Híreink

Mi olvasható a Védelem áprilisi számában?

2023. március 30. 08:22

16 cikk! Fókuszban: a fluorozott filmképző habanyagok és habbaloltó tűzoltókészülékek cseréje zöld habképző anyagokra. Megelőzés: szerelőaknák, video-alapú érzékelés, szabadtéri tüzek, felelősség, PV panelek, épületvillamossági rendszerek. Mentő tűzvédelem: 2022 fő adatai, mentési csoportok támogatása, bajbajutott légi járművek, sportcsarnok tűz. Plusz: informatikai fejlesztés, Csernobil évforduló.


Tanulmány

Jankus Bence, Várady-Szabó András, dr. Takács Lajos Gábor Gépészeti és villamos szerelőaknák tűzvédelme III. – Tervezés, kivitelezés

Az előző két fejezetben az épületgépészeti és villamos szerelőaknák jogszabályi hátterét tárgyaltuk, majd bemutattuk az aknák tűzvédelmét biztosító tűzgátló lezáró szerkezetcsoportok rövid történetét, valamint a szabványos vizsgálati és minősítési környezetet. Most az aknák tervezésének különböző lehetséges metodikáit tárgyaljuk, összhangban a kivitelezéstechnológiával, és részletezzük az esetek tűzvédelmi vonatkozásait.

 

Gramantik Máté Az AVIOTEC és a videó-alapú tűzérzékelés alkalmazhatósága egyedüli érzékelőként                                    

A cikksorozat előző két részében az AVIOTEC láng- és füstfelismerését biztosító analitikáról, illetve a rendszerbe illeszthetőségről, továbbfejlesztési lehetőségekről írtunk. Annak ellenére, hogy a tűzjelzés kiegészítő védelmi eszközéről beszélünk, határozott véleményem az, hogy egy továbbfejlesztett kamerának egyedül, hagyományos érzékelők nélkül is helye lehet egy terület védelmében – írja szerzőnk.

 

Fókuszban

Szabó Attila Fluorozott filmképző habanyagok vége (?) – Mit választhatunk helyettük?

Újabb tűzoltástechnikai területet érintő környezetvédelmi célú váltás van folyamatban. Már az ezredfordulón ismertté vált, hogy a kiváló oltási képességekkel rendelkező vizes filmképző habanyagok fluortenzid komponensei környezetvédelmi és egészségügyi kockázatot hordoznak. A 3M a 2000-es évek elején beszüntette az addig vezető márkának tartott Light Water habanyagainak gyártását és kivonult az oltóanyag-piacról. Most újabb lépések következnek. Mit lehet tenni? Mit választhatunk?

 

Heizler György, Szabó Attila Fluorvegyület tartartalmú habbal oltó tűzoltókészülékek cseréje

A B tűzosztályba tartozó tüzek oltásában a habbaloltás az egyik leghatékonyabb és főként legkevesebb járulékos szennyezéssel járó tűzvédelmi megoldás a tűzoltó készülékek választékában. Azonban a különböző fluorozott felületaktív anyagok ipari alkalmazásának tilalma ezt a felhasználói területet is érinteni fogják. Az eddig forgalmazott filmképző habanyag tartalmú habbaloltó készülékek fluorvegyület tartalmuk miatt tiltó listára kerülnek. Környezetvédelmi és egészségügyi okok miatt használatuk, készenlétben tartásuk hamarosan véget ér. Mit lehet, mit kell tennie a cégeknek a régi habbaoltó tűzoltókészülékeikkel? Mik a kilátások ezek helyettesítésére?

 

Habbal oltók – Milyen választási lehetőségeink vannak?

A PFOS/PFOA tartalmú tűzoltó habképzőanyagok korlátozása kapcsán körkérdést intéztünk a hazai forgalmazókat megszólítva. Milyen flouormentes habbal oltó tűzoltó készülékeket tudnak ajánlani? Mi alakítható át? Mit kell cserélni?

 

Ténykép

Korbely László, Igaz-Danszky Tamás, Dr. Hesz József Mentő tűzvédelem 2022 – Csapadékhiány, felmelegedés, emelkedő tűzesetszámok

2022. év újabb esetszám csúcsot hozott. Az elmúlt több, mint másfél évtized második legtöbb káreseményét eredményezte. Csak 2010-ben volt csak magasabb a beavatkozások száma, amikor a borsodi árvíz és a kolontári vörösiszap-katasztrófa is sújtotta hazánkat.

 

Kitekintés

Barta-Vámos László A 2022. évi szabadtéri tüzek nemzetközi tapasztalatai

A 2022-ben nem csak Magyarországon, hanem az Európai Unió országaiban is kihívás elé állította a tűzoltókat a szabadtéri tűzesetek megfékezése. A helyzetek kezelése, a tapasztalatok feldolgozása érdekében miniszteri és szakértői egyeztetések zajlottak. Majd Lisszabonban konferencián értékelték az elmúlt évet. Szerzőnk, ennek összegzésére vállalkozott.

 

Vizsgálat

Király András Az épületvillamosági rendszerek tűz elleni védelme

A megelőzési tapasztalatok gyűjtése és közreadása, mint elv, megjelenik a jogszabályokban is, de a gyakorlatban ezt háttérbe szorítja az adott ügy feldolgozása iránti igény. Vagyis egy konkrét tűz vizsgálati eredménye ritkán kapcsolódik össze egy térben és időben máshol keletkezett tűzből levont tapasztalattal. Pedig a tűzmegelőzésnek éppen a tűzvizsgálat adja meg az alapját.

 

Megelőzés

Heizler György Felelősség a tűzvédelemben – Mikor fáj a tűz után?

Az előző részben a mit, kivel, mikortól, meddig, kinek kell ismertetni, kire vonatkozik kérdésekkel a cégek tűzvédelmi szervezeti kötelezettségeit tekintettük át. Ezeknek a kötelezettségeknek a megszegése tűzeset után sokszor duplán is fájni tud. Tűzeset után a hatóság meghatározott esetekben tűzvizsgálatot tart, biztosítási jogviszony esetén pedig a biztosító vizsgálhatja az eset körülményeit.

 

Lestyán Mária PV panelek tűzkockázata – a tűzoltói beavatkozás feltételei III.

A tűzoltási beavatkozást segítő építészeti, létesítési megoldásokról, az épületeken alkalmazott napelemes rendszerek által hordozott tűzvédelmi és tűzoltói beavatkozás kockázatairól az előző számokban felvillantottuk a ma elérhető szakmai információkat. Most azt vizsgáljuk, szerzőnk segítségével, hogy milyen mértékben növelheti meg a kockázatot a napelemes rendszerekhez kapcsolt fogyasztók köre.

 

Tűzoltás-műszaki mentés

Dombrády Gábor A mentési csoportok tevékenységét segítő módszerek III.

Az előző részekben a sérültek mentéséről, a mentés prioritási sorrendjéről, a különböző keresési metódusokról és a kereséshez használható kötélkezelési technikákról kaphattunk információt. Cikkünk harmadik részében segítő megoldásokkal igyekszik szerzőnk a beavatkozó állomány munkáját megkönnyíteni.

 

Toldi Péter A bajbajutott légi járművekkel kapcsolatos kutatás-mentési feladatok

Melyek a hazai légi kutatás-mentés feladatai, szervezeti rendszere és az abban közreműködő szervezetek? Milyen változások történtek ebben?  Melyek e munka nemzetközi kapcsolódásai? Egy gyakorlat kapcsán ezeket mutatja be szerzőnk.

 

Hallai Zsolt Péter Tűz a szentesi sportcsarnokban

2021. december 28-án tűz keletkezett a szentesi Dr. Papp László Sportcsarnokban. A tűz következtében jelentős anyagi kár keletkezett. A tűzoltás és a tűzvizsgálat menetét mutatja be szerzőnk.

 

Szervezet – fejlesztés

His Imre, Kása Zsolt, Tanka László, Dr. Hesz József A katasztrófavédelmi ügyeleti rendszer fejlesztése I. – informatika és távközlés

Az ügyeleti rendszer működésének kezdeteiről lapunk 2012. 6. számában részletesen beszámoltunk. Azóta számos, a szakmai és az informatikai szakterületet érintő átszervezés és fejlesztés zajlott, amelyek röviden összefoglalva a beavatkozási feltételek gyorsaságáról és a hatékonyságáról szóltak. Szerzőink ezeket foglalják össze.

 

Technika

Adorján Attila Dräger BG ProAir: biztonság és ergonómia egy csomagban

Habár sokszor felmerült a téma, hazánkban még csak most kezd meghonosodni az a hosszútávú tervezést és rendszerben gondolkodást igénylő szemlélet, amely a beavatkozók egészségét és biztonságát helyezi előtérbe. A Skellefteå-módszertől a Greenfell vizsgálatokig komplett rendszert lehet kiépíteni a rákkeltő anyagokkal való kontamináció elkerülésére, de mindennek középpontjában a légzőkészülék áll – szerzőnk pedig most a Dräger BG ProAir modellen keresztül mutatja be, milyen egy jó eszköz.

 

História

Szilcsanov Zoltán Csernobil 27. évforduló – Mi a helyzet a zónában?

1986. április 26-án bekövetkezett a világtörténelem eddigi legnagyobb nukleárisenergia-katasztrófája. A környezetszennyezés mértékében a csernobili atomerőmű katasztrófája tartja vezető helyét a világban, a pusztítás valódi nagysága a helyszín bejárása után megdöbbentően hat minden emberre. Szerzőnk helyszíni tapasztalatai figyelmeztetőül hatnak napjainkban is.

 

Az előfizetési információkhoz kattintson ide.

Vissza

Ezt a hírt eddig 546 látogató olvasta.