1965. XI. 15-én született Székesfehérváron. Műszergyártó és karbantartó szakon végzett 1984-ben a középiskolában, majd a Mechanikai Műveknél telefon-gyártmánytechnológusként dolgozott. A sorkatonai szolgálat teljesítését követően 1986. április 1-én lett tűzoltó.

Beosztott tűzoltóként Budapesten az un. Roham-2 gépjárműfecskendőn vonul. Ez másfél év meghatározó hatással van további pályájára, a tűzoltósággal kapcsolatos szemléletmódja kialakulására.

1987-től az Oroszországi BM Moszkvai Tűzoltó-Műszaki Egyetem hallgatója, ahol 1992-ben kiváló eredménnyel okleveles tűzvédelmi műszaki és biztonságtechnikai mérnök szakképesítést szerez. Az egyetemet kitüntetéses oklevéllel végezte el.

Az egyetem befejezését követően a Fővárosi Tűzoltó-parancsnokság XI. kerületi parancsnokságán látt el szolgálatparancsnoki, később tűzoltási és mentési osztályvezetői, majd a IX. kerületben parancsnok-helyettesi beosztásokat. Ezek a beosztások a tűzoltási, kárelhárítási területhez tartoznak, azonban a tűzmegelőzési terület kihívásaival is szívesen foglalkozott.

Ennek eredményeképp 1993. október 01-től a Belügyminisztérium Tűz-és Polgár Védelmi Országos Parancsnokságára került kiemelt főelőadói beosztásba, a Tűzmegelőzési Főosztályra. Itt elsősorban a tűzvizsgálati feladatokkal foglalkozott, illetve a beépített tűzvédelmi berendezések engedélyezési eljárásaiban vett rész.

Két év kitérő után 1995-ben a Tűzoltási és Műszaki Mentési Főosztály állományába kerül, ahol 1996. január 01-én kinevezték a Műszaki Mentési Osztály osztályvezetőjének, majd a Tűzoltási és Műszaki Mentési Főosztály főosztályvezető-helyettesének. Ebben az időszakban több jogszabály illetve tenderkiírás előkészítésében vett részt.

Az országos parancsnokságon töltött hat év alatt széleskörű rálátása volt a tűzoltóság egészére, valamint a kárelhárításban résztvevő társzervek működésére, illetve kapcsolódási pontjaira. Ezek későbbi tudományos munkáiban jól nyomon követhetők. Több jelentős káreset felszámolásában vett részt. Kiemelkedő jelentőségű volt a gellénházi gázkitörés, a jászberényi Elektrolux Hűtőgépgyár tűzesete, ahol a kiérkezését követően átvette a tűzoltás irányítását, s a beavatkozás elismeréseként belügyminiszteri dicséretben részesült.

Ezeknél az eseteknél szerzett tapasztalatainak hatása, hogy feldolgozta, illetve kutatta, hogy milyen módon és keretek között kell és képesek együttműködni a fegyveres erők és a rendvédelmi szervek a természeti és ipari katasztrófák felszámolásakor. Az elkészült PhD értekezését 2000-ben védte meg, summa cum laude minősítéssel. Jelenleg ennek a témának a folytatásaként az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíja keretében végzi a kutatásait.

S ha megemlítjük, hogy ma hazánk legnagyobb tűzoltóságának tűzoltási és műszaki mentési tevékenységét irányítja akkor egy aktív, tevékeny ember képe jelenik meg szemünk előtt, aki láthatóan nem fél a kihívásoktól.

Eddigi tudományos tevékenységei:

Hazai publikációi 1993-ban kezdődtek, a BNV „B” pavilonjában keletkezett nagy kiterjedésű tűz felszámolásáról, a keletkezési okának vizsgálatáról valamint a létesítési előírások megtartásáról komplex tanulmányt készített. Ezt több szakmai cikkben publikálta.

A Flórián-pressben egy hiánypótló ismeretterjesztő tanulmánya, „Segédlet a tűzjelző berendezések engedélyezési dokumentációjának szakvéleményezéséhez” címmel jelent meg.

Több szakmai cikket közöl a „Védelem” c. tűz-, és katasztrófavédelmi szakmai folyóiratban.

1995-ben elvégeztem az USA Környezetvédelmi Hivatala által szervezett tanfolyamot az ipari létesítmények veszélyhelyzeteinek felmérésére, megelőzésére. E tapasztalatait - az Ybl Miklós Műszaki Főiskola Tűzvédelmi és Biztonságtechnikai Intézet hallgatóinak konzulenseként hasznosította.

1997-ben a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem (ZMNE) Hadtudományi Doktori Iskola levelező tagozatán folytatja tanulmányait.

2000-ben a BM Katasztófavédelmi Oktatási Központban szakmai jegyzet – A tűzoltás vízellátása - lektorálását végezte el, miközben rendszeresen tart szakmai előadásokat, a rendőrség és a tűzoltóság együttműködési lehetőségeiről veszélyes anyagok jelenlétében végzett kárelhárítási munkálatok során. A Gépipari Tudományos Egyesület szervezésében megtartott V. Országos Tűzvédelmi Szemináriumon pedig „Tűzoltás gázpalackok jelenlétében” címmel tartott előadást.

Az elmúlt években két alkalommal a Moszkvában megrendezésre került „Tűzvédelem és a biztonságtechnika informatikai rendszerei” című Nemzetközi Konferencián orosz nyelven tartott előadásokat a „Magyar Tűzoltóság Bevetésirányítási Rendszereiről”, valamint a „Magyar Tűzoltóság feladatainak kiszélesedéséről”. Szintén nemzetközi konferencián vett részt 1998-ban Brnoban, ahol a „PYROMEETING 98” elnevezésű rendezvényen a „Magyar Tűzoltóság természeti katasztrófák felszámolásakor végzendő feladatairól” tartott előadást.

Az Oktatási Minisztérium Biztonságtechnikai Bizottság, valamint a Soros Alapítvány („A XXI. Század vegyivédelme”) pályázatára a pályadíjas tanulmányt nyújtott be, amely szerves részét képezi a PhD értekezésének.

A Magyar Hadtudományi Társaság „Hadtudomány” c. folyóiratában jelentett meg tanulmányokat, valamint a MHTT Műszaki szakosztályának kiadványában publikált több alkalommal.

A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Katasztrófavédelmi Tudományos Tanácsának, a Magyar Hadtudományi Társaság Műszaki Szakosztályának, valamint a Védelem c. tűz-, és katasztrófavédelmi szemle szerkesztő-bizottságának tagja.

A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Műszaki Doktori Iskolájában – melynek külsős alapító tagja - az „ABV védelmi támogatás” szigorlati tantárgyainál a tűzvédelmi tantárgyak, a Szent István Egyetem Biztonságtechnika karán pedig a „Közlekedési balesetek” tantárgy oktatására kérték fel.

A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Doktori Iskolán 1999. szeptember 15-én abszolutóriumot szerez, 2000. február 04-én „Summa cum laude” minősítéssel megvédte PhD doktori értekezését, melynek témája: A fegyveres erők és a rendvédelmi szervek hazai együttműködésének lehetőségei természeti és ipari katasztrófák felszámolásakor, fejlesztési lehetőségek a „katasztrófavédelmi törvény” hatálybalépése előtt.

2002-ben megnyerte a BM OKF által kiírt Dr. Balogh Imre emlékgyűrű pályázatát. A pályázatra készített tanulmányban a veszélyes anyagokkal kapcsolatos balesetek kapcsán vizsgálta az „érintett” szervek – a gyártótól a mentést végzőkig – jelenlegi lehetőségeit és kötelezettségeit.

2002-ben elnyerte a Bolyai János Kutatási Ösztöndíjat. Kutatási témája A Magyar Köztársaság katasztrófavédekezési erő-, és eszközrendszerének meghatározása, valamint a Magyar Honvédséggel kialakított együttműködés perspektívái

2005-ben a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem habilitációs eljárásán sikeresen habilitált.