirotechnikai szakbolti eladók, raktárkezelők, terméküzemeltetők, anyag- és termékgyártás-vezetők. 7. Tűzoltó készülékek karbantartását végzők. 8. Beépített tűzjelző berendezések kivitelezését, karbantartását, javítását, telepítését, felülvizsgálatát végzők. 9. Beépített tűzoltó berendezések kivitelezését, karbantartását, javítását, telepítését, felülvizsgálatát végzők. 10. Beépített tűzjelző berendezéseket tervezők, a kivitelezésért felelős műszaki vezetők, valamint az üzembe helyező mérnökök. 11. Beépített tűzoltó berendezéseket tervezők, a kivitelezésért felelős műszaki vezetők, valamint az üzembe helyező mérnökök. 12. Tűzállóságot növelő bevonati rendszerek alkalmazását, karbantartását végzők. 13. Beépített hő- és füstelvezető rendszerek telepítését, felülvizsgálatát, karbantartását, javítását végzők. 14. Erősáramú berendezések időszakos felülvizsgálatát végzők. 15. Tűzgátló tömítések beépítését, felülvizsgálatát, karbantartását, javítását végzők. 16. Tűzállóságot növelő burkolatok beépítését, karbantartását végzők. Ha ezek kijelölése, vizsgáztatása, vagy dokumentálása hiányos a felelősség ismét a vezetői szint felé tolódik. A konkrét mulasztásokért rendszerint a tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett munkavállalók és a munkájukat közvetlenül irányítók között oszlik meg a felelősség.
Vezetői felelősség Egyértelmű vezetői felelősség a tűzvédelmi feladatok cégre konkretizált szabályozása, a Tűzvédelmi Szabályzat, Tűzriadó terv, a képzési, oktatási, szakvizsgáztatási, felelősségi, ellenőrzési rendszer kiépítése és számonkérése. Kiemelten
A többi feladatelem, akkor a vezető felelőssége, ha nem gondoskodott egyértelműen a feladatok tartalmának és felelőseinek meghatározásáról, vagy nem biztosította a végrehajtás feltételeit. A tűzvédelmi mulasztások alapvetően három esetben tudnak „fájni”! Belső ellenőrzéskor, hatósági ellenőrzéskor, tűzeset után, itt sokszor duplán, hatósági eljárás és biztosítói vizsgálat formájában. (Erről bővebben a következő részben.)
Heizler György ny. tű. ezds.
Ezt a hírt eddig 859 látogató olvasta. |
A tűzvédelemben a mulasztásokért egyértelmű személyes felelősség terhelheti az adott vállalat elsőszámú vezetőjét. Csak a vezetőt? Melyek a felelősség szintjei? Ki, mikor, miért, hogyan felelős? Tűzvédelmi bírság, helyszíni bírság, szabálysértési eljárás, büntető eljárás és még a biztosító sem fizet esetenként ilyen helyzetekben egy tűzesetet követően.
