Híreink

Mikor melyik Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet használjuk?

2021. július 12. 10:45

Az építési tevékenység és az építészeti műszaki tervezés végzése során gyakran szembesülünk azzal, hogy – leggyakrabban az érintett projekt időigénye, vagy időbeni elhúzódása okán – megváltozik a jogi környezet, módosulnak a vonatkozó jogszabályok, szabványok, tervezési irányelvek. Melyik Tűzvédelmi Műszaki Irányelv megoldásait alkalmazza ilyenkor a tervező? Szerzőnk egyfajta vitaindítónak szánja írását.


Az építésügyi engedélyezési folyamatok esetében mára ismertté és elfogadottá vált az az értelmezés és gyakorlat, melynek értelmében a megvalósítandó építmény kialakítható és használatba is vehető az engedélyt kapott tervben rögzített és az építési engedély megindításának pillanatában érvényes jogszabályi feltételekkel.

Kivételt jelenthetnek az előző általános érvényű kijelentés alól azok a műszaki megoldások, melyek esetében a jogszabályok külön eljárásban történő engedélyeztetést írnak elő, amennyiben az ezekre vonatkozó engedélyezési kérelem benyújtása később történik, mint az építési engedély kérelem benyújtása. Tipikus példa erre a beépített tűzjelző berendezés és a beépített tűzoltó berendezés létesítése.

A Ttv. 3/A. § (3) bekezdése szerint – mint ahogy ez szerepel valamennyi TvMI bevezetőjében is – az OTSZ-ben meghatározott biztonsági szint elérhető

a) a tűzvédelmet érintő nemzeti szabványok betartásával,
b) a TvMI-k-ben kidolgozott műszaki megoldások, számítási módszerek alkalmazásával, vagy
c) a TvMI-től vagy a nemzeti szabványtól részben vagy teljesen eltérő megoldással, ha az azonos biztonsági szintet a tervező igazolja.

Ami az a) pontbeli lehetőséget illeti, ismereteim szerint az éppen érvényes szabvány korlátozás nélkül, minden esetben alkalmazható és alkalmazandó is, legalábbis erre utal az MSZT honlapján is olvasható tájékoztatás:

„A szabvány alkalmazása előtt minden esetben meg kell győződni arról, hogy azt módosították vagy helyesbítették-e, nincs-e visszavonva, műszaki tartalmú jogszabály hivatkozik-e rá, vagy európai műszaki tartalmú jogszabályhoz harmonizált szabvány-e.”

Ebben a gondolatébresztő írásban most a b) pontbeli lehetőséget, konkrétan a tűzvédelmi műszaki irányelvek (a továbbiakban: TvMI) alkalmazási feltételeinek időbeni szabályozását próbálom megérteni és értelmezni – nem titkoltan a szabványokra vonatkozó szabályt alapul véve.

Álláspontom szerint minden tevékenységre (tervezés, kivitelezés, ellenőrzés-karbantartás-felülvizsgálat, hatósági ellenőrzés) érvényes lehet fő szabályként, hogy az éppen érvényes TvMI-t kell alkalmazni (nem pedig azt a verziót, amely az építési engedély megindításakor volt érvényes), ugyanis:

  • Az OTSZ előírásainak betartása nem csak a tűzvédelmi tervező kötelezettsége, nem csak tervezéssel kapcsolatos, sőt nem is szűkíthető le az engedélyezési tervek késztésére.
  • A TvMI-k nem kizárólag a tervezők számára figyelembe vehető – az OTSZ követelmények kielégítésére alkalmas – megoldásokat rögzítenek, azok egy része elsősorban a kivitelezés (ideértve most a kivitelezési tervek elkészítését is), vagy a megfelelőség-igazolás, vagy a használat során kap jelentőséget.
  • A TvMI-k változásai nem minden esetben jelentenek a korábbitól eltérő feltételt. Gyakran olyan információk, kiegészítések, pontosítások, hiánypótló szövegrészek és ábrák kerülnek a dokumentumba, melyek ismerete elősegíti a vonatkozó követelménynek megfelelő tervezést és kialakítást, anélkül, hogy alkalmazásuk ellentmondó lenne a korábbi TvMI változat tartalmához képest.
  • A TvMI-k által kínált elfogadható megoldások tárháza éppen azért bővül és pontosodik folyamatosan, hogy széles körben elérhetővé váljanak a korábban csak külön eljárásban (pl. eltérési engedélyezéssel) megengedett jó megoldások.

A fenti szubjektív álláspontomat támasztja alá véleményem szerint az a formula is, amivel a BM OKF közzéteszi honlapján a TvMI-ket, ott ugyanis az éppen aktuálisan érvényes – vagyis az én megfogalmazásomban: használható – változat után már a „visszavont” előtaggal láthatók és érhetők el a korábbi változatok.

Természetesen az építési projekt megvalósulása közben – ezen belül a tervezési folyamat során – előfordulhatnak olyan változtatások is egy TvMI-ben, melyek alkalmazása már az egyébként jogszerűen megszerzett építési engedély határozatban, vagy az annak alapjául szolgált engedélyezési tervben rögzített kialakítástól markánsan különböző kialakítást igényelne. Példa lehet erre, ha az épület homlokzata, megjelenése olyan módon változna meg, ami már a korábban lefolytatott építési engedélyezési és a kapcsolódó eljárásokban (pl.: településképi véleményezés, tervtanács) lényeges jelentőséggel bírt. Szintén problémás lehet, ha mondjuk az engedélyt kapott tervben szereplő lépcsőházak számának, vagy akár csak a lépcsőkarom szélességének módosítását eredményezné a megváltozott TvMI feltételeinek „betartása”.

Álláspontom szerint az ilyen problémákra nem az a jó „megoldás”, hogy kijelentjük: „Ha az építési folyamatra az a szabály érvényes, hogy az építési engedély kérelem benyújtásakor hatályos jogszabályok (köztük az OTSZ) előírásainak kell megfeleltetni az épület kialakítását, akkor ugyanez a szabály vonatkozik a TvMI-k alkalmazására is”.

Jogértelmezésem alapján:

  • alapesetben az adott ügyben éppen figyelembe vett hatályos OTSZ követelményt mindig az éppen aktuális tevékenység, művelet végzésekor érvényes szabványok és TvMI-k által kínált megoldásokkal kell kielégíteni.
  • Nem alapesetben pedig – vagyis amikor az érvényes TvMI alkalmazása jogi és vagy műszaki problémákat, esetleg ellehetetlenülést eredményezne, jogszerűen alkalmazható a „TvMI-től eltérő megoldás jóváhagyása” elnevezésű jogintézmény, mely kérelemre indul, és melynek kérelmében kifejthető a probléma, indokolható az álláspont és kérelmezhető, hogy az adott kérdésben az érvényes TvMI adott feltétele helyett a korábbi – már nem érvényes – TvMI adott feltétele lehessen az irányadó.

Az írás célja, hogy felhívja a figyelmet egy létező alkalmazási problémára, ezért javaslattal zárul:

Javaslom, hogy a BM OKF a honlapján – praktikusan akár azon a felületen, ahonnan a TvMI-k letölthetők – szerepeltessen egy iránymutató szöveget (lehetőség szerint a fent írtakkal összhangban). A későbbiekben pedig jó lenne ezt az útmutatást minden TvMI bevezetőjében szerepeltetni.

Úgy gondolom, hogy a Ttv. és más jogszabályok se tartalmaznak sehol, semmilyen formában olyan megfogalmazást, ami a fenti írásban képviselt álláspontommal ellentétes lenne.

 

Mészáros János
építésügyi tűzvédelmi tervező, építész tűzvédelmi szakértő

 

Vissza

Ezt a hírt eddig 1206 látogató olvasta.