|
Híreink         Szakmai linkek Szaknévsor |
Paneltüzek tanulságai a Védelem augusztusi számában2007. augusztus 06. A nyári szabadságok után a postaládákba kerülő lap a panel épületek tűzvédelmét emelte fókuszba. 8 cikkben elemzik a téma szakértői a problémákat és a lehetséges megoldási módokat. A lap további cikkeinek témagazdagsága hívja fel a szakemberek figyelmét. Panelkérdés a tűzesetek megvilágításában Két tűzeset készteti egyfajta felülvizsgálatra a szakmai közösséget. Debrecenben és Budapesten okozott majdnem tragédiát két szinte azonos kiindulópontú tűzeset, rávilágítva a középmagas épületek többé-kevésbé ismert problémáira. A hazai lakásállomány mintegy 15%-a tartozik a paneles épületek közé, kb. félmillió lakással, s ezen belül külön veszélyforrást képeznek a középmagas épületek. Az épületek többsége az 1970-es években létesült, ezek 30 - 35 évesek. A legfiatalabbak 15 a legidősebbek 45 év körüliek. Átfogó rekonstrukció az elmúlt időszakban nem történt. Napjainkban az energiatakarékosság jegyében zajló hőszigetelések tűzvédelmi szempontból problémás gyakorlatára éppen a Védelem megelőző négy lapszáma hozott seregnyi példát. Közben az épületek műszaki állapota egyre romlik - az elektromos vezetékek és szerelvények állapota, a konyhai szagelszívók elzsírosodása, a hő- és füstelvezető berendezések, a szárazfelszálló vezetékek alkalmatlansága, a menekülési útvonalak eltorlaszolása, hogy csak néhányat említsünk a romlás jeleiből. A tűzvédelmi problémák jelentős része a szorosan vett szakmai problémákon túlmutat. A korábbi bérlakások privatizációjával az önkormányzatok az addig felgyülemlett gondokat is privatizálták. Az olcsón értékesített lakások felújítására mégsem jut pénz a lakók önerejéből, így a jelenlegi hőszigetelések is jelentős állami forrásokat igényelnek. Valódi rekonstrukciókra a lakók érdekkülönbségei és eltérő anyagi helyzete miatt alig került sor. Egyes lakóépületek állagromlásával, a lakások elértéktelenedésével ezek a negatív folyamatok felgyorsulhatnak. (szociális helyzet, időskor, betegség, életvitelbeli problémák halmozódnak) Nekünk elsősorban a tűzvédelmi problémák kezelésére kell összpontosítani. Ez a mi munkánk, s nem is kevés. Minden szint égett a debreceni panelház tűzeseténél és Budapest Páskom parki tűznél „Jó napot kívánok. A Fényesudvar 6. szám alatt nagyon nagy füst van, és nem tudjuk, hogy honnan jön …” 2007. február 26-án 1117 – kor érkezett az első tűzjelzés a tűzoltóság híradóügyeletére a 105-ös telefonon, mi szerint Debrecen, Fényesudvar 6. szám alatti bérház földszint 2-es lakás konyhája ég. 1530 –kor elsőként a XIV/létra érkezik a helyszínre. A „jelzett helyen az épület több szinten ég, a fokozat III-as”. Így kezdődtek a tűzesetekről szóló szakmai beszámolók, amelyeket Deák László tű. főhadnagy és Juhász Tamás tű. őrnagy jegyez. Középmagas panel lakóépületek tűzvédelmi hiányosságai Ezek után Takács Lajos építészmérnöknek a tűzesetek tűzterjedési jellemzőinek, az épületek károsodásának, hosszú évek építészeti vizsgálatainak eredményeként született rendkívül alapos szakmai diagnózisát adjuk közre. Az alcímek már önmagukért beszélnek:
A paneles épületek épületgépészeti és légtechnikai rendszereit a debreceni tűzeset kapcsán a klasszikus analitika és a modern számítástechnika szimulációs eszközeivel is vizsgálta Szikra Csaba a Műszaki Egyetem tanára. Megállapításai szerint a Szellőző aknák és kürtők a „tűzterjedés szolgálatában” álltak. Konkrét esetben áramlástani szimuláció segítségével vizsgálták egy konyhai főzőfülke esetén, a tűzhelyen felszabaduló hő hatását a szellőző rendszerre: A szimuláció tanulságai A főzőfülke éghető légcsatorna burkolata mellett elhelyezett elektromos főzőlap közelében keletkezett hő gravitációs légáramot indított el a főzőfülke és a lakás között. A tűz által keltett gravitációs légáramlatra az elszívó szellőzésnek csak csekély hatása volt. A lakás légtere és a főzőfülke között keletkezett légáram nekiszorította a feláramló meleg levegőt a légcsatorna külső burkolatának. A burkolat közelében felfelé haladó levegő a geometriai korlátok miatt keletkezett helyi depresszió miatt nem tudott leszakadni onnan (Koanda hatás). Ezért a fal mentén a fal felé sűrűsödő meleg feláramlás keletkezett, mely feláramlás intenzíven szállította a hőt a mennyezet felé. A meleg légáram épp a légcsatorna elszívó nyílásának közelében haladt el. Az alábbi példában 1m/s elszívó sebesség mellet 5 kW/m3 felszabaduló hő esetén láthatók a hőmérséklet és áramlási viszonyok: .jpg) 3. ábra. A konyhafülke hő és áramlástani viszonyai A fenti két ábrából látszik, hogy a fal mentén nagyjából 6 m/s-os feláramlás keletkezett. A feláramló levegő hőmérséklete az anemosztát elszívási környezetében kb. 850 °C fokos volt. A ilyen hőmérsékletű forró levegő egy részének a légcsatornába jutása esetén is elegendő a hőt szállít a tűz továbbterjedéséhez. A panelépületek tűzvédelmi problémái és azok lehetséges megoldásai címmel Tarnaváry Zoltán tű. ezredes cikkében a hiányosságokat összefoglalva és azokból kiindulva próbál megoldásokat javasolni a tűzvédelmi helyzet javítására. Szerinte a megoldások egyik részéhez először gondolkodásmódunkon kellene változtatni, és belegondolni, hogy a másutt keletkezett lakástüzek akár nálunk is előfordulhattak volna, illetve emberi gondatlanságból bármikor előfordulhatnak. Ha ezt a gondolatmenetet sikerül elsajátítani, illetve magunkénak érezni, akkor természetesen már azt is érzékelhetjük, hogy a megoldás kulcsa részben a kezünkben van, és mi mint érintett lakók sokat segíthetünk magunkon azzal, hogy a használatból eredő kockázatokat csökkentjük. Ehhez nem kell mást tenni, mint a vonatkozó tűzvédelmi előírásokat betartani, azaz használati problémák részben leírtakat nem elkövetni, illetve azokat felszámolni. A használati részben említett utólagos homlokzati hőszigetelési munkálatok megkezdése előtt célszerű a területileg illetékes tűzoltóságot megkeresni, és náluk érdeklődni az alkalmazható anyagok vonatkozásában, vagy segítséget, tájékoztatást kérni: mondják el, hogy a kivitelező milyen iratokkal igazolhatja az alkalmazni kívánt szigetelőrendszer tűzvédelmi megfelelőségét, és azt a kivitelezés megkezdése előtt már kérjük el tőle. A létesítési gondok kiküszöbölése már bonyolultabb, idő és költségigényesebb. Saját magunk védelmét is szolgáljuk, ha a lakáson belüli villamos vezetékeket a megnövekedett fogyasztási igényeinknek megfelelően felújíttatjuk. Az utólagos tűzszakaszolási és füstszakaszolási problémák kiküszöbölése szintén jelentős anyagiakat igényel, melyet jelenleg a lakóközösségnek kell kigazdálkodnia, amennyiben úgy dönt, hogy áldoz az épület tűzvédelmi helyzetének javítására. A gépészeti rendszerekből adódó tűzvédelmi hiányosságok részben és egészben egyaránt orvosolhatóak. Részmegoldást a szellőzőrendszerek rendszeres tisztítása jelenti, mivel így meg lehet akadályozni a zsír lerakodását a csővezeték falán. Természetesen ez önmagában nem elegendő, csak ideiglenes megoldás. Valamennyi szellőzőrendszer esetében a szintenkénti födémlezárásokat, és vezetéklezárási lehetőségeket biztosítani kell. A nem megfelelő éghetőségű és tűzállóságú anyagokat el kell bontani, és megfelelőre kell cserélni. A szükséges építési, és átalakítási munkák jelentős anyagi ráfordítást igényelnek, azonban a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001 (I. 31.) Kormányrendelet 28.§ 5. pontjában szerepel a szellőzőrendszerek korszerűsítése és felújítása, mely lehetőség kiaknázásával állami pénzeszközökhöz lehet jutni. A jogszabályoknak megfelelő használati és létesítési előírások érvényesítésén túl a lakosság – nem csak a panelépületek esetében – tovább növelheti saját tűzbiztonságát, ha lakásában tűzjelző berendezéseket (home detektorokat), és/vagy tűzoltó eszközöket (kézi tűzoltó készülék, Bonpet, Passz 47, helyi sprinkler, Firepro, stb.) helyez el. Ezek aránylag kis költségen beszerezhető eszközök, melyek jelentősen képesek emelni a lakás tűzbiztonságát azzal, hogy a tüzet a keletkezésük korai fázisában jelzi, így biztosítva a gyors menekülés, illetve oltás feltételeit, valamint a tüzet a kezdeti fázisukban képesek eloltani, így a tűzkárt csökkenthetik. Természetesen mind a tűzjelző, mind a tűzoltóeszközök helyének szakszerű kiválasztása fontos annak érdekében, hogy azok ténylegesen a lehető leghamarabb jelezzenek, illetve a potenciális tűzkeletkezési helyek közelében legyenek elhelyezve. Ebben segítséget kérhetnek a tűzvédelmi eszközök forgalmazóitól, valamint a katasztrófavédelem és a tűzoltóság szakembereitől egyaránt. Djeska Endre a Dunamenti Tűzvédelem ZRt. által a paneles lakóépületek fő tűzvédelmi problémáinak megszüntetésére kidolgozott rendszert mutatja be. Ennek fő elemei: A közműaknák hatékony lezárása Egy modellen keresztül próbálták demonstrálni a panelházak közműaknáit. Az elkészült modell egy 400 x 800 mm-es aknát ábrázol. A modell alkotó elemei: egy 100 mm átmérőjű laminált rács a szellőzőnyílásra, egy 110Ø PS 10 csőmandzsetta a műanyagcső lezárására, két – három 40 – 60 Ø fémcső, kábelkötegek Polylack F,K tűzvédőbevonattal kezelve, valamint az akna alsó síkjára elhelyezett két oldalán festett kőzetgyapot tábla. Lépcsőházi füstelvezetés Mi alkotja a rendszert? Két ablaknyitó elektromotor, egy ajtónyitó motor, egy füstérzékelő, az emeletek számától függően vészkapcsolók, valamint egy vezérlőközpont. Füstérzékelés esetén a rendszer egyszerre kinyitja az ablakokat és a lépcsőház bejárati ajtaját, így elősegítve a lépcsőház hatékony kiszellőztetését - füstmentesítését. Ezek után a kiérkező tűzoltók és mentők már egy füstmentes lépcsőházat találnak, ez nagyban elősegíti a mentési munkájuk gyorsaságát és hatékonyságát. Tűzgátló ajtók A meglévő lakásbejárati ajtók nem tűzgátlók. A megoldás egy tűzgátló (legalább T30) biztonsági bejárati ajtó. További témák és szerzők a lapban: Kuti Rajmund: Terrorcselekmény következményeit felszámoló gyakorlat tapasztalatai Klem Róbert: Völgyhíd – tűz- és katasztrófavédelmi megoldások Pimper László: Tűzoltó gyakorlópálya a MOL Nyrt. Dunai Finomítójában I. Teichter Alfréd: DrägerMan PSS® Merlin® bevetés felügyeleti rendszer az FTP-n Nikicser Ildikó: Szakvizsga előtti tanfolyam - felnőttképzés, amelyet regisztráltatni kell Nádor András: Forradalmian új tűzvédelmi rendszert választottak a Párizs körüli A86 közúti alagútba Szabó János: Veszélyes árúk közúti szállítása – hogyan ellenőrizhető a rakományrögzítés? Balázs József: Raktártűz a budapesti Soroksári úton Távolsági vízszállítás számítása Rosenbauer szervízportál az interneten TRIDENT analóg „intelligens” tűzjelző központok A VÉDELEM csak előfizetéssel jut az olvasókhoz. Megrendelhető: Duna Palota Kulturális Kht. 1051 Budapest, Mérleg u. 3. Tel.: 1-469-2971, BM: 10-611 Fax: 1-469-2969, BM: 10-568 Ügyintéző: Szabó Kálmánné Ezt a hírt eddig 2464 látogató olvasta. |
