Szabályozás

Szabványok

A SZABVÁNYÜGYI KÖZLÖNYBEN 2021-BEN KÖZZÉTETT FONTOSABB KATASZTRÓFAVÉDELMET, ILLETVE TŰZVÉDELMET ÉRINTŐ SZABVÁNYOK

*MSZ EN 81-40:2021 Felvonók szerkezetének és beépítésének biztonsági előírásai. Különleges személy- és teherfelvonók. 40. rész: Lépcsőfelvonók és ferdepályás emelőlapok mozgáskorlátozott személyek számára (MSZ EN 81-40:2009 helyett, amely azonban 2022.09.30-ig még érvényes; SzK: 01.)

*MSZ EN ISO 7010:2020/A1:2021 Grafikus szimbólumok. Biztonsági színek és biztonsági jelzések. Regisztrált biztonsági jel­zések. 1. módosítás

(MSZ EN ISO 7010:2020 módosítása; SzK: 02.)

*MSZ EN 15004-2:2021  Beépített tűzoltó berendezések. Gázzal oltó berendezések. 2. rész: Az FK-5-1-12 oltó­anyaggal oltó berendezések fizikai tulajdon­ságai és rendszertervezés (MSZ EN 15004-2:2008 helyett; SzK: 02.)

*MSZ EN 15004-4:2021  Beépített tűzoltó berendezések. Gázzal oltó berendezések. 4. rész: A HFC 125 oltóanyag­gal oltó berendezések fizikai tulajdonságai és rendszertervezés

(MSZ EN 15004-4:2008 helyett; SzK: 02.)

*MSZ EN 15004-5:2021  Beépített tűzoltó berendezések. Gázzal oltó berendezések. 5. rész: A HFC 227ea oltó­anyaggal oltó berendezések fizikai tulajdon­ságai és rendszertervezés

(MSZ EN 15004-5:2008 helyett; SzK: 02.)

*MSZ EN 15004-6:2021  Beépített tűzoltó berendezések. Gázzal oltó berendezések. 6. rész: A HFC 23 oltóanyag­gal oltó berendezések fizikai tulajdonságai és rendszertervezés

(MSZ EN 15004-6:2008 helyett; SzK: 02.)

*MSZ EN 13274-4:2021  Légzésvédők. Vizsgálati módszerek. 4. rész: Gyúlékonysági vizsgálatok (MSZ EN 13274-4:2002 helyett; SzK: 02.)

*MSZ EN ISO 4126-3:2021  A megengedettnél nagyobb nyomás ellen vé­dő eszközök. 3. rész: Biztonsági szerelvé­nyek és hasadótárcsás biztonsági szerkezetek kombinációja (MSZ EN ISO 4126-3:2006 helyett; SzK: 02.)

*MSZ EN 15998:2021  Építési üveg. Biztonság tűz esetén, tűzállóság. Az üveg osztályba sorolási vizsgálatának módszertana (MSZ EN 15998:2012 helyett; SzK: 03.)

*MSZ EN 15269-20:2021  Ajtó-, redőny- és nyitható ablakszerkezetek, valamint szerelvényeik/vasalataik tűzállósági és/vagy füstzárási vizsgálati eredményeinek kiterjesztett alkalmazása. 20. rész: Ajtó-, redőny-, működtetett függönykapu- és nyitható ablakszerkezetek füstgátlása (MSZ EN 15269-20:2010 helyett; SzK: 03.)

*MSZ EN 17412-1:2021 Építményinformációs modellezés. Szükséges információszint. 1. rész: Fogalmak és alapelvek (SzK: 03.)

*MSZ EN 17127:2021  Kültéri hidrogén-töltőállomások hidrogéngáz-üzemanyag tankolására, a művelet leírásával (MSZ EN 17127:2019 helyett; SzK: 03.)

MSZ 7573:2021  Hőszigetelő termékek építőipari felhasználásra. Gyári készítésű expandált polisztirol (EPS-) termékek. Felhasználási területek szerinti elvárt teljesítménykövetelmények (MSZ 7573:2015 helyett; SzK: 03.)

MSZ 7574:2021 Hőszigetelő termékek építőipari felhasználásra. Gyári készítésű extrudált polisztirolhab (XPS-) termékek. Felhasználási területek szerinti elvárt teljesítménykövetelmények (MSZ 7574:2009 helyett; SzK: 03.)

*MSZ EN 14972-1:2021  Beépített tűzoltó berendezések. Vízköddel oltó berendezések. 1. rész: Tervezés, kivitelezés, felülvizsgálat és karbantartás (MSZE CEN/TS 14972:2010 helyett; SzK: 04.)

*MSZ EN 60332-1-2:2004/A12:2021 Villamos  és  fényvezető  kábelek  és  vezetékek égetési

vizsgálatai. 1-2. rész: Egyedül álló szigetelt vezeték vagy kábel függőleges lángterjedési vizsgálata. Vizsgálati eljárás 1 kW-os előkevert lánggal (MSZ EN 60332-1-2:2005 módosítása; SzK: 04.)

*MSZ EN 15188:2021  A porfelhalmozódás öngyulladási viselkedésének meghatározása (MSZ EN 15188:2008  helyett, amely azonban 2021.12.31-ig még érvényes; SzK: 04.)

*MSZ CLC/TS 50703-2:2021  Villámvédelmi rendszer elemei (LPSC). 2. rész: Robbanóképes közegekben használt villámvédelmi rendszerek elemeinek egyedi vizsgálati követelményei (SzK: 04.)

*MSZ EN 17450-1:2021  Beépített tűzoltó berendezések. Vízköddel oltó berendezések részegységei. 1. rész: Termékjellemzők és vizsgálati módszerek a szita- és a szűrőrészegységekhez (SzK: 05.)

*MSZ EN 71-2:2021 Gyermekjátékszerek biztonsága. 2. rész: Gyúlékonyság (MSZ EN 71-4:2013 helyett, amely azonban 2021. 12. 31-ig még érvényes; SzK: 05.)

*MSZ EN 1366-4:2021  Épületgépészeti berendezések tűzállósági vizsgálata. 4. rész: Hézagtömítések (MSZ EN 1366-4:2006+A1:2010 helyett; SzK: 06.)

*MSZ EN 1366-5:2021 Épületgépészeti berendezések tűzállósági vizsgálata. 5. rész: Szerelőcsatornák és-aknák (MSZ EN 1366-5:2010 helyett; SzK: 06.)

*MSZ EN 62477-1:2012/A12:2021 Erősáramú elektronikai átalakító rendszerek és berendezések biztonsági követelményei. 1. rész: Általános előírások (SzK: 06.)

*MSZ EN IEC 62040-1:2019/A11:2021 Szünetmentes energiaellátó rendszerek (UPS). 1. rész: Biztonsági követelmények (SzK: 06.)

*MSZ EN 50110-2:2021  Villamos berendezések üzemeltetése. 2. rész: Nemzeti mellékletek (MSZ EN 50110-2:2011 helyett; SzK: 06.)

*MSZ EN IEC 60079-10-1:2021 Robbanóképes közegek. 10-1. rész: Térségbesorolás. Robbanóképes gázközegek (MSZ EN 60079-10-1:2016 helyett; SzK: 06.)

*MSZ EN IEC 62485-5:2021 Akkumulátorok és akkumulátortelepek biz­tonsági előírásai. 5. rész: Helyhez kötött lítiumion akkumulátorok biztonságos üzemelte­tése (SzK: 07.)

*MSZ EN ISO 7840:2021  Kishajók. Tűzálló üzemanyagtömlők (MSZ EN ISO 7840:2019 helyett; SzK: 07.)

*MSZ EN ISO 2719:2016/A1:2021 A lobbanáspont meghatározása. Pensky–Mar­tens zárt tégelyes módszer. 1. módosítás: Hő­mérő-korrekciók (MSZ EN ISO 2719:2016 módosítása; SzK: 07.)

*MSZ EN ISO 21912:2021  Hulladékokból kinyert szilárd tüzelőanyagok. A hulladékokból kinyert szilárd tüzelőanya­gok biztonságos kezelése és tárolása (SzK: 07.)

*MSZ EN 81-70:2021  Felvonók szerkezetének és beépítésének biztonsági előírásai. A személy- és teherfelvonók különleges alkalmazásai. 70. rész: Fogyatékossággal élők által is igénybe vehető felvonók. (MSZ EN 81-70:2018 helyett; SzK: 08.)

*MSZ EN ISO 14557:2021  Tűzoltótömlők. Gumi és műanyag szívótömlők és tömlőszerelvények (MSZ EN ISO 14557:2003 és az  MSZ EN ISO 14557:2002/A1:2008 helyett; SzK.: 09.)

*MSZ EN ISO 9038:2021  Folyadékok tartós éghetőségének meghatározása (MSZ EN ISO 9038:2013 helyett; SzK.: 09.)

*MSZ EN 50136-3:2013/A1:2021 Riasztórendszerek. Riasztásátviteli rendszerek és beren-dezések. 3. rész: A riasztásfogadó központi adóvevő berendezés (RCT) követelményei (MSZ EN 50136-3:2014 módosítása; SzK.: 09.)

*MSZ EN 54-1:2021 Tűzjelző berendezések. 1. rész: Bevezetés (MSZ EN 54-1:2011 helyett; SzK.: 10.)

*MSZ EN 17020-4:2021 Az ajtó- és nyitható ablakszerkezetek önműködő csukódásának tartóssági vizsgálata során nyert vizsgálati eredmények kiterjesztett alkalmazása. 4. rész: A tűzgátló és/vagy füstgátló forgó- és csuklópántos, fémkeretes, üvegezett ajtó- és nyitható ablakszerkezetek önműködő csukódásának tartóssága (SzK.: 10.)

*MSZ EN 16282-3:2016+A1:2021 Nagykonyhai berendezések. Nagykonyhák szellőztetésének alkatrészei. 3. rész: Konyhai szellőztetőmennyezetek. Tervezési és biztonsági követelmények (MSZ EN 16282-3:2017 helyett; SzK.: 10.)

*MSZ EN 16282-7:2017+A1:2021 Nagykonyhai berendezések. Nagykonyhák szellőztetésének alkatrészei. 7. rész: Rögzített tűzoltó rendszerek telepítése és használata (MSZ EN 16282-7:2017 helyett; SzK.: 10.)

MSZ 7487:2021  Közművezetékek elrendezése (MSZ 7487-1:1979, MSZ 7487-2:1980, MSZ 7487-3:1980 helyett; SzK.: 11.)

*MSZ EN 50134-5:2021  Riasztórendszerek. Segélyhívó rendszerek. 5. rész: Összeköttetések és kommunikáció (MSZ EN 50134-5:2005 helyett; SzK.: 11.)

*MSZ CLC IEC/TS 60079-47:2021 Robbanóképes közegek. 47. rész: Gyártmányok védelme

kétvezetékes, gyújtószikramentes Ethernet-koncepcióval (SzK.: 11.)

*MSZ EN IEC 62990-2:2021 Munkahelyi levegő. 2. rész: Gázérzékelők. A mérgező gázok és gőzök érzékelőinek kiválasztása, létesítése, használata és karbantartása (SzK.: 11.)

*MSZ EN 3-8:2021   Hordozható tűzoltó készülékek. 8. rész: Az EN 3-7- nek

megfelelő, legfeljebb 30 bar megengedhető nyomású tűzoltó készülékek kialakítására, 5 nyomásállóságára és mechanikai vizsgálataira vonatkozó követelmények (MSZ EN 3-8:2007 helyett, SzK.: 12.)

*MSZ EN 14972-3:2021  Beépített tűzoltó berendezések. Vízköddel oltó berendezések. 3. rész: Irodákban, iskolai tantermekben és szállodákban lévő automata szórófejes oltóberendezések vizsgálati eljárása (SzK.: 12.)

*MSZ EN 17446:2021  Nagykonyhai tűzoltó rendszerek. Rendszertervezés, dokumentáció és vizsgálati követelmények (SzK.: 12.)

*MSZ EN IEC 60695-11-11:2021 A tűzveszélyesség vizsgálata. 11-11. rész: Vizsgálólángok. Nem érintkező gyújtóforrástól a gyulladás felé áramló hő jellemzőinek meghatározása (SzK.: 12.)

MSZ ISO 5658-2:2006/Amd 1:2021 Tűzveszélyességi   vizsgálatok.   Lángterjedés.   2.   rész:

Oldalirányú lángterjedés függőleges elrendezésű építési termékeken és közlekedési eszközök elemein. 1. módosítás (MSZ ISO 5658-2:2011 módosítása; SzK.: 12.)

*MSZ EN 50604-1:2016/A1:2021 Lítium akkumulátorok könnyű EV- (villamos jármű)

alkalmazásokhoz. 1. rész: Általános biztonsági követelmények és vizsgálati módszerek (MSZ EN 50604-1:2017 módosítása; SzK.: 12.)

MSZ 24203-1:2021  Nevelési és oktatási épületek tervezési előírásai. 1. rész: Óvodák (SzK.: 12.)

 

 

A SZABVÁNYÜGYI KÖZLÖNYBEN 2021-BEN MEGHIRDETETT- KORÁBBAN IDEGEN NYELVEN BEVEZETETT - FONTOSABB KATASZTRÓFAVÉDELMET, ILLETVE TŰZVÉDELMET ÉRINTŐ SZABVÁNYOK MAGYAR NYELVŰ VÁLTOZATÁNAK MEGJELENÉSE

MSZ EN 1363-1:2020  Tűzállósági vizsgálatok. 1. rész: Általános követelmények (SzK: 01.)

MSZ EN 1127-1:2019  Robbanóképes közegek. Robbanásmegelőzés és robbanásvédelem. 1. rész: Alapelvek és módszertan SzK: 02.)

MSZ EN 54-12:2015  Tűzjelző berendezések. 12. rész: Füstérzékelők. Optikai elven, fénysugárral működő vonali érzékelők (SzK: 03.)

MSZ EN ISO 19650-1:2019 Információk rendszerezése és digitalizációja az épületek és a mérnöki létesítmények esetében, beleértve az építményinformációs modellezést (BIM). Információmenedzsment építményinformációs modellezés felhasználásával. 1. rész: Fogalmak és alapelvek (SzK: 03.)

MSZ EN ISO 19650-2:2019  Információk rendszerezése és digitalizációja az épületek és a mérnöki létesítmények esetében, beleértve az építményinformációs modellezést (BIM). Információmenedzsment építményinformációs modellezés felhasználásával. 2. rész: Létesítmények megvalósítási fázisa (SzK: 03.)

MSZ EN 15254-4:2019  Tűzállósági vizsgálatok eredményeinek kiterjesztett alkalmazása. Nem teherhordó falak. 4. rész: Üvegezett szerkezetek SzK: 04)

MSZ EN 15254-5:2018  Tűzállósági vizsgálatok eredményeinek kiterjesztett alkalmazása. Nem teherhordó falak. 5. rész: Fém szendvicspanelek SzK: 04)

MSZ EN 15269-1:2019  Ajtó-, redőny- és nyitható ablakszerkezetek, valamint szerelvényeik/vasalataik tűzállósági és/vagy füstzárási vizsgálati eredményeinek kiterjesztett alkalmazása. 1. rész: Általános követelmények SzK: 04)

MSZ EN 15882-1:2011+A1:2018 Épületgépészeti berendezések tűzállósági vizsgálati eredményeinek kiterjesztett alkalmazása. 1. rész: Légcsatornák SzK: 04)

 

A SZABVÁNYÜGYI KÖZLÖNYBEN 2021-BEN MEGHIRDETETT FONTOSABB KATASZTRÓFAVÉDELMET, ILLETVE TŰZVÉDELMET ÉRINTŐ SZABVÁNYOK, MÓDOSÍTÁSA, HELYESBÍTÉSE

MSZ EN ISO/IEC 80079-20-2:2016 Robbanóképes közegek. 20-2. rész: Anyagjellemzők. Gyúlékony porok vizsgálati módszerei (címoldal helyesbítése SzK: 02.)

*MSZ EN 13565-2:2018+AC:2019 Beépített tűzoltó berendezések. Habbal oltó berendezések. 2. rész: Tervezés, kivitelezés és karbantartás (a helyesbítés jelzete EN 13565-2:2018+AC:2019/ AC:2021, May; SzK: 07.)

 

A SZABVÁNYÜGYI KÖZLÖNYBEN 2021-BEN MEGHIRDETETT FONTOSABB KATASZTRÓFAVÉDELMET, ILLETVE TŰZVÉDELMET ÉRINTŐ SZABVÁNYOK VISSZAVONÁSA

MSZ EN 14522:2006  Gázok és gőzök öngyulladási hőmérsékletének meghatározása Helyette alkalmazható az MSZ EN ISO/IEC 80079-20-1:2020; SzK: 07.)

 

*Angol nyelven jelentek meg.

 

Lezárva: 2021. december 31.

Összeállította: Vágvölgyi László építész tűzvédelmi szakértő

 



 

Megújultak az EPS- és XPS-termékek teljesítménykövetelményeit megadó szabványok

A Magyar Szabványügyi Testület 2021. március 1-jén tette közzé az MSZ 7573:2021 és az MSZ 7574:2021 szabványokat, melyek az előző kiadások, az érvényben lévő európai termékszabványok és forgalomba hozatali szabályok szerint, azoknak korszerűsített változatai, és megadják az EPS- és XPS-termékek teljesítménykövetelményeit.

Mindkét szabvány:

  • az időközben korszerűsített európai termékszabványoknak és tűzvédelmi osztályozási szabványoknak; valamint
  • az aktuális jogszabályi környezetnek (CPD helyett CPR)

megfelelően lett korszerűsítve.

A főbb változások mindkét szabványban:

  • alkalmazási előírások és a leggyakoribb építőipari felhasználási területek helyett a termék alkalmasságára adnak meg előírásokat, a felhasználási területek szerinti elvárt teljesítménykövetelmények formájában, emiatt módosult többek között a cím, valamint az 1. és a 4. fejezet;
  • a termék jellemzőivel és teljesítményével kapcsolatos új szakkifejezések;
  • új táblázat adja meg a vonatkozó harmonizált termékszabványokban felsorolt termékjellemzőket és rövidítéseiket, magyarázó példákkal együtt;
  • a szabvány megfelelőségigazolás helyett a teljesítmény állandóságának értékelése és ellenőrzése (AVCP) szerinti teljesítményigazolásra hivatkozik.

Mindkét szabvány leglényegesebb része a 2. táblázat, amely megadja és ábrákkal értelmezi a releváns felhasználási területeket, valamint az ezekre vonatkozó teljesítménykövetelményeket. Mindkét szabvány esetében módosult a fejléc, amely tartalmazza, hogy az adott jellemző esetén azt maximális vagy minimális értékként kell értelmezni, valamint ehhez kapcsolódóan új megjegyzéssel bővült a táblázat lábjegyzete. A táblázatokban új felhasználási területek jelentek meg, valamint több ponton korszerűsítették a meglévő értékeket. Az MSZ 7574 esetében módosult a „Fagyasztással-kiolvasztással szembeni ellenálló képesség” megadása, amely történhet FTCDi- vagy FTCIi-értékkel is, ehhez kapcsolódóan új lábjegyzettel bővült a 2. táblázat.

Az MSZ 7573 az EPS-termékek, az MSZ 7574 az XPS-termékek minimálisan elvárt műszaki teljesítményét határozza meg a leggyakoribb építőipari felhasználási területekre. Ennek megfelelően az alábbi szabványokkal való együttes alkalmazás szerint készült:

  • az EPS-termékek harmonizált termékszabványa: MSZ EN 13163:2012+A2:2017 Hőszigetelő termékek épületekhez. Gyári készítésű expandált polisztirol (EPS-) termékek. Műszaki előírások;
  • az XPS-termékek harmonizált termékszabványa: MSZ EN 13164:2012+A1:2015 Hőszigetelő termékek épületekhez. Gyári készítésű extrudált polisztirolhab (XPS-) termékek. Műszaki előírások;
  • a hőszigetelő termékekre vonatkozó tűzvédelmi osztályozási szabvány: MSZ EN 13501-1:2019 Építési termékek és építményszerkezetek tűzvédelmi osztályozása. 1. rész: Osztályba sorolás a tűzzel szembeni viselkedési vizsgálatok során kapott eredmények felhasználásával.

 

Forrás: MSZT

 

Füstérzékelők

A Magyar Szabványügyi Testület 2021. március 1-jén tette közzé az MSZ EN 54-12:2015 Tűzjelző berendezések. 12. rész: Füstérzékelők. Optikai elven, fénysugárral működő vonali érzékelők magyar nyelvű változatát.

Ez az európai szabvány meghatározza azoknak az optikai elven, fénysugárral működő vonali füstérzékelőknek a követelményeit, vizsgálati módszereit és teljesítménykövetelményeit, amelyek működése a fénysugár csillapításának és/vagy a csillapítás változásának érzékelésén alapul, és amelyeket a tűz érzékelésére és az épületekben telepített tűzjelző rendszerekben való használatra szántak.

Ez az európai szabvány nem vonatkozik:

  • az olyan kialakítású optikai elven, fénysugárral működő vonali érzékelőkre, melyeknek egymással szemben elhelyezett részegységei közötti távolság kevesebb mint 1 m;
  • az olyan kialakítású optikai elven, fénysugárral működő vonali érzékelőkre, melyek optikai úthosszát beépített mechanikus csatlakozásokkal lehet beállítani vagy módosítani;
  • az olyan optikai elven, fénysugárral működő vonali érzékelőkre, melyek olyan speciális jellemzőkkel rendelkeznek, melyek nem értékelhetők ki az ebben az európai szabványban előírt vizsgálati eljárásokkal.

A 2015-ös szabvány az előző (2003-as) kiadáshoz képest az alábbi új fejezetekkel és mellékletekkel egészült ki:

  • 6. fejezet: A teljesítmény állandóságának értékelése és ellenőrzése (AVCP);
  • 7. fejezet: Osztályba sorolás és jelölés;
  • 8. fejezet: Megjelölés, címkézés és csomagolás;
  • H melléklet (tájékoztatás): Információk a lassan fejlődő tüzekre való reagálás követelményeiről;
  • I melléklet (tájékoztatás): Az optikai elven, fénysugárral működő vonali érzékelőkhöz szolgáltatott adatok.

A további főbb műszaki változtatások az alábbiak:

  • A bejelzési érték meghatározása úgy módosult, hogy a külön prizmával ellátott és a külön prizma nélküli optikai elven, fénysugárral működő vonali érzékelőkre ugyanaz a füstsűrűségérték vonatkozzon.
  • Változások az érzékelősugár tengelyvonal-beállítási hibatűrésének és az érzékelő rezgésekkel szembeni ellenállóságának (tartósságának) megállapítására szolgáló vizsgálatok feltételeiben és követelményeiben.

 Forrás: MSZT

 

Megjelentek az első magyar nyelvű BIM-szabványok

Március 1-jén új korszak nyílt hazánk építésgazdaságának történetében. Az MSZT megjelentette a teljes építésgazdasági szektor szabványos BIM-gerincű modernizációját megalapozó MSZ EN ISO 19650 szabványsorozat két kulcsfontosságú szabványának magyar nyelvű változatát.

Az MSZT berkein belül működő MSZT/MB 442 Építményinformációs modellezés (BIM) műszaki bizottság alapos előkészítő munkájának eredményeként jelent meg az MSZ EN ISO 19650 Információk rendszerezése és digitalizációja az épületek és a mérnöki létesítmények esetében, beleértve az építményinformációs modellezést (BIM). Információmenedzsment építményinformációs modellezés felhasználásával szabványsorozat 1. és 2. részének magyar nyelvű változata:

– 1. rész: Fogalmak és alapelvek   –   MSZ EN ISO 19650-1

– 2. rész: Létesítmények megvalósítási fázisa   –   MSZ EN ISO 19650-2

Az MSZ EN ISO 19650 szabványsorozat célja

A szabványsorozat hatékony beszerzés/kiválasztás megteremtésével, valamint a megvalósítási és üzemeltetési fázisok során keletkező információk használatával kívánja segíteni egy létesítmény életciklusa során az azzal kapcsolatba kerülő mindegyik felet az üzleti céljai elérésében. A szabványsorozat megszületése egy széles körű nemzetközi együttműködésnek köszönhető, mely az eszközök/létesítmények, szervezetek, vállalati kultúrák és megbízási utak lehető legszélesebb körére alkalmazható közös információmenedzsment-folyamatot hozott létre, amely bármilyen méretű és összetettségű létesítmény és építési projekt során alkalmazható.

A szabványsorozat elsősorban azoknak készült, akik:

  • részt vesznek a létesítmény tervezésében, kivitelezésében, üzemeltetésében, karbantartásában és használaton kívül helyezésében; továbbá
  • felelősek az eszközön/létesítményen alapuló szervezetük számára történő értékek realizálásáért.

Ennek részeként szerepük van:

  • a létesítmények megvalósítási és üzemeltetési fázisa alatt keletkező információk kezelésében vagy létrehozásában;
  • az építési projektek beszerzési/kiválasztási folyamataiban;
  • az együttműködésen alapuló munka elősegítésében.

Az ISO 19650 szabványsorozat szerinti információmenedzsment alkalmazása (ahogyan az ábra is mutatja) jól illeszkedik valamely minőségirányítási rendszer (pl. ISO 9001) alkalmazásához, a vagyonkezelési rendszer (pl. ISO 55000) vagy a projektmenedzsment-keretrendszer (pl. ISO 21500) részeként, azonban nem követeli meg ezeknek a rendszereknek az alkalmazását.

A magyar nyelven most megjelent 1. rész az épített környezettel foglalkozó szektor üzleti folyamatainak javasolt fogalmait és alapelveit határozza meg a létesítmények életciklusa alatti információk menedzselésének és létrehozásának támogatása érdekében, építményinformációs modellezés (BIM) alkalmazása esetén. A magyar nyelven szintén most megjelent 2. rész a létesítmények megvalósítása során felmerülő, információmenedzsmentre vonatkozó sajátos követelményeket tartalmazza, amelyek az 1. rész fogalmaira és alapelveire épülnek.

Az MSZ EN ISO 19650 szabványsorozat további részei:

– 3. rész: Létesítmények üzemeltetési fázisa   –   MSZ EN ISO 19650-3:2020;

– 4. rész: Információcsere (kidolgozás alatt, várható megjelenése 2022 első fele);

– 5. rész: Az információmenedzsment biztonságelvű megközelítése   –   MSZ EN ISO 19650-5:2020.

 Forrás: MSZT

 

Figyelmeztető jelzések

A figyelmeztető jelzések életbevágóan fontosak mindennapi életünk során – elképzelhetetlen katasztrófákat és anyagi károkat okozna, ha például nem jeleznék az útépítést, a veszélyes kanyarokat, a (nagy)feszültséget…

Számtalan nemzetközi szabvány szól a figyelmeztető jelzésekről, melyek azonban ezek intézményi szintű biztosítását nem tartalmazzák – ezt a területet fedi le a most megjelent műszaki specifikáció, az ISO/TS 20559 Grafikus szimbólumok. Biztonsági színek és biztonsági jelzések. Biztonsági jelzőrendszer fejlesztésének és használatának útmutatója című dokumentum, melynek célja a különböző szervezetek támogatása ebben a célkitűzésben, rendszert és átláthatóságot hozva a folyamatba. Ajánlásokat és magyarázatokat tartalmaz a figyelmeztető jelek gyakorlati alkalmazását illetően, hogy olyan kommunikációs rendszert hozzon létre, mely csökkenti a veszélyeket.

Az útmutató az alábbi ISO-szabványok sorát folytatja:

  • ISO 3568 szabványsorozat, mely a jelölési elveket tartalmazza;
  • ISO 7010 Grafikus szimbólumok. Biztonsági színek és biztonsági jelzések. Regisztrált biztonsági jelzések;
  • ISO 16069 Grafikus szimbólumok. Biztonsági jelzések. Menekülési útirányt jelző rendszerek (SWGS-ek);
  • ISO 23601 Veszélyazonosítás. Menekülési és kiürítési terv jelzései;
  • ISO 17398 Biztonsági színek és biztonsági jelzések. A biztonsági jelzések osztályozása, megjelenése és tartóssága;
  • ISO 45001 A munkahelyi egészségvédelem és biztonság irányítási rendszere. Követelmények alkalmazási útmutatóval.

Az ISO/TS 20559 mindenfajta jelzéssel foglalkozik, a termékcímkézéssel, a kiürítési útvonalak és felszerelések jelölésével, valamint átfogó leírást ad arról, hova kell kitenni a jelzéseket.

Forrás: MSZT

 

Közművezetékek elrendezése című szabvány új kiadása

2021. november 1-jén megjelent az MSZ 7487 Közművezetékek elrendezése szabvány, amely összevonja és korszerűsíti az MSZ 7487 szabványsorozat korábbi részeit. A korszerűsített szabványban egységes nézőpont szerint újraszerkesztve és a korszerűtlen követelményeket törölve találhatók az előzményszabvány előírásai, továbbá a dokumentumba beépítésre kerültek az előzményszabványok megjelenése óta megjelent változások és új technológiák.

A szabvány célja a közterület alatti és fölötti tér célszerű és rendezett felhasználásának meghatározásával, az egységes elhelyezési rend rögzítésével a nyomvonal jellegű létesítmények megépítéséhez, ellenőrzéséhez, karbantartásához, javításához és zavartalan működéséhez szükséges térbeli viszonyok biztosítása. Nem tartalmaz azonban az adott közműhálózat tervezésére és kivitelezésére vonatkozó előírásokat, ezeket az adott szakterület jogszabályai, műszaki-biztonsági szabályzatai és műszaki-biztonsági irányítási rendszerei adják meg. A szabvány elsősorban a hálózati engedélyesek és egyéb közműtársaságok, a közművezetéket tervezők, beruházók és kivitelezők, valamint a közműépítések engedélyezésével foglalkozó hatóságok számára készült.

Az MSZ 7487 sorozathoz képest a főbb változások az alábbiak:

  • a teljes szabványsorozat összevonása egy dokumentumba, továbbá az ehhez kapcsolódó teljes szerkezeti felülvizsgálat: új Bevezetés és új 1–3. fejezet;
  • a korábban az MSZ 7487-1:1979-ben megadott szakkifejezéseket a Szakkifejezések és meghatározásuk fejezet tartalmazza, amennyiben e dokumentum tekintetében relevánsak; az MSZ 7487-2:1980 és az MSZ 7487-3:1980 tartalma a 4–8. fejezetben összevonva található, továbbá az elhelyezési ábrák egyégesen az A mellékletben és a jelzőszalag használatára vonatkozó előírások a B mellékletben szerepelnek;
  • a térszint alatti közművezetékek egymástól, valamint a természetes és épített objektumoktól való távolságát, valamint a takarás mértékét két új összevont táblázat adja meg külön-külön belterületek és külterületek esetén; a közös közműsávos fektetés esetére érvényes alternatív értékek törlésre kerültek;
  • megadott körülmények között a szabvány lehetőséget ad a közművezetékek (jellemzően villamosenergia- és további kábelek) egymás feletti párhuzamos vezetésére.

A korszerűsített szabvány fontos új eleme a védőcsőkötegben vagy védőcsőtömbben való elhelyezés szabályainak megadása. A Magyarországon még nem gyakori technológiára vonatkozó előírások megadása egy rendkívül előremutató fejlesztés, amely segítheti a technológia elterjedését, különösen azokon a területeken, ahol ez nagy előnnyel járhat, pl. a zöldmezős beruházások esetében vagy ahol a közművezetékek elhelyezésére és fás szárú növények telepítésére szolgáló terület várhatóan kevés.

A szabvány alkalmazási területébe tartoznak az OTÉK által meghatározott bármely területfelhasználási egységbe tartozó terület közterületén, külterületen és közforgalom számára megnyitott magánterületeken a térszint alatti vagy feletti elhelyezésre, felújításra vagy átépítésre kerülő közcélú vezetékek: a vízellátás vezetékei, a csapadékvíz- és szennyvízelvezetés vezetékei, a villamosenergia-ellátás ≤ 132 kV vezetékei, a távhőellátás (távfűtés és távhűtés) vezetékei, a hírközlési és az infokommunikációs vezetékek, a gázellátás vezetékei, a vontatási energiaellátás vezetékei, a forgalomirányító és jelzőberendezések vezetékei; beleértve az ezekhez tartozó és rendeltetésszerű működésükhöz szükséges építmények, valamint berendezések föld feletti és föld alatti tér felhasználására vonatkozó elhelyezési szabályait.

A szabvány foglalkozik továbbá az épített közművek és a közterületen lévő fás szárú növények kapcsolatával, valamint előírásokat ad meg a fák és egyéb növényzet kapcsolatára az épített közművekkel.

Forrás: MSZT Bernáth Csaba Zajdon Anna

 

Korszerűsített óvodaszabvány

A nevelési és oktatási épületek tervezési előírásai tárgyú, hét szabványból álló szabványcsalád első részének, azaz az MSZ 24203-1:2021 Nevelési és oktatási épületek tervezési előírásai. 1. rész: Óvodák szabványnak, decemberben megjelent a korszerűsített változata.

A szabványcsalád célja az adott nevelési vagy oktatási célú épület vagy (amennyiben egy más funkciót is magában foglaló épület része) önálló rendeltetési egység létesítésére vonatkozó tervezési előírások meghatározása az építtető/beruházó, tervező, műszaki ellenőr és hatóság számára.

A szabványcsalád jelenlegi részei:

 MSZ 24203-1 Nevelési és oktatási épületek tervezési előírásai. 1. rész: Óvodák;

  • MSZE 24203-2 Oktatási intézmények tervezési előírásai. 2. rész: Általános iskolák;
  • MSZE 24203-3 Oktatási intézmények tervezési előírásai. 3. rész: Középfokú oktatási intézmények;
  • MSZ 24203-4 Oktatási intézmények tervezési előírásai. 4. rész: Többcélú közoktatási intézmények;
  • MSZE 24203-5 Oktatási intézmények tervezési előírásai. 5. rész: Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmények;
  • MSZE 24203-6 Oktatási intézmények tervezési előírásai. 6. rész: Kollégiumok, diákotthonok;
  • MSZE 24210-1 Nevelési intézmények tervezési előírásai. 1. rész: Bölcsődék.

E korszerűsítési folyamat eredményeképpen már kidolgozás alatt van és várhatóan 2022 tavaszán jelenik meg a bölcsődékre vonatkozó előírásokat megadó korszerűsített szabvány, amelyet beillesztünk az MSZ 24203 sorozatba 7. részként (jelzetváltozás: MSZE 24210-1-ről MSZ 24203-7-re).

Az új óvodaszabvány a 2012-es előzményszabványhoz képest az alábbi főbb pontokban változott:

  • szövegszerkezeti felülvizsgálat a korszerű szabványmódszertannak megfelelően, valamint fejezetek összevonása a koherensebb szabványszerkezet érdekében;
  • a szabvány előírásainak összevetése a jelenleg érvényes jogszabályi környezettel a duplikált előírások elkerülése érdekében;
  • a telek és a játszóudvar legkisebb méretére vonatkozó előírások törlése;
  • más főrendeltetésű épületben elhelyezett óvodai rendeltetési egység befogadóképességére vonatkozó korlát törlése;
  • a szabvány nem írja elő, hogy a helyiségekből funkcionális egységeket kell szervezni, továbbá a funkcionális egységek helyett funkciócsoportok szerint adja meg a kötelező és ajánlott helyiségek listáját, valamint az ezekre vonatkozó, jelentősen módosított követelményeket;
  • az épületszerkezetekre és épületgépészetre vonatkozó előírások módosítása a megváltozott elvárások szerint.

 Forrás: MSZT Bernáth Csaba Zajdon Anna