A hazai tűzmegelőzés új pályára állításában, az engedélyezés és a piacfelügyelet kialakításában szerzett jelentős érdemeket, amellyel kivívta a szakma elismerését. Jelentős szerepe volt az új OTSZ kialakítását megelőző szakmai teamek életrehívásában. Mellékesen évek óta a tűzoltósági tenderek bírálóbizottságának elnöke.

Tarnaváry Zoltán,  1956. március 27-én Várpalotán született. S 1985-ben csöppent a tűzvédelembe s annak is a közepébe, amikor – Moszkvai egyetemi tanulmányai után - felvették a Tűzoltóság Országos Parancsnokságára kutatómérnöknek.

A Moszkvában szerzett okl. tűzvédelmi és biztonságtechnikai mérnöki végzettség mellé (1985 július 2.) ugyanebben az évben felsőfokú orosz nyelvvizsgát tesz, s hogy ne jöjön ki a gyakorlatból ezt még megfejeli egy felsőfokú külkereskedelmi áruforgalmi szakvizsgával.

A munka mellett hajtja a továbbtanulás vágya:

• beépített tűzvédelmi berendezéseket tervező mérnök, Bp. 1991.
• külgazdasági szakirányú közgazdasági szakokleveles mérnök, Bp. Budapesti Közgazdaságtudományi  Egyetem. 1993.
• tűzvédelmi  szakértő és tervező engedély, Magyar Mérnök Kamara, Bp. 1998.

 

A már említett évben 1985-ben BM Tűzoltóság Országos Parancsnokság Tűzvédelmi Kutatóintézetében kezdi pályafutását.  Kiiemelt főelőadó, kutatómérnök, majd főmérnök.

Itt főbb feladatai:

-         a létesítés és használat tűzvédelmi szabályozásának közeli és hosszú távú hatékonyságának biztosítása,

-         külföldi és hazai beépített automatikus  berendezések (érzékelők, központok és automatikus oltóberendezések) vizsgálata, minősítése

-         a beépített tűzvédelmi berendezéseket tervező mérnökök képzésének megszervezése, lebonyolítása, (tematika kidolgozása, oktatás, vizsgáztatás),

-         a tűz- és polgári védelem területén az országos szintű kutatások és fejlesztések szervezése.

1996-1997-ben az Országos Parancsnokság Megelőzési Főosztály kiemelt főelőadójaként a tűzvédelmi hatósági és szakhatósági ügyek intézésében szerez jártasságot.

Új fejezet kezdődik pályafutásában 1997 – 2000 között, amikor a Műszaki Engedélyezési és Felügyeleti Főosztály osztályvezetőjeként, majd főosztályvezető-helyetteseként fő feladata a tűzvédelmi technikai eszközök, javító műhelyek engedélyezése és a technikai eszközök rendszeresítése az önkormányzati tűzoltóságok számára. Ezt a munkát folytatja 2000-től már mint a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Műszaki Biztonsági Engedélyezési Főosztály vezetője, s ebben a feladatkörében jelentős érdemeket szerezve vivta ki a szakma egyöntetű elismerését.

 

Nyilván ezt az elismertséget és szakmai hozzáértést érttékelték amikor az addigi munkája mellé a megelőzés feladatatinak irányítását is rábízták.

2003.01.01-től 2007 12. 16-ig ugyanis a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Megelőzési és Piacfelügyeleti Főosztály vezetőjeként fő feladata:

-         a megelőző tűzvédelem országos írányítsa és e témában jogszabályok előkészítése,

-         a tűzvédelmi technikai eszközök, javító műhelyek engedélyezése és

-         a technikai eszközök rendszeresítése az önkormányzati tűzoltóságok és a katasztrófavédelmi szervek számára.

 

Társadalmi tevékenységében is aktív!

-         1991.–óta tagja a Gépipari Tudományos Egyesület Tűzvédelmi Szakosztályának. 1998.-tól  2003.-ig a szakosztály titkára.

-         Tagja 1993.-tól a Magyar Közgazdasági Társaságnak és a Budapesti valamint a Pest Megyei Mérnök Kamarának.

-         15 éve tagja a Védelem szakfolyóirat szerkesztő bizottságának.

-         Az Igazságügyi és Rendészeti Miniszter megbízásából a Rendészeti Szakvizsga Bizottság Katasztrófavédelmi- és Tűzvédelmi albizottságának elnöke.

 

Szakmai tevékenységének fő elemei

 

Amikor megpróbáltuk csokorba szedni szakmai tevékenységének főbb területeit a bőség zavarával küzdöttünk!

 

A halon problémakör

 

A halonok kiváló tűzoltó képességű anyagok, azonban kémiai összetételük következtében az összes ismert ózonkárosító anyag közül a legnagyobb a károsító hatásuk.

Az Európai Unió és a Tanács 2000. október 1-én hatályba lépett 2037/2000 (EK) sz. rendeletében tételesen felsorolta a halonok kritikus alkalmazási területeit. A kritikus alkalmazásokon felüli készletek kivonásának határidejét 2003. december 31-ben határozta meg, előírta a kritikus alkalmazások évenkénti tételes felülvizsgálatát és a készletek, illetve a felhasználás évenkénti részletes adatszolgáltatásait, továbbá a tagországokra bízta olyan jogszabály kidolgozását, amely a halont ténylegesen (fizikailag) kezelők képesítését és a technikai felszerelést szabályozza.

Magyarországnak az Európai Unióhoz való csatlakozási felkészülése keretében ezekhez az előírásokhoz kellett igazodnia. Ennek érdekében kormányrendelet kerül kiadásra, amelynek célja, hogy szabályozza a sztratoszférikus ózonréteg védelméről szóló, Bécsben, 1985. március 22. napján aláírt egyezmény és az ózonréteget lebontó anyagokról szóló, Montrealban, 1987. szeptember 16-án aláírt jegyzőkönyv (a továbbiakban Jegyzőkönyv), valamint az Európai Parlament és Tanács Brüsszelben, 2000. június 29-én aláírt 2037/2000/EK rendeletének hazai végrehajtását.

Részt vett a magyarországi jogszabályi kodifikációban, a halon bank létrehozásában, a kritikus alkalmazási helyek kijelőlésében és jelentős szerepe volt a „halon-helyettesítők elterjedésében.

 

Rendszeresítés

 

A tűzoltóságok részére történő szakfelszerelések rendszeresítését 1997-től végezte.

A jogszabályi háttér megteremtéséhez hosszú küzdelmes út vezetet, de végül 2001.-ben közreműködésével kiadásra került a rendszeresítés szabályait tartalmazó BM rendelet.

A vezetésével kidolgozott tűzoltósági rendszeresítést a következő alapelvek jellemzik:

-         a rendszeresítés során a tűzoltóságok részére a beszerzés és az alkalmazás lehetőségét biztosítani kell, un. választható szakfelszerelésként, az önkormányzati gazdálkodás miatt kötelező beszerzést nem lehet előírni,

-         a rendszeresítést – az OKF közbeszerzéseket kivéve – minden esetben a forgalmazótól bekért termék mintával elvégzett csapatpróba alapján kell végrehajtani. A csapatpróba módját és végrehajtási idejét a termék jellege dönti el,

-         egy-egy termékcsoporton belül a termék típusok számának növelésével megfelelő választási lehetőséget kell biztosítani,

-         kizárólag megfelelő utánpótlással és javítóbázissal rendelkező terméket lehet csapatpróbázni.

A BM OKF létrejöttével az a kettős helyzet állt elő, hogy a tűzoltóságok részére az ismertetett módon az OKF főigazgatója, míg a polgárvédelem részére az érvényben lévő BM utasítások alapján az OKF főigazgatójának kezdeményezésére az ÖTM rendszeresít.

 

Tűzoltó készülékek gyártása, forgalmazása, javítása

 

A tűzoltó készülékek gyártása, forgalmazása terén is jelentős szabályozási változások következtek be: az MSZ EN 3 szabvány megjelenése 1994-ben, majd az ezt kötelezően alkalmazandónak nyilvánító 1/1995 (II. 10.) BM rendelet hatályba lépése, majd megszűnése komoly anomáliákat okozott az e területen vállalkozók és alkalmazók részére. Ezt követte a tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvány beszerzésére vonatkozó jogszabály megjelenése. Az engedélyezés és tanúsítás, valamint az Unióhoz való csatlakozásunk folyamatos jogszabályi változásokat és újabb követelményeket hoztak az évek múlásával. Ezekben szinte sebészi beavatkozásokra volt szükség, amelyek irányításával és az érintettek elismerésével zajlottak.

 

A javításról szóló szabványokban a tűzoltó készülék ellenőrzés a javítás részének tekintendő, mégis a hazai szakmai életben ez a két folyamat egymástól elvált és kialakult egy olyan szolgáltatói kör, akik a tűzoltó készülékek javításának kizárólag ezt a részfolyamatát végzik. Tekintve, hogy az ellenőrzéshez szükséges műszerek, eszközök értéke alacsony, illetve az adminisztratív kötelezettségek (tűzvédelmi szakvizsga) is könnyedén kielégíthetők, az ellenőrök száma nagyságrendekkel meghaladta azon javítóműhelyek számát, akik jelentős anyagi ráfordítással a teljes körű javításra is felkészültek.

Az OKF a Tűzvédelmi Szolgáltatók és Vállalkozók Szövetségével egyeztette szakmai álláspontját és egy egyértelműen azonosítható, nehezen hamisítható BM OKF azonosító jel került bevezetésre. Az azonosító jel beszerzése és használata szigorú szabályokhoz kötött. Bevezetésével „hatósági jogosítvány” is átadásra került a piaci szereplőknek, ami már jelezte az EU-hoz való közelítést.

 

 

 

Az Európai Unió felé

 

A „civil közigazgatási” reform folyamatos mozgásban van. A cél, hogy a döntési szintek minél közelebb kerüljenek a helyi szervekhez, az állampolgárokhoz, az ágazati minisztériumok, központi szervek egyedi hatósági ügyekben ne járjanak el. A végleges jogerős hatósági döntés ott szülessen, ahol a döntéshez szükséges információk, adatok, bizonyítékok rendelkezésre állnak.

Az EU-hoz való csatlakozásunkkal és a közigazgatás reformmal kapcsolatban résztvett

-         a „tűzvédelmi törvény” módosításában,

-         a tűzvédelmi termékek piacfelügyeleti rendszerének és szabályainak kialakításában,

-         a tűzvédelmi hatósági jogosítványok újra szabályozásában,

-         az OTSZ és a 2/2002 BM rendelet tűzvédelmi kódexé formálásában,

-         a tűzvédelmi terméket ellenőrző, vizsgáló és tanúsító szervezetek kijelöléséről és működéséről szóló jogszabályok megalkotásában, 

-         a tűzvédelmi szakvizsgával, a tűzvédelmi szakértőkkel kapcsolatos jogszabályok kidolgozásában.

Az uniós szabályozás alappillére az áruk és szolgáltatások szabad áramlása. Ez azt jelenti, hogy a tagországok közötti hatósági szabályozásból adódó eltéréseket le kell bontani, fokozni kell gyártók, forgalmazók, szolgáltatók termékfelelősségét és szolgáltatási színvonalát és biztosítani kell a fogyasztóvédelmet, illetve a piacfelügyeletet. Az EU-ban nincs egységes tűzvédelmi szabályozás. A termékekre vonatkozóan hatályos direktívák léteznek, amelyeket alkalmazni szükséges. A tűzvédelem irányítása és rendszere nemzeti jelleget ölt a tagországokban.

 

Címszavakban

 

Említettük, hogy Tarnaváry Úr tevékenységlistájának összegyűjtésekor az idő szűkösségével és a bőség zavarával küzdöttünk. Ezért csak címszavakban említjük azokaz a munkákat, amelyeket vezetett vagy résztvette bennük az elmúlt tíz évben:

 

1. végezte a jogszabályokban az OKF hatáskörébe utalt új tűzoltó-technikai eszközök és oltóanyagok gyártásának, forgalmazásának és a meglevők módosításának engedélyezési feladatait;
2. részt vett az OKF közbeszerzési pályázatainak lebonyolításában;
3. végezte a tűzoltó készüléket és tűzoltó technikai eszközöket javító műhelyek regisztrációjának feladatait és ellenőrzte a javítók és karbantartók tevékenységét, illetve javító műhelyeik működését;
4. végezte a tűzoltóságnál és a katasztrófavédelemnél bevezetésre kerülő termékek és tárgyi eszközök rendszeresítését;
5. működtette az egyes műszaki termékek tűzvédelmi megfelelőségét vizsgáló, ellenőrző és tanúsító szervezetek kijelölését végző - a belügyminiszter által megbízott - Kijelölő Bizottságot;
6. figyelemmel kísérte az engedélyezés és a piacfelügyelet alapjául szolgáló szabványok, előírások műszaki követelmény rendszerét, javaslatot tett módosításukra, kidolgozta a tűzvédelmi technikára vonatkozó országos érvényű szabályozások, műszaki irányelvek, ajánlások tervezeteit;
7. előkészítette a halon felhasználási engedélyeket és évenként felülvizsgálta a kritikus halon oltógáz alkalmazók körét;
8. résztvett az OKF hatáskörében a beépített tűzvédelmi berendezéseket tervező mérnökök vizsgáztatásán;
9. szakterületét érintően számos továbbképzést, tájékoztatót szervezett;
10. számos iránymutatást, tájékoztatót adott közre;
11. kidolgozta a hatósági, szakhatósági, tűzvizsgálati, valamint a megelőző katasztrófavédelmi tevékenységre vonatkozó országos érvényű szabályozások, irányelvek, ajánlások tervezeteit, közreműködött a katasztrófavédelmet, tűz- és polgári védelmet érintő jogszabályok, szabványok, direktívák kidolgozásában;
12. részt vett a szakterületét érintő szabványosításban, a nemzeti szabványosítási állandó és ideiglenes bizottságok munkájában;
13. működtette a Központi Piacfelügyeleti Információs Rendszert (KPIR), amely a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséghez továbbítja a piacfelügyeleti eseményeket számítástechnikai úton;
14. részt vett a műszaki tartalmú jogi szabályozókra vonatkozó EU notifikációs/bejelentési eljárásokban.

 

Tevékenysége egész pályafutása alatt a műszaki engedélyezéshez és a megelőzéshez kötötte, amit a mérnöki precizitás mellett a széles látókörű szakember rugalmas gondolkodása és együttműködési készsége segített a sokszor egymással elentétes érdekek harmonizációjában. 

2008