A Katalónia északkeleti régiójában szerda délután kitört erdőtűznek már négyezer hektár esett áldozatul; és mivel a negyven fok feletti hőmérsékleteket produkáló hőhullám az előrejelzések szerint még erősödik is, a tűzoltók jelenleg úgy becslik, hogy a tűz akár húszezer hektárra is kiterjedhet.

Katalónia elmúlt húsz évének legsúlyosabb erdőtüzét azonban a jelenlegi szakértői vélemények szerint nem gondatlanság vagy gyújtogatás okozta, hanem egy farmon nem megfelelően kezelt trágya öngyulladása.

Akár magától is

A komposzt- és trágyahalmokban végbemenő hőmérséklet-emelkedés természetes, ráadásul hasznos folyamat. Leegyszerűsítve arról van szó, hogy az aerob folyamat során az itt található mikroorganizmusok – a szerves anyagok feldolgozása közben – jelentős mennyiségű hőt termelnek, ami az olyan kártékony baktériumok kiiktatásához vezet, mint amilyen az E. coli.

Probléma lehet ugyanakkor, ha a nagy mennyiségű, halmokba rakott trágya nincs megfelelően átszellőztetve. Davis Hill, a Pennsylvania Állami Egyetem mezőgazdasági biztonsággal foglalkozó munkatársa a Wired-nek azt nyilatkozta még 2016-ban, hogy szárnyasok trágyájával végzett kísérleteknél akár 250-300 °C-os maghőmérsékletet is mértek a nagyobb komposzthalmok esetén.

Fotó: Pau Barrena, AFP

Miquel Buch katalán belügyi tanácsos (a régió „belügyminisztere”) a Catalunya Ràdiónak adott interjújában megerősítette: hatóságok egy Torre de l’Espanyol nevű faluban lévő csirkefarmot vélik a tűz kiindulópontjának. Habár a részletek egyelőre nem ismertek, az biztos, hogy a belső hőmérséklet emelkedése könnyen öngyulladáshoz vezet, és ilyen időjárás mellett egy bizonyos ponton túl már a komposzthalmok széthúzása sem segít. 

Továbbra is forróság

A rendkívül magas hőmérsékletek – az előrejelzések szerint a régió egyes területein akár a negyvennégy fokot is meghaladhatja – megnehezítik az oltást, amelyben háromszázötven tűzoltó, kétszáznál is több katona, tizenöt tűzoltórepülő és számos munkagép vesz részt. A katalán tűzoltóparancsnok, David Borrell az El Paisnak adott interjújában kifejtette: nem is elsősorban a rendelkezésre álló erőforrásokkal van a probléma, hanem az időjárás és a nehezen járható és hozzáférhető terep együttes hatásával.

Bár a Meteorológiai Világszervezet állásfoglalása szerint a jelenlegi hőhullámot még korai lenne egyértelműen a klímaváltozáshoz kötni, abban szinte minden meteorológus egyetért, hogy az ehhez hasonló kilengések egyre gyakoribbak lesznek a jövőben.

Fotó: Jordi Borras, AP