A hazai építészeti tűzvédelem nemzetközileg elismert szakértője, tanszékvezető egyetemi tanár, számos tudományos társaságban képviseli hazánkat. Tűzvédelmi pályafutását megelőzően az élsportban – mint a magyar tornászválogatott tagja – is letette névjegyét. Hivatásos tűzoltói szolgálat után az építészeti tűzvédelem meghatározó kutató műhelyében, az ÉMI-ben vált vezető tűzvédelmi szakértővé.

1946. augusztus 11-én született Pécsett, műszaki értelmiségi családban.
1971 óta nős. Felesége, dr. Előd Erzsébet vegyészmérnök, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal ny. vezető főtanácsosa. Négy gyermeket neveltek.

Iskolai végzettség:

Általános és középiskoláit Pécsett végezte, a Nagy Lajos Gimnáziumban – kitűnő eredménnyel - érettségizett 1964-ben. Tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetemen folytatta, 1971-ben szerzett vegyészmérnöki oklevelet. Egyidejűleg abszolválta a mérnök-tanári fakultást is. 1974-ben eredményesen elvégezte a BM Tűzoltó Tisztképző Iskolát.
1981-1982-ben ösztöndíjasként kutatómunkát végez a Berkeley-i Kaliforniai Egyetemen. Ezt követően állami nyelvvizsgát tett angolból. 1989-ben „summa cum laude” minősítéssel védte meg a BME-n - "Az építési célú műanyagok égése során keletkező gázok toxicitása" c. - doktori disszertációját.
 

1971-1977. között a Fővárosi Tűzoltóparancsnokság kötelékében szolgál, mint kiemelt tűzmegelőzési főelőadó. (1966 és 1975 között a magyar tornász válogatott-keret tagja.) Aktív sportpályafutásának befejezése után 1977-ben tü. főhadnagyi rendfokozattal leszerel, és kerül jelenlegi munkahelyére, az Építésügyi Minőségellenőrző Intézetbe (jelenleg ÉMI Nonprofit Kft.). Tudományos munkatárs, főmunkatárs, majd 1990-től a Tűzvédelmi Osztály tudományos osztályvezetője, 1998-tól az intézet tudományos igazgatója, 2010-től 2011. július 31-ig pedig a vezérigazgatója.

1978. óta kutatóként foglalkozik az építéstechnikai tűzvédelemmel, a szakterület nemzetközileg elismert szaktekintélye. Számos nemzetközi szervezetben tevékenykedik, mint nevesített magyar szakértő, illetve választott tisztségviselő. Ezek közül megemlíthetők a következők:

RILEM/44-PHT munkabizottság            1979-1982
RILEM/74-THT munkabizottság            1983-1986
CIB W14 munkabizottság                       1989- (jelenleg is)
ISO/TC 92/SC 2 műszaki bizottság         1989- (jelenleg is),
melyben a WG 5 munkabizottság elnöke 2002 óta
ISO/TC 92/SC 4 műszaki bizottság          1992- (jelenleg is)
CEN/TC 127 műszaki bizottság                1993- (jelenleg is)
EGOLF műszaki bizottság                       1996- (jelenleg is)
 

108 publikációja van, magyar, illetve angol nyelven. Aktív a hazai szakemberképzésben, egyetemen oktat, rendszeres szervezője, részvevője, előadója a hazai és nemzetközi tűzvédelmi konferenciáknak. Széles körű a szakértői és szakirodalmi aktivitása. Építési és vegyipari szakterületen regisztrált tűzvédelmi szakértő. 1971 óta részt vesz a hazai és a nemzetközi építési szabványok kidolgozásában, külföldi szakkönyvek, köztük az ILO világenciklopédia megírásában.

1992. óta a British Standards Institution (BSI) „lead assessor”-i minősítésével rendelkezik. Megalakulása óta elnöke a 110. sz. Nemzeti Szabványosítási Műszaki Bizottságnak.
1998-ban, majd 2001-ben és 2007-ben hároméves ciklusokra beválasztották a Nemzetközi Építéstudományi Szervezet (CIB) elnökségébe, tizenegyedik éve tagja a Board-nak, 2000 februárja óta pedig az Európai Műszaki Engedélyek Szervezete (EOTA) műszaki igazgatóságának (Technical Board).

1999. július 1-jével tanszékvezetői megbízást, majd 2000. július 1-jétől 2003. június 30-ig szóló kinevezést kapott a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem (jelenleg: Pécsi Tudományegyetem) PMMK Anyagvizsgáló és Minőségbiztosítási Tanszékére. Kinevezését 2006-ban és 2009-ben megerősítették további 3-3 esztendőre.
2011-től oktatóként vesz részt a Szent István Egyetem YMMF Kar és a BME Építészmérnöki Kar tűzvédelmi tervezői szakmérnök-képzésében.
 

1999. óta a Magyar Mérnökakadémia tagja.
 

1976-ban lépett be a Gépipari Tudományos Egyesületbe, ahol 1983-tól 1993-ig a Tűzvédelmi központi szakosztály titkára. 1993 és 1998 között az egyesület főtitkár-helyetteseként, 1998-tól 2006-ig az egyesület választott főtitkáraként tevékenykedik. 2006. óta az egyesület elnökhelyettese és a Tűzvédelmi Szakosztály elnöke.
1998-ban Pattantyús Ábrahám Géza-díjjal, 2000-ben MTESZ éremmel 2002-ben GTE Aranyéremmel tüntették ki. 2005-ben Lechner Ödön-díjjal ismerték el munkásságát.