Híreink

Leégett egy vegyi üzem az USA-ban – lapszemle

2021. június 18. 07:00

Szakmailag több szempontból is figyelemre méltó és tanulságos tűzről van szó. Vajon mi történhetett a beépített oltóberendezéssel? Milyen tűzoltási megoldást alkalmaztak a kivonuló tűzoltó egységek? Hogyan oldották meg a környezeti károk minimalizálását? Milyen lakosságvédelmi megoldásokat alkalmaztak? Lapszemle alapján próbáljuk áttekinteni a katasztrófát.


2021. június 14-én reggel tűz ütött ki egy rocktoni vegyiüzemben (Illinois államban). A létesítmény – amelynek tulajdonosa a Chemtool – 2008 óta üzemel az ötezer fős településen, mintegy kétszáz főt foglalkoztatva, így tehát jelentős helyi munkaadóról van szó. A beszámolók szerint reggel hét óra körül több környékbeli tűzoltó-parancsnokságra is érkeztek bejelentések az üzem felett gomolygó füstről, a közelben lakók pedig „kisebb robbanásról” számoltak be később.

Az ipari kenőanyagokat gyártó üzemhez a kiterjedt tűz miatt számos tűzoltó egységet bevontak. Kedden, amikor a lángok még tovább tomboltak, már összesen nyolcvan különböző tűzoltó-parancsnokságról érkeztek egységek, az erőfeszítésekhez pedig egy Louisianából érkező, speciális létesítményi tűzoltócsapat is csatlakozott, akiket a nyilatkozatok alapján a Lubrizol, a Chemtool anyavállalata kért fel.

 

Milyen problémák adódtak?

Mint minden ilyen típusú káresetnél, itt sem csak a tűz a probléma. Habár a Lubrizol folyamatos sajtóközleményekkel és helyszíni sajtótájékoztatókkal igyekszik megnyugtatni a lakosságot, természetesen mindenkiben felmerül, hogy vajon milyen vegyi anyagok szabadulnak el az égés során. A vállalat igyekezett egy áttekintő dokumentumban közérthetően leírni, hogy az ipari kenőanyagok égése során kb. 90%-ban szén, hidrogén, oxigén és nitrogén szabadul fel, és csupán 10%-ban kalcium, foszfor, kén és cink. A hatóságok a folyamatos mérések ellenére egyelőre nem találtak egészségkárosító koncentrációt ezekből az anyagokból, ugyanakkor egy mérföldes (kb. 1,6 kilométeres) körzetben evakuálták a lakosságot, valamint három mérföldes (majdnem 5 kilométeres) körzeten belül a szabadban tartózkodók számára maszk viselését javasolják.

Nem tudjuk – sem az amerikai sajtóban, sem a vállalati közleményekben nem láttuk nyomát –, hogy a beépített oltóberendezések aktiválódtak-e. Az amerikai gyakorlatot és az üzem létesítési időpontját ismerve feltételezhető, hogy voltak ilyen berendezések; a kivonuló tűzoltó egységek ugyanakkor csak három nap alatt tudtak nagyjából úrrá lenni a lángokon. Bonyolította a helyzetet, hogy a kárhelyparancsnok lényegében az üzem kontrollált leégése mellett döntött, de legalábbis a vízzel oltás beszüntetésére adott parancsot. Félő volt ugyanis, hogy a szennyezett oltóvíz komoly károkat okoz az üzemtől alig 300 méterre lévő Rock-folyó vizében (a Mississippi ezen mellékágának vízhozama kb. harmada a Dráváénak). A nyilatkozatok alapján a megérkező louisianai létesítményi tűzoltók egyik dolga egy kezdetleges oltóvíz-visszatartó rendszer kiépítése volt: árkot ástak az üzem nyugati, folyó felőli oldalán, és elővigyázatosságból olajfogókat telepítettek a folyóra.

 

Mekkora a tűz?

A helyszíni becslések szerint, amennyiben hagynák az üzemet szabadon elégni, a tűz nagyjából hét-nyolc napig tartana. Éppen ezért a tűzoltó alakulatok habbal fedték le az égő részeket a füst lefojtása érdekében, illetve azért, hogy a legtöbb területen elfogadható szintre vigyék le az üzem hőmérsékletét. Kisebb csodaként fogható fel, hogy az üzemben éppen tartózkodó hetven dolgozó közül senki sem sérült meg, és csupán két tűzoltó került kórházba (egyikük kisebb sérülés, a másik enyhe füstmérgezés miatt).

Elővigyázatosságból mozgósították a Vöröskereszt, az Üdvhadsereg és az Illinois-i Nemzeti Gárda egységeit is. A tűz méretére jellemző, hogy a füst még a műholdképeken is meglátszott.

 

Az oltás környezetvédelmi vonatkozásai

Tegnapi sajtóértesülések szerint az illinois-i környezetvédelmi ügynökség vizsgálódni kezdett az US Fire Pumps nevű, Lubrizol által alkalmazott létesítményi tűzoltóság oltási gyakorlata miatt. Kiderült ugyanis: a tűzoltók 12 ezer liter fluortartalmú habképző anyag és 268 ezer liter víz keverékéből álló oltóanyagot használt fel a helyszínen, mielőtt fluormentes változatra álltak volna át. A Signature Series 1x3% C6AR-AFFF típusú anyagból perfluor-oktánsav (PFOA) szabadulhat fel, amelynek korlátozása nálunk már megkezdődött. A helyszínen speciális szippantós járművekkel igyekeznek kordában tartani az anyagot, hogy az ne szívódjon fel se a talajba, se a vízbe.

A hatóság a közlés szerint folyamatosan vizsgálni fogja a Rock-folyó vizét és a talajvizet.

Vissza

Ezt a hírt eddig 546 látogató olvasta.