|
Híreink         Szakmai linkek Szaknévsor |
VI. TMKE Tűzvédelmi Konferencia - Építmények tűzvédelme - falak, födémek2015. május 19.
A balatonföldvári konferencia étlapjára, úgy tűnt, a szakértők rendkívül fogékonyak voltak, mindenki „nagy étvággyal” érkezett a már hagyományosnak mondhatóan gyakorlatorientált TMKE-előadássorozatra. Megnyitójában Nagy Katalin, a TMKE elnöke is utalt az elmúlt időszak jelenlegihez hasonlóan egy témát körüljáró konferenciájára, kiemelve a konkrét kérdéseket, amelyek mentén a mostani szakmai eszmecsere is zajlott:
Tűzvédelmi jellemzők A TMKE elnöke a megnyitó után rögtön folytatta is a nap első, Tűzvédelmi jellemzők – meghatározása, ellenőrzése, dokumentálása, nyilvántartása című előadásával. Sorba véve, milyen tűzvédelmi jellemzőket kell figyelembe venni az épületek tervezésekor és ezek hogyan igazolhatók. „Útvesztő vagy logikus feladatsor?” – tette fel a kérdést, rögtön az utóbbi mellett téve le a garast. Jól látható, hogy a teljesítménynyilatkozatot a kötött formák jellemzik, s a tűzvédelmi tervezőnek kell a terméket vagy annak paramétereit megadva a megfelelőséget ellenőriznie. A teljesítménynyilatkozat formai bemutatása után kitért annak a Nandó-ban való ellenőrzési lehetőségeire is, számos ezzel kapcsolatos publikációt ajánlva. Ami merőben új volt, az a tervezőknek, kivitelezőknek ajánlott archiválási forma, amely akár évtizedekig képes a teljesítménynyilatkozatokat kereshető módon elektronikus formában tárolni. Ez bármilyen utólagos probléma esetén – az építőiparban szokásos 10 év után is – perdöntő lehet a tervezés, kivitelezés naprakészségét illetően.
Önálló rendeltetési egység, kockázati egység Az új OTSZ alapvető változásokat hozott – ennek pedig az egyik sarokpontja az önálló rendeltetési egység, kockázati egység kialakítása. Heizler György, a Védelem Katasztrófavédelmi Szemle főszerkesztője a következő kérdéseket tette fel ebben a témában:
Mindehhez a közmondásos kályhához, jelen esetben a fogalmak értékeléséhez kell visszatérni, s ezekből kiindulva lehet, a kockázatokat számba véve a kockázati egységek kockázati osztályát, majd ezekből az egész épület mértékadó kockázati osztályát meghatározni. Ehhez módszerként Heizler György a kockázati mátrix tételes kitöltését javasolta, ugyanis ennek következetes alkalmazásával minden elemet végigszámolva szinte kizárt a tévedés kockázata. Ehhez kapcsolódva Dr. Takács Lajos Gábor a táblánál rajzolva mutatta be a fogalmakból kiinduló gondolkodásból eredően a tűzszakasz, kockázati osztály, önálló épületrész, önálló rendeltetési egység lehetséges alapváltozatait. Mindazokat, amelyeket előző héten a tűzvédelmi szakmérnökök egyetemi képzésén felvázoltak.
Követelmények, falakra vonatkoztatva Dr. Takács Lajos Gábor építészmérnök, egyetemi docens Falak, szerkezetek követelményei, kialakítása című előadásában az előző témához szervesen illeszkedve ismertette az OTSZ-nek a falakra vonatkozó követelményeit megvilágítva a követelmények változásainak okát és mértékét, kiemelve a tűzfalakra vonatkozóan az M kritérium megszűnésének okait és következményeit. Kitért a közúti és a vasúti alagutak szabályozására, valamint a tűzfalak TvMI szerinti kialakításának lehetőségeire. Többek kérése alapján bemutatta a tűzgátló fal és a tűzgátló válaszfal közötti különbséget, és részletesen elemezte a homlokzati tűzterjedés elleni védelem bizonyos tekintetben nehezebben kiolvasható követelményeit és megoldási módjait. Néhány esetben olyan kulisszatitkokba is bepillantást engedett, amelyek a TvMI várható továbbfejlesztésének irányát is meghatározzák.
Szendvicspanelek megfelelőség-igazolása Következő előadóként Kiss Attila, a Kingspan regionális műszaki vezetője a követelmények bemutatását követően a gyakorlat oldaláról A szendvicspanelek megfelelőségének igazolása az új szabályozás tükrében című előadásával állt a hallgatóság elé. A teljesítménynyilatkozat gyártói szemmel alcímet viselő előadásában arra vállalkozott, hogy a fal, födém, homlokzat, tűzfal, tűzgátló fal, tűzgátló födém hogyan felel meg az OTSZ követelményeinek, amikor ezeket szendvicspanel szerkezetekkel alakítjuk ki. Bemutatta a teljesítménynyilatkozat lényeges elemeit, s azokat a teljesítményigazolási rendszereket, amelyek a tűzvédelmi tervező és a hatóság számára lényeges minőségi információkat tartalmaznak. Esetenként a termék megfelelőségét is kérdésessé tehetik. Kiemelte, hogy DoP-ben szereplő értékek a termék teljesítményállandóságára vonatkoznak és a lehetséges minimum értékeket jelölik! Ha nincs kiegészítő tűzállósági jegyzőkönyv, akkor a termék a minimális feltételeknek felel meg, (pl. max. 3,00 m fesztáv). Ami még a DoP mellé kellhet az a TMI és a Tűzállósági osztályozási jegyzőkönyv. Végül bemutatta a szendvicspanelekből építhető szerkezetekre:
vonatkozó követelményeket és azok lehetséges megoldási módjait.
Téglaszerkeszetek Orbán Imre, a Wienerberger Zrt. termékfejlesztési mérnöke A téglaszerkezetek kialakítása – igazolásuk címmel a falak, pillérek, áthidalók és födémek OTSZ-beli követelményeiből kiindulva mutatta be a hagyományos és a modern falszerkezeteket, kitérve a falazóelem és a falazat CPR szerinti elhatárolására s ezek teljesítménynyilatkozatára. Kiemelten foglalkozott ezek teljesítmény állandóságának értékelésével és ellenőrzésével. Ha eddig azt hittük, hogy a hagyományos falakról nem lehet egy mérnöknek újat mondani, akkor ezt tételesen cáfolta előadónk, szakszerűen bemutatva ennek az ismert terméknek számos új elemét, konkrét példákon bemutatva a tűzvédelmi kritériumokat és a gyártói igazolásokat.
Energiahatékonyság és tűzvédelem Palásti József, a Kingspan mérnök tanácsadója Energiahatékonyság és tűzvédelem összehangolása című előadásában egy kicsit a jövő vizeire is evezett, ami persze már ma is valóság, bemutatva az elmúlt évtized hővezetésre és éghetőségre vonatkozó fejlesztéseit és azok eredményeit. Mindez az életvédelmet és az egyre szigorodó hőszigetelési előírások teljesítését szolgálja. Bizonyítva, hogy a két látszólag egymásnak ellentmondó követelmény szinkronba hozható, bemutatva az U-érték és a Lambda kapcsolatát, U-érték számítását MSZ EN 14509 szerint és a szerelt homlokzatoknál. Ennek fényében több megoldás, köztük a lapostetők (20/2014-es BM rendelet szerinti előírásának teljesítéséhez) az U = 0,17 W/m2K eléréséhez szükséges szigetelésvastagság változását mutatta be – a KINGSPAN fejlesztéseknek köszönhetően – szendvicspanelek felhasználásával, kitekintve a 2019-től várható újabb hőszigetelési követelményekre.
Szárazépítési rendszerek és igazolásuk Wiesner György építész, a Knauf Kft. műszaki vezetője Szárazépítési rendszerek és igazolásuk – részletek és csomópontok kialakítása címmel szólt a témához. Elsőként bemutatva az elvárt teljesítményhez adott igazolás különféle módozatait a 275/2013 Korm. rendelet és a 305/2011 EU rendelet alapján. Ezt követően kitért a tűzvédelem és a szárazépítés kapcsolatára, bemutatva a főbb rendszereket és azok elemeit, a különböző kialakítású szerelt válaszfalak tűzállóságát. A részleteket illetően kiemelendő a mozgási hézag és csúszó födémkapcsolat és a szerelt válaszfal csatlakozás kialakítása. Zárásként a falszerkezet tűzállóságát és tűzvédelmi állmennyezetek kialakítását vázolta fel.
Gyakorlati tapasztalatok Heizler György Falak – Tűzesetek, tűzkísérletek tapasztalatai, a tervező felelőssége címmel azokkal a csarnok tűzesetekkel indított, ahol mindig leégtek az épületek, s néhány esetben ez a totálkár nem következett be. A Védelem főszerkesztője a folyóirat hasábjain is bemutatott – az „éles” esetek megfigyelésein alapuló – kísérletsorozatra is kitért, melyet a különféle hőszigetelő maggal szerelt szendvicspanel szerkezetekkel folytattak. A hallgatók megtekinthették a kísérleteket és azok képes, filmes, mérési adatokkal illusztrált lefolyását. Az eredmény:
Az adatokkal kapcsolatban rögtönzött gyakorlati demonstrációt is megszemlélhettek a résztvevők a konferenciának helyt adó épület udvarán. Sőt, egy játékos gyakorlattal maguk is tesztelhették a hőszigetelő darabok égési jellemzőinek lényeges különbségét, amit az előadó így foglalt össze: lánghatásra a PUR beég, a PIR púposodik, szenesedik, s ez a szenesedett réteg, a fát utánozva védi a belső réteget.
Végül Nagy Katalin, a TMKE elnöke az előadásokat egy-egy palack borral honorálva és a hallgatóság menet közbeni kérdéseit megköszönve zárta a konferenciát, amely ismét a gyakorlatot helyezte fókuszba, kiteljesítve a mottót „Egymástól tanulni az új OTSZ-ről, CPR-ről”. Ezt a hírt eddig 1977 látogató olvasta. Kapcsolódó képek:
|
