Termékek

Építészet

MIÉRT használjuk a FRONTROCK MAX E A1-es homlokzati hőszigetelést?

Az épületek energetikai hatékonysága és tűzvédelme nem lehet egymást kizáró tényező. A Rockwool Hungary Kft. a homlokzati hőszigetelő anyagai területén is jelentős mértékű fejlesztéseket hajtott végre ebben az évben, annak érdekében, hogy termékeivel a lehető legjobb minőségben és műszaki paraméterekkel tudja kielégíteni a piaci igényeket.

Hőszigetelő és nem éghető
 
A lapostetők hőszigeteléséhez használható Monrock Max termékünkhöz hasonlóan az új Frontrock Max E homlokzati hőszigetelő lemez is
  • inhomogén,
  • nem éghető A1 besorolású, mely alkalmazható tűzvédelmi szempontból korlátozás nélküli beépíthető nem éghető homlokzati hőszigetelő rendszerek hőszigetelő magjaként ill. tűzvédelmi gátak kialakításhoz is.
 
Nyugat-Európához képest sajnos Magyarország le van maradva az épületek energetikai hatékonyságágának korszerűsítése területén, amit ha a növekvő energia árak oldaláról nézünk jelentős hátrányt jelent, viszont a technológiák vagy tűzvédelem felől nézve azt mondhatjuk, hogy vannak már külföldi tapasztalatok, (sajnos homlokzattüzekre vonatkozók is) amelyeket fel tudunk használni. A külföldi és hazai tapasztalatokat nem csak a jogszabályok alkotásakor kell figyelembe venni, ha nem a gyártáskor, kivitelezéskor és az épületek használatbavételkor is.
 
Egyre vastagabb hőszigetelés
 
Az épületek energiafelhasználásának csökkentése érdekében a hőszigetelő anyag vastagságok jelentős mértékben megnövekedtek. Lapostető esetében 16 cm, magastetőnél 20 cm a javasolt minimális vastagság, míg homlokzatok esetén ma már általánosnak mondható a 8-10 cm vtg. homlokzati hőszigetelés alkalmazása is, passzív házaknál pedig a vastagság már 20 cm feletti!
A nagyobb vastagság – nagyobb körültekintést igényel! 
 
A hőszigetelő rendszerek homlokzati tűzterjedésére vonatkozó új vizsgálati módszere megnyugtató módon képes megkülönböztetni, hogy egy éghető hőszigetelő maggal rendelkező rendszer jelent e tűzvédelmi kockázatot vagy sem. És mi meg tudjuk különböztetni?
 
Elsődleges és általános probléma a gyártók teljes körű tájékoztatásának a hiánya a minősítések, a benne foglalt műszaki tartalom s végül az alkalmazástechnológiai útmutató terén, pedig a TMI, Gyártói Megfelelőségi nyilatkozat, stb. viszont csak ezekkel együtt érvényes! Mert egy rendszer abban az esetben nevezhető biztonságosnak amennyiben a kivitelezés során betartják a kivitelezési útmutatóban foglaltakat, az engedélyben szereplő rendszer alkotó elemeit nem változtatják meg, (nem cserélik, nem tesznek hozzá és nem vesznek el belőle), s még ami legalább ennyire fontos, hogy olyan épületszerkezeten alkalmazzák azokat, amelyre az engedély szól és a kapcsolódó szerkezetek kialakítása (pl. nyílászáró, szemöldök) is megfelel a vizsgálat során alkalmazottaknak.  
 
Magyarországon a lakások túlnyomó többsége magántulajdonban van – ellentétben a Nyugat-Európai nagyobb részt bérlakásokra épülő lakáspiaccal – ezért sajnos a minőség nagyobb részt a tulajdonosok anyagi teljesítőképességétől függ, nem pedig a műszaki paraméterektől. Az ár nem lehet műszaki paraméter! még is hazánkban az építőanyagok kiválasztása és azok kivitelezés során ez az elsődleges szempont.
 
A tűzesetek tapasztalatai
  
A homlokzati hőszigetelő rendszerekre vonatkozó előírások Nyugat-Európában is folyamatosan korszerűsítés alatt állnak, elsősorban a bekövetkezett tűzesetek tapasztalatai nyomán, holott a megelőzés, a hiba lehetőségek kizárása lenne a fő cél.
       
      
1999-ben az Angliai Irvineben lévő blokkos épületben bekövetkezett, halálos áldozatot is követelő homlokzati tűzeset, - amely az épület ötödik emeletén lévő egyik szobából indult ki és 10 perc alatt terjedt tovább a homlokzaton, - számos tapasztalattal szolgálhat.
 
  1. Az a tény, hogy Magyarországon még nem volt hasonló tűzeset, nem vonhatja el a figyelmünket a helytelenül kivitelezett rendszerekben rejlő veszélyekről.
  2. Speciális körülmények együttes jelenléte növeli a kockázatot!
  3. Az előírások kidolgozása során csökkenteni kell az életet veszélyeztető jelentős mértékű füstöt, toxikus gázokat, kibocsátó, égve csepegő anyagok alkalmazhatóságát és szakmailag, megfontoltan minimalizálni kell a speciális körülmények kialakulásának, összeadódásának a lehetőségét.
De mik is lehetnek ezek a körülmények?
 
-                     A éghető hőszigetelő maggal rendelkező homlokzati hőszigetelések nem rendszerben bevizsgált módon történő alkalmazása. (Utólag nem ellenőrizhető, kívülről ugyan úgy néz ki, mint amit jól csináltak meg!)
-                     Az angliai tűz halálos áldozata egy kerekes székes férfi volt, aki mozgásában korlátozott volta miatt nem tudta elhagyni az épületet. (Történt volna e haláleset ha nincs homlokzati tűzterjedés?)
-                     Közép magas és magas épületeknél huzat és szélhatással mindig kell számolni, ami az épület sarkok mentén kiemelten jelentkezik, mint szívó hatás, azért is kell az épület sarkok mentén, valamint több rendszernél 20 m épületmagasság felett a teljes homlokzaton megerősített dűbelezést alkalmazni.   
-                     A nyílászárók cseréje is számos veszélyt rejthet. Az Angliai tűz során sem tudták kizárni a PVC anyagú nyílászárók szerepét a tűz továbbterjedésében. Általános gyakorlat hazánkban is, hogy az épület felújítások ablakcseréjénél nem gyártanak minden eltérő méretű nyíláshoz más és más ablakot, hanem egy általános méretűt alkalmaznak - amelyik mindegyikbe nyílásba beépíthető - úgy, hogy beépítési hézagokat PUR habbal tömítik ki, ami egy épülettűz során a tűz hatására ég. Amennyiben a homlokzati hőszigetelő rendszer a PVC ablakkeretre és a kitöltő PUR habra rátakar (már pedig ha a hőtechnikai követelményeket nézzük ez elvárás a hőhidak csökkentése érdekében) tűzvédelmi veszélyeket hordoz, mivel a tűz akadálytalanul férhet hozzá az éghető szigetelő anyaghoz.
Ugyancsak fenn áll a veszély akkor is amikor igen vastag hőszigetelő rendszer alkalmazása esetén a nyílászáró nem a falszerkezetben, hanem a hőszigetelő rendszerbe beágyazva kerül kialakításra. Természetesen ezek a beépítési módok nem felelnek meg a homlokzati tűzterjedés vizsgálatban foglalt kritériumoknak ezért az ilyen eltérő kialakításokra külön engedélyt kell beszerezni!
-                     A legkülönbözőbb anyagból, felületkezeléssel, sok esetben hőszigetelt házzal, vakolható dobozú kivitelben készült redőnytokok sem teszik lehetővé az ablak szemöldökök minősítésben szereplő kialakítását.  
-                     A homlokzaton éghető anyagból, pl. PUR hab készült nagyméretű tagozatok, díszpárkányok, stb. elhelyezése is kockázatos. Pl. Monte Carlo Casino tűzesete.
-                     Parapet konvektorok és egyéb készülékek homlokzaton át vezetett égéstermék elvezetőinek nem megfelelő kialakítása is veszélyt hordozhat.
 
  
Miként csökkenthetők a speciális körülményekben és a kivitelezési hibákban rejlő kockázatok? 
 
Az egyik lehetséges megoldás, hogy az engedélyezés és hatósági átvételi eljárás szigorítása mellett, az építkezések kivitelezés közbeni ellenőrzési – különös tekintettel a középmagas épületekre – lehetőségének (szakhatósági oldalról vagy független minősítő intézet részéről, pl. ÉMI) megoldása, biztosítása. Ez egy költséges és időigényes megoldást jelentene a beruházók számára. Talán egy ennél egyszerűbb, ellenőrizhetőbb és majdnem az összes speciális körülményben rejlő hibalehetőség és veszély kiküszöbölésére alkalmas megoldás az a Nyugat-Európában is alkalmazott módszer, hogy az éghető besorolású homlokzati hőszigetelő rendszereknél a homlokzati nyílászároknál (szemöldök részen vagy keret jelleggel) vagy az épületen körbe futó sávban tűzvédelmi sávokat alakítanak ki. Bár ez nem csak EU-s sajátosság, Oroszországban (minden épületnél és minden vtg.ban) kizárólag a nyílások 3 oldali nem éghető anyagú keretezésével vagy nem éghető anyagú tűzvédelmi sávok beiktatásával lehet éghető homlokzati hőszigetelő rendszert alkalmazni.   
 
Azzal, hogy nincs olyan ország, amelynél a homlokzatokat érintő szabályozásai területén ne foglalkoztatna a kérdés, hogy miként lehetne a biztonságosnak minősített rendszereket, a speciális körülményeket minimálisra csökkentve alkalmazni, rávilágít a problémakör fontosságára. Arra, hogy meg kell találni azokat az ár értékarányban is megfelelő műszaki megoldásokat, amelyek az eltérő beépítési módokhoz is jól igazodva biztosítani tudják a tűzvédelem területén elvárt és megkövetelt biztonsági szintet, különösen olyan épületállomány esetében – lásd magyarországi panelházak – amelyek eleve nagyobb tűzvédelmi kockázattal bírnak az elavult védelmi rendszerek, az elzsírosodott szellőzők, a nem megfelelő használati viszonyok vagy éppen a felvonulási út biztosításának a hiányából adódóan.
 
Nem látható előre, hogy a hazai szabályozások milyen irányba mozdulnak majd el, de a helyi tűzvédelmi hatóságoknak a szakhatósági engedélyek kiadásakor jelentős szerepe van abban, hogy látva és mérlegelve az egyes épületeknél felmerülő kockázati tényezőket, döntsenek a tűzvédelmi sávok javasolt vagy kötelező beépítéséről.
 
A Rockwool Hungary Kft. maximálisan elkötelezett a tűzvédelem területén, különösen azokon a helyeken ahol egy tűzeset emberéletet is veszélyeztethet. Vakolathordó homlokzati hőszigetelő anyagai Frontrock, Frontrock Max E, RP-PL s bár itt nem volt szó az átszellőztetett homlokzatokról de az ezekhez használható Fixrock és Fixrock FRB1 anyagi is A1 nem éghető besorolásúak, füstöt nem fejlesztenek, égve nem csepegnek és tűzvédelmi szempontból korlátozás nélkül beépíthetőek.
 
Rockwool Hungary Kft.
Lestyán Mária
szakmai kapcsolatok manager
 30/474-1702 

Vissza

Ezt a hírt eddig 2398 látogató olvasta.