Híreink Szakmai linkek Szaknévsor |
A jövő kihívásai – Milyen jármű kell a tűzoltóságnak?2019. február 15. 09:06 A berlini tűzoltóság és a Rosenbauer együttműködésében készülő hibrid tűzoltó jármű projekt előzményei egy olyan kutatási, fejlesztési folyamatnak, amely a tűzoltóságokkal és azok járműveivel kapcsolatos jövőbeni kihívásokat összegzi. Berlinben az egyik praktikus cél, hogy 141 tonnával csökkenjen a járművek éves szén-dioxid kibocsátása. Milyen változások várhatók? Milyen kihívásokra kell felkészülnie a tűzoltóságoknak és így a technikájuknak? Új trendek A kérdésekre összetett válaszok adhatók. A Rosenbauer a modern trend- és jövőkutatás módszereit és ismereteit használta fel, amely összesen tizenhárom "megatrendet" azonosított. Mobilitás, individualizáció, „ezüst társadalom” (idősödő társadalom), a nemek arányának eltolódása, konnektivitás (összekapcsolhatóság), egészség, biztonság, új ökológia, tudáskultúra, globalizáció, urbanizáció, hálózati kapcsolatok, migráció – ezek egyre nagyobb lendülethez jutva változtatják meg a társadalmat. A Rosenbauer a kutatásokra építve saját tűzoltó-trendtérképet vázolt fel, amely megmutatja, milyen kihívásokkal kell megküzdenie a jövő tűzoltóságainak.
Már a térkép is eredeti: olyan, mint egy nagyváros 13 vonalas metrótérképe. A vonalak az állomásokon, többszörösen keresztezik egymást. Minden állomás egy-egy, a befutó vonalak számához (trendhez) kapcsolódó kihívás, ami tűzoltás-technikai és taktikai választ igényel. Mit jelent a nők belépése a taktikában, a felszerelések kialakításában? A tudáskultúra az oktatási módszerekben, a távoktatásban, a kiképzésben, a továbbképzésben, az információ előállításában? Az új ökológia a fenntartható gazdaságban, a zéró szennyezőanyag kibocsátásban, az alternatív energia felhasználásában, a veszélyesanyag-csökkentésben? Ahány állomás, annyi válaszra váró kérdés! A megoldások, várható követelmények, tűzoltói elvárások határozzák meg a válaszokat.
Bevetési területek – prognózis Világszerte érezhető az a súlypont-áthelyeződési folyamat, amelynek következményeként a tűzoltósági beavatkozásokban csökken a tűzesetek aránya, miközben az általános műszaki segítségnyújtás növekszik. Amire ma még nem látunk rá, az az önvezető autók és az intelligens utak baleseteinek alakulása, miközben egyes területeken a belátható időben a közlekedés sűrűségének megduplázódását prognosztizálják. A műszaki mentés, mentés, veszélyesanyag-bevetések, gáz- és légzésvédelmi bevetések, biztosítások, vészhelyzeti áramellátás aránya nő a bevetéseken belül. Közben az elemi csapások – árvíz, talajmozgások és földcsuszamlások, szélvihar, fakidőlések, földrengés, hó- és jégkárok – is más ütemben jelentkeznek. Eközben eddig nem tapasztalt speciális területek – mentális és fizikai megterhelés, járványok – is a feladatok közé kerültek.
Gender shift, silver society, egészség Ilyen kihívást jelentenek például a demográfiai változások (pl. az ún. silver society, vagyis az ezüst társadalom), valamint a nemek arányának eltolódása (az ún. gender shift) is. Egyre több női és idősebb tűzoltó teljesít majd szolgálatot. Mindez kérdések sorát veti fel: hogyan kell teljesítenie a tűzoltást segítő technológiának ahhoz, hogy minden csoport számára ugyanúgy kezelhető maradjon? Ez az ergonómiai követelmények változását, alacsonyabb beszállási magasságot, egyszerűsített kiszolgálási utakat, háttérszolgáltatásokat jelent, miközben jelentősen változnak a kisegítő rendszerek is.
Urbanizáció, mobilitás, környezetvédelem A klímaváltozási szcenáriók a tűzoltójárműveket is érintik, közvetlenül az alternatív energiahordozók alkalmazása, az emissziócsökkentés, de a súlypontcsökkentés lehetőségének romlásával is. Közben a megacity-k kialakulása miatt zéró emisszióra kell felkészülni a nagyvárosok egyes zónáiban a 3,5 tonna feletti járműveknek, úgy, hogy párhuzamosan a forgalom sűrűségének duplázódásával kalkulálnak. Így a tűzoltósági járművek egyre sűrűsödő városi forgalomban kell, hogy közlekedjenek. Fel kell készülni az intelligens utak és autók, az autonóm vezetés tűzoltóságra háruló követelményeire. Már napjaink realitása a tűzoltógépjárművek károsanyag- és zajkibocsátása, ami felveti az alternatív meghajtású tűzoltógépjárművek gyártását. Különösen az agglomerációs központokban kell a károsanyag kibocsátást és zajterhelést csökkenteni, ezzel eleget téve még a forgalomcsökkentett vagy forgalomtiltott belvárosi zónákban is a járműközlekedésnek. A kompakt felépítésű tűzoltó járműtől (max 2,3 m szélesség) a jó manőverezhetőség, a jó helykihasználású karosszéria minimum elvárás. Ezeknél jelentős biztonsági és menetdinamikai előnyök miatt az alváz és a felépítmény egy egységet képez, amelynél az optimális kihasználtságért a rugalmas felépítmény felel. Mindez egy teljesen új alternatív felépítésű és meghajtású tűzoltógépjármű megalkotását feltételezi, amely az energia felhasználásban, az üvegházhatáshoz (CO2) való hozzájárulásban és a károsanyag-kibocsátásban (CO2, NOX, HC, PM) trendfordulót jelent.
Hálózati kapcsolat, új munkamódszerek, individualizáció A hálózati kapcsolat egy újabb, a tűzoltóság számára is elkerülhetetlen trend. Az ún. „dolgok internete” (Internet of Things, IoT) egy napjainkban zajló forradalmat jelöl. A tűzoltóság tekintetében mindez a valós idejű adatközvetítést, a folyamatos kapcsolattartást, egyes bevetési eszközök állapotjelentését vagy komplex rendszerbe integrálását jelentheti. Napjainkban az EMEREC bevetéstámogató rendszere, az egységes vezetési és állapotfelügyeleti rendszer, a berendezések távfelügyelete, távdiagnosztikája, utólagos elemzési lehetőségei, a QR kódok alkalmazása mind ennek előfutárai. Másrészt viszont támogathatják azt a törekvést is, amely az önkéntes és a hivatásos tűzoltók minél szorosabb összekapcsolását jelenti kommunikációs téren. A vezeték nélküli kommunikációval minden szinten számolni kell. Az ideális jármű a Rosenbauer szerint egy első beavatkozó parancsnoki központ, modern kommunikációs infrastruktúrával, ahol a központi kijelző az információáramlás alfája, a személyközi kommunikációt ösztönző tér és a konferenciaelrendezésű ülések pedig az ómegája. Ebben a járműben a bevetés-előkészítéshez minden adatbázis online kapcsolattal rendelkezésre áll, s a jármű egyben adatközpontként is funkcionál, miközben a bevetéshez szükséges felszerelés is rendelkezésre áll. Az intelligens bevetési jármű megvalósításában alapelvárás a jármű- és flottakezelés, az előzetes információk megjelenítése a bevetési helyszínről, valamint egy megemelt biztonsági szint megteremtése hatékony vezetősegítő rendszerek alkalmazásával (holttér figyelés, távolságmérés, objektum felismerés). A bevetési jármű kezelőjét automatizált technológiák sora segíti, hogy a lényegi részre, a bevetésre koncentrálhasson. Csoportonként (idősebbek, nők, kisegítő bevetési erők) elérhető optimális ergonomikus konfiguráció is a rugalmasságot jelzi, de igaz ez a helyi sajátosságok figyelembe vételére a gépjármű teljes üzeme során. A hálózati kapcsolatok egyben veszélyeket is rejtenek magukban. Különösen ilyen az áramellátás, ezért fel kell készülni a vészhelyzeti áramellátásra, de nem csak a tűzoltóság épületében. Fel kell mérni az áramkimaradás következményeit! Mindez az épületek bejáratait / hozzáférési pontjait, az utcai közlekedést, a tömegközlekedést, a kommunikációt, az üzemanyag-ellátást is érinti. Márpedig ilyen helyzetekben a tűzoltóságra számítanak, ezért a vészhelyzeti áramellátás a tűzoltóság számára is egyre nagyobb jelentőséggel bír majd!
Ezt a hírt eddig 1673 látogató olvasta. |